Padból a katedrára
Magyarország nagyvárosai között Eger élen jár a művészeti képzésben. Határ Attila már középiskolásként itt kezdett el képgrafikát tanulni, majd F. Balogh Erzsébet műtermébe járva egyre aktívabban kezdett foglalkozni a festészettel is. Innen tulajdonképpen egyenes út vezetett az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem művészképzése felé. Az intézmény azóta is bázist jelent számára, ahol már művésztanárként buzdítja hallgatóit a bátor kísérletezésre.
Témavadászat – a család mint inspirációs forrás
Egy pályakezdő alkotó egyik legnagyobb kihívása olyan vizuálisan is izgalmas tartalmat találni, amelyet hiteles módon képes közvetíteni. Határ Attila művészetében a személyes élmények leképezése bizonyul ilyen mondanivalónak. Ezáltal festményei egyszerre egyetemesek, mégis egyéniek.
„A családról alapvetően azt gondoljuk, hogy mivel a tagjai közel állnak hozzánk, ezért mindent tudunk róluk. Pedig a család sokkal inkább olyan forrást jelent, amelyben rengeteg boncolgatásra érdemes ismeretlen tényező van. Ez a viszony sokszor ellentmondásos is. Dirty vacation című sorozatomban régi családi fotókról származó emlékeket dolgoztam fel. Érdekesek ezek a képek, mert történeteiket a családi elmondások és a látottak alapján ismerem, bár saját élményem mégsem fűződnek hozzájuk. Festészeti átírásokat készítettem róluk, amelyek a fotók konkrét részleteiből indultak ki, de nonfiguratív elemekkel egészítettem ki őket. Alkotás közben pedig azon gondolkodtam, hogy a nagyszüleim, a szüleim hogyan emlékezhetnek ezekre a szituációkra, hogyan élték meg azokat. Egy elképzelt kommunikációt indítottam el, szintetizáltam magamban a fiktív visszaemlékezéseket.”
Mentalizáció segítségével megélt társas helyzetek bemutatását mindig más művészeti eszközzel és technikával valósítja meg, hiszen minden történet másfajta megjelenési formát igényel, s ebben is rejlik egyedisége. A festészetet pedig önismereti folyamatként is értelmezi a művész. Olyan lehetőségként, amely támaszt és segítséget nyújthat mások megismeréséhez. És ahhoz is, hogy egy kapcsolaton belül a felszínes tapogatódzás helyett mélyebbre juthassunk.
Paralel sorozatok – libikókahelyzetek
Határ Attila egy-egy megtalált téma kapcsán sorozatokban gondolkodik, mert nem gondolja egy képen belül lezárni mondanivalóját. Elképzelt vizuális világot épít fel üzenetei köré. Egyszerre több festményen is dolgozik. Legutóbbi szériáiban túllépett a család vonzáskörén, és már a tágabb értelembe vett emberi kapcsolatokat jeleníti meg. A Ma van valami furcsa rajtad című sorozatában jellemfejlődési zavarokat és bizarr tulajdonságokat meghökkentő festészeti eszközzel emel ki. Ezeket a furcsaságokat lángoló tűznyelvek formájában robbantja ki a statikus jelenlétből.
Aktuális sorozatában a tér és a benne lévő artisztikus figura szimbiózisát boncolgatja. Itt már absztraktabb módon gondolkodik a kapcsolati viszonyrendszerek minőségéről. Azzal kísérletezik, hogy az egyes kompozíciós beállításokban a közeg vagy a szereplő a dominánsabb. Melyik részlet uralja le a másikat, és hogyan keverednek egymás fölé képeinek rétegei egy adott kompozíción belül. De más libikókarendszer is működik ezekben a festményekben, méghozzá az újra előkerülő figurális és absztrakt képelemek viszonya.
Jellemzően realisztikus megjelenésű a táj, ám a plasztikus figurákból inspirálódó motívumok elvonatkoztatott részletekké válnak. Olyanok, mint a felragasztott matricák: kiterülnek, és egyben ráterülnek a hordozóra. Végignyújtózkodnak a felületen, hogy magukra vonják a figyelmet. Bár a kompozíciók közepén látszódó fehér elemeket alkotójuk élőlénynek titulálja, mégis inkább asszociációként érvényesülnek. Ezek a prototípusnak készült kisplasztikák a festményeken síkban jelennek meg, a valóságban pedig installáció összeállítására is alkalmasak.
Anyagtobzódás
„Minden sorozatomat azzal az ambícióval kezdem, hogy megpróbálom szintetizálni benne azokat a technikai megoldásokat, amelyek eddig jelen voltak a festészetemben.”
Mivel a művész képalkotási módszerének alapja a több rétegben való festés, ezért bőven akad lehetősége arra, hogy tesztelje a festékanyagok működését. De a rétegképzés legfőbb funkciója a redukáló hatású visszakaparás. Kedveli a technikai variációkat, színeit általában keveri, nemcsak fest, hanem fúj is, sőt akár szárazon is dörzsöl fel festéket a képekre. A vásznak puritán fehérségét is sokszor állítja főszerepbe, ami a kiemelésnek szenzitív eszköze. Dinamikusan, egy ülésben készít el egy festményt, amit akár hetekig is tartó tervezés előz meg.
A folyamatos képi egyensúlyi helyzetek mögött Határ Attila a mindennapi életben egyensúlyban érzi magát. Műtermében egyaránt készül következő tanóráira és kiállításaira is.
