Ezer Ákos képzőművész pályája a kezdetektől párhuzamosan épül a hazai és a nemzetközi színtéren. Nemrég is szinte egy időben nyílt kiállítása a budapesti Einspach Fine Art and Photography galériában és Bécsben a Strabag-Kunstforumban. Eközben készül a jövő áprilisban Hongkongban megrendezendő önálló kiállítására.

Október 6. Megérkezett a hamisítatlan ősz. A napfény simogató erejére vágyik minden halandó. Vajon milyen idő volt ezen a napon Aradon? És milyen 1952. július 19-én Helsinkiben? Nem mindegy? Szobornézőben járunk…

A Gellért-hegy rejtekében meghúzódó Filozófusok kertje, benne a filozófusok szoborcsoportja „Egymás jobb megértéséért” született. A park ajánlását magáénak érezve – „Egy jó könyv mellé, barátos borozásokhoz, romantikus találkákhoz vagy egyszerűen csak nézelődős ücsörgésekhez” – a művész festményei ugyanilyen ajánlással szólnak a városi emberekhez.

Czigány Ákos Retina-kiállítása a látás határhelyzeteit járja körül: a térben három sorozata látható, a Replicán antik műszemek képei jelennek meg, a Spekulum tárgyai a tükröződés nélküli tükrök, míg a Proiectio szériaképein vetítőlencsék szerepelnek.

A kortárs fotográfiát és kollázsművészetet reprezentáló TOBE Galéria életében nem ritka, hogy külföldi alkotó kiállításával jelentkezzenek. Így van ez most is, amikor a messzi földről érkezett Gustavo Blanco-Uribére esett a választásuk.

Grafikusként végzett, mégis festőművészként tartja számon a szakma. Nyolc évvel ezelőtt készítette első képzőművészeti animációs filmjét, amelyet azóta több is követett. Elméleti alkotóként, filozófiai írások és művészeti kritikák szerzőjeként is ismertté vált az elmúlt két évtizedben.

Révész László László festő, performer, díszlettervező, forgatókönyvíró 2009-től 2021-ben tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig oktatott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A Festő Tanszék osztályvezető mestere, egyetemi docens, doktori témavezető nemzetközileg is jelentős, unikális, intermediális keretek között mozgó művész volt.

Ha a víz jelentését kutatjuk, ki kell merészkednünk az óceánokra, egyszerre lemerülni a Marianna-árokba és felemelkedni a felhőkig, amelyek hol eltakarják, hol pedig látni engedik a csillagokat, ahol reményeink szerin a H2O még előfordulhat.

Felidézés és az emlékezet intenzív kifejezése, a részek alkotta Egész kutatása P. Boros Ilona művészeti programja. Az alkotó hol az apácamunkák mívességével, hol a nagy ívű folt–vonal–szín hármasságával hozza létre munkáit.

Az idén már tizenhatodik alkalommal megrendezett országos Ars Sacra Fesztivál számos összművészeti programot, hitbéli élményt kínál. A Nemzeti Múzeumban ünnepélyes keretek között szeptember 16-án megnyílt rendezvénysorozathoz Monor városa immár második alkalommal csatlakozott.

Nem szeretném szépíteni, a ma felnövő generációnak kiürülőben van a fantáziája – Platthy Istvánnal, a Csontváry Képzőművészeti Stúdió Egyesület vezetőjével beszélgettünk.

Több újdonságot is hordoz Bak Imre A csend változatai címet viselő legfrissebb festményciklusa a korábbi Helyzet sorozathoz képest, mégis számos ponton megidézi az életmű korábbi szakaszait, így az új festmények egyszerre ismerősek és meglepők.

Bazsonyi Arany (1928–2011) festőművész keresztény morál szerinti élete, figuratív festészetének témaválasztásai, emberi tartása nem alázkodott meg a legnagyobb méltánytalanságok idején sem.

Mindennapi életünk kitüntetett pillanatai közé tartoznak azok, amikor különleges jelenségeket, eseményeket élhetünk át. Sinkó István műcsarnoki kiállítása most olyan kalandot kínál, ahol hasonlóban lehet részünk, a vásznakon keresztül a művész benyomásai mindannyiunk közös, fenomenális élményeivé válhatnak.

Mindketten az expresszionizmus korai előfutárai, El Greco és Vincent van Gogh meg nem értett zsenik, akikért csak haláluk után kezdtek el igazán rajongani.

A festői szépségű Dunakanyar hegyekkel, völgyekkel szabdalt tájain kanyarog a folyó, amelynek látványa számos művész mellett Nagy Gabriella festőt is megihlette. A Hegyvidék Galériában látható legújabb kiállításán is ez a varázslatos tájegység kerül a figyelem középpontjába.

Szittner Andrea 1990-ben, 36 évesen nyerte el a Szombathelyi Fal- és Tértextil Biennálé Rózsa Anna Alapítványának díját. A kortárs magyar iparművészeti események alakulásával együtt változott az ő szakmai pályája is.

Hiánypótló portréfilm született a Szolnoki Galériának az egykori zsinagóga épületében látható Időutazások című Gyulai Líviusz (1937–2021) kiállításához kapcsolódóan. A film önmagában, a tárlat nélkül is megállja a helyét, ám mégis fontos, hogy azzal egy időben nézzük meg, hiszen a munkák és a mögöttük rejlő kalandos életút így lesz teljessé.

Tóth Anna Eszter művészetében a médiumok közötti szabad átjárás minden esetben összekapcsolódik a választott anyag természetének vizsgálatával és a hagyományos értelemben vett táblakép határainak folyamatos áthelyezésével.

Hans van der Meer nemzedékének legjellegzetesebb holland dokumentarista fotográfusai közé tartozik: képekkel és szavakkal mesél. Szemléletmódja kutató tekinteten és éles megfigyelőképességen alapul.

A Mai Manó Ház A fénykép és a szerelmes vers című kiállítása Drozdik Orshi 1975 és 1995 között készült fotóiból válogat. A létezés és megértés képei ezek. Vádiratok, amelyekkel az alkotó szembesít minket, hogy a patriarchális társadalomban a nő identitása a férfi által megkonstruált.

Befejezetlenségről többféle értelemben beszélhetünk. A művészi befejezetlenséget rendszerint külső hatás vagy nagyfokú belső elégedetlenség szüli, amelynek következtében a műalkotás hiányos marad. Töredékességről akkor van szó, ha a műalkotás elkészül ugyan, de megrongálódik, vagy részben megsemmisül.

A festőművész tetszése szerint választhat a régebbi és az újabb ábrázolási lehetőségek közül, megkeresheti a tehetségéhez és mondanivalójához legjobban illő megoldást, lehet figurális és nonfiguratív, geometrikusan fegyelmezett-rendezett, fotórealista-naturalista, rögzíthet vizionált képeket, festhet hangulatokat, benyomásokat – és még hosszan sorolhatnánk.