Németh Marcell Rejtett égbolt/Hidden sky című kiállításában szereplő művei jóval többek, mint kilenc darab műalkotás. Valójában ezekben a reliefekben korábbi alsorozatai szintetizálódnak.

Gáspár Annamária kiállításának enigmatikus címe sok kérdést rejt magában: Milyen változások? Mikortól jönnek a változások? Mi fog megváltozni? Jó lesz-e ez nekünk? Nem jobb-e a nem túl vonzó, de megszokott biztos, langymeleg pocsolya, amelyben élünk?

Első ízben találkozhat a hazai közönség Henri Matisse-nak, a XX. századi festészet egyik legjelentősebb alkotójának műveivel a Szépművészeti Múzeumban. A nagyszabású, több mint száz műalkotást bemutató kiállítás kronologikus rendben vezet végig a fauvizmus mesterének hosszú, hat évtizedet felölelő pályáján.

A nyugati kultúra legnagyobb és legrejtélyesebb alakja Leonardo da Vinci. Feltalálóként hihetetlen képzelőerővel bírt, ám festményein ennek nyomát se látni, szinte kizárólag portrékat és hagyományos, vallási témájú képeket festett – igaz, a világ legdrágább festményeit.

A Still in Bloom kiállítása különféle alkotói aspektusokból megjelenítve bizonyítja, hogy a növénycsendélet műfaja még ma is friss és eleven lehet.

Idén is színes kulturális programokkal várja a kortárs művészetek kedvelőit a Garten Balaton fesztivál. A négy helyszínen zajló, egyedülálló kortárs művészeti rendezvénysorozat egyik főszervezőjével, Schneller János művészettörténésszel beszélgettünk a fesztivál céljáról és különleges programjairól.

Negyedik alkalommal látja vendégül a Balaton északi partjának immár négy települése a Garten Balaton kortárs művészeti fesztivált augusztus 5. és 14. között. A tíznapos kiállítás- és rendezvényfolyam a kortárs képző- és fotóművészet köré szerveződik.

A plakátművészet fontosságáról, társadalmi szerepéről, művészi értékeiről és ezeknek egyik legfontosabb hazai képviselőjéről, az OPLA Projekt céljairól és kiállításairól beszélgettünk Sz. Eszteró Anett grafikusművésszel, a projekt oszlopos tagjával.

Nem teljesen nyilvánvaló, hogy az ember határozza-e meg a környezetét, vagy fordítva. Egyszerre vannak jelen a köztudatban azok a narratívák, amelyek látszólag ellentmondanak egymásnak.

Légiesen könnyed, áttetsző porcelán kisplasztikáit mutatja be a Ferenczy Noémi-díjas alkotó, Borza Teréz. Különleges élményt nyújt A fény metamorfózisa című kiállítás, a sötét kiállítótér lámpáinak fényárjában „úszó” tárgyak hamar rabul ejthetik a látogatót.

Majd negyven éven át kölni pincéjében őrizte Tót Endre azt a százhárom festményt, amely új fénytörésbe helyezi pályáját. Ezek a vad, expresszív művek azt az alkotót állítják középpontba, akinek egész életművét a festészetről való gondolkodás határozza meg.

Czimbal Gyula fotóművész nemcsak egyszerűen portrékat készít, hanem a különböző szakmák és művészeti ágak képviselőinek belső lényét tükröző, hiteles arcát mutatja meg. Vele beszélgettünk kiállításairól és a fényképezés alkotófolyamatáról.

A szentek mártíromságát ábrázoló festmények közül kiemelkednek a Szent Sebestyénről készült oltárképek. A reneszánsz mesterek már tökéletesen festették meg a csaknem mezítelen férfitestet, ugyanakkor hasonlóan fontos motívum volt maga az oszlop is, amelyhez a megsebzett testet kikötözték, s amely egyfelől a kép vertikális tengelyeként szolgált, másfelől – mint látni fogjuk –: meghatározta saját környezetét.

A vászolyi Öreghegyről messzire látni. „Csodálatos letekinteni Tihanyra, mögötte feltűnik Siófok, Kenesétől egészen Boglárig befogadni a Balaton látványát” – mondja Balanyi Károly. Zoltán fia pedig így vall: „Amióta megismertem, a Balaton-felvidék csodavilág számomra, mindig ide vágytam.”

Nagyszabású időszaki tárlat mutatja be a Szolnoki Galériában a XX. századi magyar grafika hatvanas években kibontakozó nagy generációja egyik legjelentősebb képviselőjének, Gyulai Líviusz (1937–2021) Munkácsy- és Kossuth-díjas grafikusművésznek és animációsfilm-rendezőnek páratlanul gazdag életművét

A Zagyva-parti ősfás parkban bújik meg az ország legrégebbi, folyamatosan működő művésztelepe, amely egyszerre viszi tovább a nagybányai hagyományokon létrejött alkotói közösség eszmeiségét, s ugyanakkor folyamatosan meg is újul.

Déli szigetek között hajóztam. Ezzel az eposzi mondattal az Odüsszeia, ez az archaikus bédekker is kezdődhetett volna. De nem, Hamvas Béla kezdte így A babérligetkönyvet (Hexakümion).

Csáky Marianne új kiállításához több száz órányi, XX. és XXI. századi eseményekről készült archív filmet, ezernél is több fotót nézett végig. Legtöbbjükön felkavaró képsorok, fronton harcoló katonák, háború elől menekülő vagy fogságba esett civilek láthatók.

Void, a hazai street art élet egyik legismertebb alakja, akit esélyes, hogy mindenki ismer, aki gyakran járja Budapest utcáit. Azonnal felismerhető, furcsa, absztrakt fejei ugyanis a többméteres kapukon, falakon felbukkanó változatoktól kezdve a kis utcatáblákon, oszlopokon meghúzódó matricákig mindenhol megtalálhatók.

Vajon milyen nyomokat és milyen leleteket hagyunk magunk mögött? Milyenek lehetnek a természet és az arra teljes mértékben rárakódó technokulturális komplexum ötvöződésének nyomai? Képes-e a művészet feltárni egy új antropogenikus geológiai korszak képződményeit?

Dante halála 700. évfordulójának tiszteletére a 2021-es évet az olasz állam Dante-emlékévvé nyilvánította. A rendezvénysorozat hivatalos programjában szerepelt a római Collegium Hungaricum irodalmi konferenciája és a Dante Pokla ma című kiállítás, melynek anyaga idén reprezentatív albumként jelent meg.

Képzelje, mit főzött a menyem a fiamnak. Becsinált levest egy kis zöldségből, sárgarépából. A sárgarépát szétvagdosta. Szét az! Mondom is este a fiamnak, amikor kijött a konyhába: Tudod, mit ettél te? Egy sós löttyöt!

A sors megint úgy hozta, hogy szembesülnünk kellett, noha többször megtettük, a csodával. Földi Péter égi és földi misztériumjátékával, amely a fölparcellázott kozmoszt emberi valóságnak láttatja. Mély értelműen, színesen, érzékletesen.