Közösségi összefogással valósult meg Szentendrén a Deim Pál térre megálmodott Deim-szobor. Az ötvenhat színes zománctáblával borított köztéri alkotást a művész születésnapján, június 29-én avatták fel.

Színes tájak kavalkádja, letisztult formavilágú, bronz cipőszobrokkal teli relief- és szoborinstallációk együttese fogad a Karinthy Szalon két kiállítóterében. Góra Orsolya festőművész és Somogyi Emese szobrászművész újabb közös, Rétegszekvenciák című tárlata izgalmasan színes világokba és kimerevített időpillanatokba enged betekintést.

Miként a hálót fonó est nagy barna pókja, úgy szőtte sűrű szövetté képeit Rozsda Endre. A Várfok Galéria tárlatán a szövetstruktúrák némelyikén figuratív formák, arcok rajzolódnak ki, a „szélfútta” formációk földön túli lebegést árasztanak.

A dokumentarista fotográfia meghatározó alakjának munkásságáról nemcsak Palotai János írt monográfiát Benkő Imre élet-mű címen, hanem a Magyar Művészeti Akadémia is készített róla portréfilmet még 2017-ben Szürke fények címmel.

Különleges kiállítótér nyílt Balatonfüreden két felújított városi műemlék villában. A Modern Műtár (MOMÜ) története „nemcsak” a világhírű absztrakt művészek bemutatása vagy a különleges építészeti megoldások miatt érdekes, hanem az egyelőre még ritkaságszámba menő tudatos gyűjtői szemlélet okán is. Szöllősi-Nagy András hidrológussal és Nem’s Judith képzőművésszel beszélgettünk.

Balázs Nikolett első magyar meghívott művészként Chilében, a SACO Biennálén állít ki. Bodyland című anyagát a biennálé fő témája inspirálja, mely a hatalmi elnyomásról és ahhoz fűződő viszonyunkról formál történetet. Textilszobrai Chilében, a helyszínen születnek, a biennálé fő termében, részben önköltségből.

Praxisában a klasszikus festészeti gesztusok mibenlétével foglalkozik. Szintetikus anyagokból létrehozott elemei a vásznon organikus érzeteket keltenek, haptikus felületekké alakulnak, amelyek a manualitás és a digitalitás kérdéseit is feszegetik.

Az Art 9 Galéria két termében színes és néhány fekete-fehér kollázsa, a különböző méretű és formájú újságkivágatok közelről szemlélve embereket, állatokat, tárgyakat, természeti képződményeket mutatnak fel, amelyek távolról absztrakt kompozíciókká állnak össze. 

És még mondja valaki, hogy a nyár nem kedvez a képzőművészetnek, mert füllesztő a kánikula, záporok, viharok váltják egymást. A Siklósi Szalon több mint három évtizede, 1991 óta bizonyítja, hogy ebben az évszakban is lehet és kell tárlatokat rendezni.

A születése óta eltelt két évszázadban divat volt azon töprengeni, mit gondolna ma Petőfi. A Capa Központ kiállítása azonban azt mutatja be, hogyha a költő most indulna vándorútjára, vajon mit látna. Hogyan élnek ma a magyarok?

„Nem perelek a világgal / Fegyverkezek egy szál virággal...” címmel nyílt Asztalos Zoltán fotókiállítása a cigányság mai viszonyairól Miskolcon.

Legutóbbi kiállítását Papírok, rácsok, akkád címmel a budapesti Műcsarnokban rendezték 2020 elején, éppen a Covid-járvány kezdetén. A Franciaországban élő kortárs festőművész, Major Kamill tárlatát akkor a nyitás után néhány héttel be kellett zárni, így csupán a Műcsarnok elektronikus felületein lehetett megtekinteni. Új kiállítása alkalmából beszélgetünk vele.  

A Balatonföldvári Kilátó galériájában múlt szombaton indult és augusztus végéig tart a Fine Art Balaton nyári szezonja. A csodálatos panorámájú kilátó galériáját érdemes meglátogatni, hiszen Az év műtárgya 2023 programsorozat több mint kétszáz alkotásából látható szakértői válogatás.

Kovács Péter (Pet’R) Metafizikus alakváltás című kiállítása a művész nyolcvanadik születésnapja előtt tiszteleg, azonban immár Kovács Péter nélkül. A válogatás nem tekinti át az öt évtizedes életmű egészét, hanem egy-egy alkotáson keresztül villantja fel e sajátos rajzi univerzum esszenciáját.

Kompozíciói érzékeny egyensúlyi helyzeteket mutatnak fel: egyrészt oszcillálnak a digitális tervezés és a manuális kivitelezés, másrészt a festészeti és grafikai jelleg között. Figurális munkái mélyen személyes, lírai alkotások.

Az Albert Rubens és Wolsky András közös tárlatának címében olvasható constellation = együttállás ugyan égitestek helyzetére vonatkozó csillagászati fogalom, ám tökéletesen illik a két alkotó művészetére.

Moduláris elemekből organikusan épülő kompozíciói a folytonos változást ragadják meg. Az ezüstös, egymásba illő elemek hálózatos kapcsolódása felfedezésre váró szobrokat szül, amelyek egyszerre hatnak szürreálisnak és természetesnek. Műteremlátogatás Melkovics Tamás szobrásznál.

Megnyílt a világ első állandó Robert Capa-életmű-kiállítása az idén tízéves Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ új, ötszáz négyzetméteres kiállítóterében.

A Nádor Galériában áprilisban láthatta a közönség Mayer Hella, MMA-ösztöndíjas képzőművész tárlatát, melynek címét – A hegyen túl – a kiállítást megnyitó Binder Károly zongoraművész-zeneszerző egyik művének címe ihlette. A tárlat alkalmából beszélgettem az alkotóval.

Festményei a korszellem, a Zeitgeist tökéletes iskolapéldái: árnyaltan és kritikusan reflektálnak arra, hogy a digitális technológia milyen módon változtatja meg a képalkotást, miközben a képdömping jelenségét is detektálják.

Lapunk felkérésére a kortárs magyar képzőművészet élvonalába tartozó művészek Az ember tragédiája 15 színéhez készítettek illusztrációkat. Az így létrejött alkotásokból 52 darab sorszámozott, dedikált exkluzív mappa készült „…Rajzoltunk egy költeményt…” címmel.

A bronzszobrászatban használatos patina kifejezés a fémtárgyak felületi elszíneződését, a szobrokon a levegő hatására keletkező zöldeskék vagy barnás nemes rozsdabevonatot jelenti, amely megvédi a további károsodástól a felületet. 

Három fiatal festő jelentkezik e kiállítási terekben. Három pályakezdő, mondhatnánk, de hát tudjuk, a húszas éveik végén, harmincas éveik elején járó alkotók sosem voltak pályakezdők.