Volt idő, amikor villanyórája majdnem olyan ismert volt, mint ama sokszor megénekelt a Nemzeti Színháznál, „ott, ahol a hatos megáll…” A maga idejében a Postapalota Krisztina körútra néző homlokzatára szerelt kerek számlapú óra különlegességnek számított.

Budára, a Helytartótanácsba! Nyittassuk meg Táncsics börtönét! – zúgta a tömeg a krónikák szerint azon a híres március 15-én, s már indultak, hogy a bírósági ítélet nélkül fogva tartott Táncsics Mihályt kiszabadítsák. Hol is volt a nevezetes börtön?

Érdeklődéssel olvastam az Országút 54. számában a Szükségünk van-e atomenergiára? című ikerírást – az Igen/Nem rovatban. Egész társadalmunkat érintő, aktuális problémára ígért válaszokat a cím és a bevezető gondolat, a két írás azonban több kérdést is felvet.

Harmincegy évet töltött munkatársként, majd vezetőként Türingia és Erfurt város épített örökségének szolgálatában. Sibylle Lohséval pályájáról, a sokszor példaértékű német műemlékvédelemről, Luther házáról, a civil kezdeményezésről is beszélgettünk.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Támogatáskezelő nyílt pályázati felhívást hirdetett 2021 legjelentősebb társadalmi innovációs teljesítményeinek elismerésére.

„Nyílt tereket álmodtam, ahová beszűrődik a természetes fény, ahonnan ki lehet látni a természetbe, és ahová a Ligetből is be lehet látni. Azt akartam, hogy ez egy felszabadító hatású tér legyen” – mondta a Magyar Zene Házáról a tervező, Suo Fujimoto.

Az időutazás kérdése mindmáig megoldatlan – ez a legtöbb fizikus álláspontja. Nekem sikerült, rövid időre visszaugrottam a születésem évébe, majd körbeutaztam a Kárpát-medencét különböző korokban.

Hogyan is készülnek a rémisztő busómaszkok – na meg persze hogy miért és mikor kezdtek el egyáltalán a mohácsiak ilyen formán alakoskodni. Rosta Endre busómaszkfaragó mesterrel indultunk a válaszok nyomába.

A délszláv háború során a pusztulás szélére jutott, középkori freskókat rejtő horvátországi templom megmentéséről, Csíkban máig fennmaradt késő gótikus fa tetőszerkezetekről is olvashatunk a Teleki László Alapítvány In situ című online örökségvédelmi folyóiratában.

A budavári Sándor-palota nagytermébe lóháton érkezett, átugratott útját keresztező szekéren, lovával, Tatárral átúsztatott a jeges Dunán… Sándor Móric históriái. Legendák vagy valóság?A megújult grófi kastélyban, Bajnán a történetek is megelevenednek. 

Gaal Györgynek ez a friss bedekkere Kolozsvárt mutatja be, a „kincses várost”, remek fotográfiákkal illusztrálva, melyek önmaguban is beszédesek.

A tisztán elektromos hajtáslánc már nem a jövő technológiája – állítja egy debreceni vállalat, amely a helyi egyetem szakemberei által kifejlesztett eljárással kamionokat alakít át elektromos üzeműre. Ügyfeleik a környezeti lábnyomukat csökkenteni kívánó ismert nagyvállalatok.

Történész, koreográfus – ez már önmagában érdekes kombináció, ráadásul a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Szakán végzett, ott is doktorált. Diószegi Lászlóval, a Teleki Alapítvány igazgatójával beszélgettünk.

Újrahasznosítható anyagokból nemcsak ruházati termékek, műszaki cikkek burkolatai és szőnyegek készülhetnek, de akár múzeumi tárgyak is. A zöld szellem már jó ideje betört a képzőművészet területére.

Kevesen tudták, hogy a szolnoki Várszigeten egykor vár állt. Azt még annyian sem sejtették, hogy bármi látható megmaradt volna a Tisza-parti város hajdani váraiból. Most befejezés előtt áll a múlt egyik újra felfedezett örökségét bemutató látogatóközpont.

Őseink nem az elszabadult ingatlanárak miatt húzódtak barlangokba, egyéb praktikus szempontjaik voltak, korunk emberének viszont érdemes eltöprengenie lakhatási alternatívákon.

A FUGA óriási üvegablaka előtt elhaladva meg kell egy pillanatra állni, mert megállít a hiány. Mi történt? A több mint tíz éve munkájából a Petőfi Sándor utcára olykor kinéző, fehér hajú, fehér szakállú Jelenség eltűnt, nem néz fel ránk többé.

Elrepül az ember Georgiába, azt gondolja, hogy a Fekete-tenger keleti partvidékén, legalábbis, ami a természetföldrajzot illeti, Ázsiában van, aztán rá kell jönnie, akárha Európában lenne, ami a kulturális, vallási, politikai orientációt illeti.

A Városligetben a fák között megbújva, fényeivel, üvegcsillogásával, különös formájával vonzza a tekintetet a kortárs építészet izgalmas, új alkotása, a Magyar Zene Háza, amely a mától a zenekedvelők, a zenértők és a tanulni vágyók új hajléka.

Az 2021. Országút évi irodalmi díját esszé kategóriában Korzenszky Richárd írása nyerte el – a tavalyi évben ez volt portálunk legolvasottabb értekezése.

Az ősi mezopotámiai civilizációk óta lakott folyó menti városok eltűnésével fenyeget a súlyosbodó vízválság. Törökország és Irán a népességrobbanás és a felmelegedés okozta gondjaikat Szíria és Irak rovására próbálják megoldani.

A kerecsensólyom, nemzeti turulmadarunk fennmaradása függhet ugyanis attól, talál-e elég rágcsálót eledelül. A végtelen puszták fejedelmi madara ma főképp távvezetékekre szerelt alumíniumládákban költ, de legalább költ. Magyarország sólyomvédő nagyhatalom.

A technikai fejlődéstől megmámorosodott ember, az erkölcsi szempontokat „közgazdasági” megfontolásokból félretoló modern gazdaság ellenerők híján szükségszerűen rombolja a természetet és használja ki a gyengébbeket – egyéneket és népeket egyaránt.