A kormány az energetikai vészhelyzetre hivatkozva rendeletben függesztette fel a fakitermelésnek a természetvédelmi és az erdőtörvényben szereplő korlátait. Ökológusok a természetvédelem végéről beszélnek, erdészeti illetékesek szerint csupán a tűzifaellátás javítása a cél.

A budai Várnegyed polgárvárosában, ott, ahol a Kard utca ráfut a Bécsi kapu térre, két saroképület néz szembe egymással. Két ház, két korszak. Az évszázadok nyomait magán viselő biedermeier csíkos falfestésű palota és a XIII. századi alapokon nyugvó kortárs mű.

Elképesztő magyar innovációs ötlet: ötvenezer éves grönlandi biojég menthetné meg a Balaton hőségben fuldokló halait.

Gál István egész életét Vecsésen töltötte. Legkorábbi emlékei a II. világháború idejéhez kötődnek. Ha foszlányokban is, de emlékszik azokra az épületekre, melyeket akkoriban sodort el a történelem. Többek között ezeknek állít emléket a makettjei készítésével.

Zuhog a víz a kazettás malomkerékre. Ezer esztendőn át a vászolyi Szent Jakab-forrás és Pécselyen, a Zádor-várnál eredő, majd a Klára-majornál egyesült, Balatonba igyekvő víz tartotta életben ezt az ipartörténeti remeket.

A műemléki helyreállítások korát éljük. Ez nemcsak Magyarországra, hanem kis túlzással az egész világra igaz. Ám a megújult épületek látogatói legtöbbször csak az aktuális állapottal, a restaurált vagy rekonstruált végeredménnyel találkoznak.

Építészeti extravagancia és természeti csoda egyesül a velencei Bence-hegyi kilátóban, ahonnan a Dunántúl egyik legszebb panorámája tárul az utazó elé. A látványért különösebben meg sem kell erőltetnie magát, csak tartani egy bő negyedórás pihenőt.

Lakóházak, pajták, górék, füstölők, pincék, aszalók, malmok, csárdák, iskolák, útszéli keresztek: a népi építészet jellemző alkotásai, szerencsére még szép számmal akadnak itthon. Megmentésükre, felújításukra jött létre a Népi Építészeti Program.

Napfény felé nyújtózkodó, szemét a fénytől kezével védő légies női alak – A reggel. Georg Kolbe szobra 1929-ben a barcelonai világkiállítás német pavilonjának külső oldalán kialakított vízmedencében állt. Ma Berlinben a Kolbe Múzeumban látható.

Tündérkastély, az örök szerelem és hűség kastélya – a környékbeliek emlegették így a Nádasdyak romantikus otthonát. Boldogság és tragédiák sora kísérte históriáját, erről is mesél a hazai kastélyépítészetben egyedülálló, romantikus műemlék.

A veretes 1984-es esztendőben az Általános Épülettervező Vállalatnál formálgattuk az egyre kornyadozó szocializmus építészeti arculatát. Nem is akármilyen csapatban dolgozhattam az akkori, ma már legendásnak mondott Varga Levente-műteremben.

Ötven évvel ezelőtt indult útjára Bedő István vezetésével a Dunán Regensburgtól a Fekete-tengerig vitorlázó magyar expedíció. Az út résztvevői közül többen már eltávoztak az élők sorából, de Fejéregyházi Andrást, a Srácot, hála Istennek, jó erőben találtam.

Baranya gazdag műemlékekben. A titok nyitja történelmében, vallási-felekezeti gazdagságában és településföldrajzi adottságaiban is rejlik. Utunk most a megye legdélebben fekvő sávjába, az Ormánságba, majd a nyugati szélére, a Szigetvidékre vezet.

Sűrű nádas kísérte partszakaszok, tóparti sétányok, a kertekben a villaépítészet kiemelkedő alkotásai és a népi építészet élő emlékei, a félsziget nyugati oldalának háborítatlan természeti világa, kenderföld meg levendulás… Ilyen is volt a balatoni táj.

Attila hunjairól, portyázó magyarokról, hátrafelé nyilazó lovasokról is szólnak a legendák a Római Birodalom hatalmát idéző itáliai Aquileiában, ahol
a Dolomitokból érkező Natisone eléri a tengert, ahonnan autós híd vezet az „arany szigetre”, Gradóba.

Zöld jelzés a tonnányi akkumulátort cipelő elektromos városi terepjáróknak, sorompó a hagyományos kisautók és hibridek, a bio- és szintetikus üzemanyagok alkalmazása előtt? Az ideológia megint győzni készül a józan ész felett. A végén még az ipari lobbinak kell szorítanunk?

XVI. Benedek pápa 2010-ben a béke világnapjára írt üzenete Isten mindenki számára szánt ajándékának nevezi a természeti környezetet, amelynek használata közös felelősséget kíván az egész emberiség, különösképpen a szegények és a jövő nemzedékek iránt.

Egy hónapja nyílt meg a Szentendrei Skanzen első határon túli tájegysége. A „tájegységbe” az 1920-ban elszakított történelmi Erdély tartozik bele, így helyet kaptak a Partiumból, a Bánságból, valamint Moldvából származó épületek is.

Talán utoljára. Ez villant belém, mikor autóval Pestről jövet, a Maros hídját elhagyva megpillantottam a Makó táblát. A töltés végén az ismert kép, a katolikus templom sötét, jobbra a reformátusok masszív fehér tornya, köztük, körülöttük a város.

Szabályos alakzat, máskor pontos rendjében is játékos homlokzati burkolat: klinker-expresszionizmus. Így nevezik Németországban azt a nálunk sem ismeretlen, ma ritkán emlegetett építészetet, amelynek jellegzetessége a házak klinkertégla borítása.

Sose bonts le egy kerítést addig, amíg nem tudod, hogy miért állították fel – fogalmazta át szabadon naplójában J. F. Kennedy elnök az író, filozófus G. K. Chesterton szavait. Egy település élő organizmus: nem szabad akárhogyan hozzányúlni, beleavatkozni az életébe.

Berlinben az Unter den Lindenen járva a magyar kultúrturisták is rácsodálkoznak a Neue Wache – a volt palotaőrség – eredetileg Karl Friedrich Schinkel tervezte épületének belső terére, s bizonyára nem tudják, hogy Heinrich Tessenow alkotását látják.

Az alsó Sajó-völgy halainak és rákjainak szerencséje, hogy nem arany-, hanem vasbánya szennyezi a forrásvidék vizeit. Cián helyett „csak” arzént sodor a víz, miközben a szlovák hatóságok úgy tesznek, mintha ipari katasztrófa esetén is járna a száznapos türelmi idő.