Képzőművészet

Expozíció
Képiró Ágnes
Expozíció

Expozíció – bevezetés, előkészítés. Az eposzban és a drámában a cselekmény kezdetét megelőző helyzet, zeneművekben a főtéma kezdeti kifejtése, a fényképészetben a fényérzékeny anyag megvilágítása…

A szárnyaló madár becses allegóriája
Fábián László
A szárnyaló madár becses allegóriája

Szemadám György festőművész emblematikus festménye saját házának halljában hosszú oszlopon függ, mintegy annak méretével vetekszik. A kékeszöld levegőégen talán berepülő fácán lebeg – elhagyóban a képteret. Mögötte, alatta lombok, csaknem abban a kék-zöld színtónusban, mint a repülés közege.

A barokk révület piktora
Takáts Fábián
A barokk révület piktora

Lassan tradícióvá válik a budapesti Szépművészeti Múzeum életében, hogy jelentős alkotók életművét mutassák be a nagyközönségnek. Az idei esztendő különösképpen erős, tavasszal Matisse, nyáron Bosch, most ősszel pedig El Greco remekműveit láthatjuk.

Az Utolsó Ítélet Napja
Debreceni Balázs
Az Utolsó Ítélet Napja

A Sixtus-kápolna opálszínekkel megfestett mennyezetén a Genezis legfontosabb jeleneteit látjuk, míg a hatalmas főoltáron Krisztus második eljövetelét az Utolsó Ítéletkor. 

Deim Pál csendjei
Kocsis Katica
Deim Pál csendjei

Születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából nagyszabású Deim Pál életmű-kiállítás nyílt a szentendrei MűvészetMalomban, amely csupán két hétig fogadhatta a látogatókat. A tárlat és a hozzá készült katalógus azonban új szempontokat hozott az életmű értelmezéséhezvre.

 

Külsővé váló belső szakralitás
Fazakas Réka
Külsővé váló belső szakralitás

Különleges nyomatok, térbeli, méhsejt formájú interaktív installációk fogadnak a KAS Galéria terébe lépve, ahol egyszerre tapasztalhatjuk meg a külső és belső szentéllyé váló helyek formavilágát, erős gondolatiságát és azok lelkünket megérintő folyamatait.

A képalkotás böjtje jövel
Zelnik József
A képalkotás böjtje jövel

Az emberiség története örök képfelmutatás és képrombolás. Örök világháború folyik a szimbolikus formák uralásáért. Ez a harc a kulturális emlékezet burjánzásai és a „külső” hatalmi beavatkozások szerint hol szelídebb, hol könyörtelenebb.

Barbárok a szobrok előtt
Gulyás Balázs
Barbárok a szobrok előtt

Van a fővárosi Kálvin tér aluljárójában egy nem különösebben jelentős köztéri alkotás. A közterek művészi alkotásait listázó internetes adatbázis szerint 1983-ban emelték az Illés Gyula Munkácsy-díjas szobrászművész által készített absztrakt vörösmárvány domborművet, mely az adatbankban is csak így szerepel: Vörösmárvány dombormű.

Vegyünk egy mély levegőt…
Takáts Fábián
Vegyünk egy mély levegőt…

Nejlonra készített hímzések és könyvtárgyak, tradicionális papírfajtákra rajzolt girbegurba fekete vonalak és monotípiák mentén járunk Mireille Vautier francia képzőművész kiállításán. A „csendet” halk beszédfoszlányok, sugdolózás töri meg; fülelünk, veszünk egy mély levegőt és elmerülünk a művész különös világában.

Magyarországról északra, északról keletre
Takáts Fábián
Magyarországról északra, északról keletre

Éppen száz esztendeje Nagyváradon született Wagner Nándor szobrászművész. A centenáriumról A bölcselet szobrásza címmel emlékezik meg a Műcsarnok az alkotó tiszteletére rendezett nagyszabású tárlattal. Az emlékkiállítás anyaga a művész sok szempontból rendhagyó, három korszakot felölelő pályáját mutatja be.

A szabadság útjai – Pollocktól Lassnigig
Jankó Judit
A szabadság útjai – Pollocktól Lassnigig

Az Albertina Modern őszi kiállítása a New York-i iskola absztrakt expresszionizmusa előtt tiszteleg, amely 1945 után fényes diadalt aratott Európában. A második világháborút követően a festészet teljesen új irányt vett, a művészet felszabadult mindattól, amit addig ismert, és az absztrakció igazi világnyelvvé vált.

Menekülő útvonal a valóságból
Menekülő útvonal a valóságból

A Budapesten és Rotterdamban élő és alkotó Rédling Hanna Moon Motel című első önálló kiállítása korunk létbizonytalanságát tematizálja. A művész négy fotósorozatán, s egy nagyméretű videóinstallációján a nosztalgia működési mechanizmusát boncolgatja.

Boldog magyar karácsonyt!
Balázs D. Attila
Boldog magyar karácsonyt!

A nagy múltra visszatekintő hazai képeslapkiadás jelentős kulturális érték. A századfordulón megjelenő míves karácsonyi és újévi üdvözlőlapok széles választéka valódi időutazást nyújt abba a korba, amikor a képeslap az egyik elsődleges kommunikációs eszköznek számított.

Gauguin vs. Van Gogh I.
Debreceni Balázs
Gauguin vs. Van Gogh I.

Amilyen kevesen méltányolták Van Gogh művészetét életében, olyan sokan szerették meg halála után, hiszen mindenki másnál kifejezőbben ábrázolta az emberi érzelmeket. Hozzá képest Gauguin népszerű figura volt, kezdetben mint vagány matróz, később mint sikeres tőzsdeügynök.

A Van és a Nincs
Rónai Balázs Zoltán
A Van és a Nincs

Hiány és kitöltött tér, a van és a nincs, a masszív és a légies fogalmainak szembenállása vagy éppen konstellációja jellemzik Majoros Áron elegáns, a transzcendensben gyökerező szobrait.

Eleven párbeszéd a múzeumról a múzeummal
Pusztai Ilona
Eleven párbeszéd a múzeumról a múzeummal

Mi a múzeum? Hogyan változott meg a szerepe napjainkban? Képesek vagyunk-e nemcsak nézni, hanem látni is, amikor ellátogatunk egy-egy kiállításra? Ezekre a kérdésekre próbál választ találni Földényi F. Lászlónak a Typotex Kiadónál idén megjelent új kötete, a Múzeumi séták 1992–2019.

Aranyló fénytörések
Fazakas Réka
Aranyló fénytörések

Egyenes és ferde sávok, arany és fekete kontrasztos színek végtelen sora fogad Kontur Balázs Rezgések című kiállításán. Felemelő élményeket élhetünk át a síkból kilépő festmények, s a monumentális installáció erőterébe kerülve.

A csend melankóliája
Gaál József
A csend melankóliája

Joggal emlegetik, hogy Baksai József alkotói módszere valójában egyfajta mítoszgondolkodás. Minden megnyilvánulásában a képi metafora egy központ irányába mutat, a képi jelentések füzére a mindent egybefogó, mitopoetikus világmodell rendszerét szándékozik bizonyítani.

Kiterjedés
Kiterjedés

Kucsora Mártának az egri Kepes Intézetben rendezett egyéni kiállítása a második alkalom arra, hogy festményei mintegy monografikus módon kerüljenek az egyik jelentős magyar múzeumban a művészetkedvelők elé.

A festészet mint szellemi út
Kondor Attila
A festészet mint szellemi út

„A művész (…) dolga az, hogy a tudat alá, a sötétségbe süllyedt, démonizálódott, töredék, de nagyhatású erőket a tiszta fénybe, a tiszta tudatba, az egyetemes igazságba fölemelje, és ott megszilárdítsa. A teljességet, a halhatatlanságot megvalósítsa, és azt tökéletes művészi nyelven kifejezze.” 

A meghasonlás testképei
Fazakas Réka
A meghasonlás testképei

Démoni tekintetek, osztódó arcok és nőalakok, erotikus testrészek, bizarr, trófeaszerű kéz- és hajinstallációk fogadnak Verebics Ágnes Osztódás című kiállításán. Rémisztő, mégis ismerős félelmeink elevenednek meg, ha elmerülünk a szétmálló testek és állatias torzók világában.

Az örök bronz
Fazakas Réka
Az örök bronz

A Damjanich János Múzeum időszaki kiállítóterében látható kortárs bronzszobrok a formaképzés, a felhasznált anyagok és az ezeken keresztül képviselt eszmeiség segítségével fejezik ki örök érvényű mondanivalójukat az időről, a kultúrák egymásmellettiségéről, a férfi és női minőségekről, az élet titkairól és annak esszenciájáról.

Hogyan látta Budapestet?
Takáts Fábián
Hogyan látta Budapestet?

Negyven éve már, hogy először látogatott Budapestre nemzedékének egyik legismertebb holland dokumentarista fotográfusa, Hans van der Meer. A turistaként érkezett alkotó már akkor készített néhány képet, későbbi, 1984-es és 1985–1986 közötti újabb „vizitjei” során egyre sűrűbben kattintgatta masináját.