Metamodern festészeti munkássága főként képregénykészítési és grafikai hagyományokból ered, melyet egyedi eljárásokkal ötvöz, hogy végül a klasszikus műfajba emelje át őket.

Mindennapi életünk nélkülözhetetlen anyagához, a textilhez nyúl Orient Enikő. Ég és Föld összeér című gyűjteményes kiállításán alkotói pályájának anyagából mutat be válogatást. A tárlat látogatói bizonyára elcsodálkoznak, milyen változatos technikával dolgozik, miközben ugyanarról, Istennel való kapcsolatáról vall.

Líraian szétterülő festékfoltokból és érzékeny felületekből építkező kompozíciói organikus képződményeket, figurákat láttatnak, amelyek saját esendőségünkre és mulandóságunkra emlékeztetnek, az érzéki részletek pedig szenzuálissá teszik a műveket.

Az Európa Kulturális Fővárosa 2023-as programjának keretében két kiállítás is nyílt Veszprémben a száznegyven éve született Egry József tiszteletére. A Dubinczay-palota tárlata a művész 1914 előtti, korai periódusát mutatta be, a frissen felújított Laczkó Dezső Múzeum száznegyven alkotást felvonultató kiállítása az 1918-tól kezdődő és 1951-ben záruló életpályáról ad áttekintést.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem égisze alatt működő MKE – PROFIL Galéria leginkább az egyetemi hallgatóknak jelent kiugrási, és egyben tapasztalatszerzési lehetőséget. Uszkay Tekla kiállítási referenssel a kiállítótér létrejöttéről, működéséről, nemzetközi szerepéről és az őszi programokról beszélgettünk.

Erdélyi Gábor művei „banálistól a szokatlanon át a fenségesig terjedő, többnyire illogikus kettősségek szimbiózisában válnak képekké.

A hazai absztrakció második világháború után induló nemzedéke egyik legkiemelkedőbb és leginkább egyéni formanyelvvel rendelkező alkotójának, Molnár Sándornak (1936–2022) életművét mind ez idáig csak a művészettörténész szakma és a tanítványi kör értékelte

Giorgione életéről szinte semmit sem tudunk, művészi üzenetei éppoly homályosak, mint életrajza, és csak nagyon kevés olajkép származik biztosan tőle. Legnagyobb tanítványa, Tiziano ellenben ontotta magából a remekműveket, pápák és királyok kedvenc portréfestője volt. 

Mentés másként címmel rendezett konferenciát a digitalizációról a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). A programot az intézmény akadémikusok életútját és alkotásait digitalizáló projektjének nyitóeseményeként tartották meg a napokban.

Tematikus kiállításon mutatja be alkotásait Szűcs Attila festőművész ősszel, a Deák Erika Galériában, amelyhez könyvet is kiadnak az elmúlt három év munkáiból válogatva. Jövő év elején pedig Milánóban, a Federico Luger Galériában lesz önálló kiállítása.

Az ember tragédiája színházi bemutatójának 140. évfordulója alkalmából hat, hazánk képzőművészetének élvonalába tartozó művészt kértek fel, hogy ábrázolják a dráma egy-egy színét.

Vásznain az élet jelentéktelennek tűnő helyszínei jelennek meg: vidéki kockaházak, metrólejárók, kapualjak, lépcsőházak, azonban minden téma csak ürügy, hogy különféle vizuális és felületi minőségeket ütköztessen egymással. Színtiszta festészet ez.

2021-ben a Szolnoki Képzőművészeti Társaság PART című, éves képzőművészeti seregszemléjén Gaál József Munkácsy Mihály-díjas képzőművész nyerte el a Damjanich János Múzeum különdíját, egy kiállítás lehetőségét a Szolnoki Galériában.

Emberi arcot formázó, könnyed, karbonszálas szobrok; növényi részekkel, mohával és fűvel gazdagított alkotások; festményszerű, fotóalapú reliefek, építészeti, objektszerű munkák fogadnak a pécsi Nick Galéria tereiben. Valamennyi alkotás betonból készült, amely első látásra szinte észrevehetetlen matériának tűnik.

Megrendítő és emlékezetes, hogy majdnem napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2022. szeptember 21-én, ugyanitt álltunk, a jelenlévők közül sokan, Lovas Ilona emlékkiállításának megnyitóján. Ilona az a művész, aki talán legközelebb állt művészileg és lelkileg egyaránt Lukács Ágotához. Ennek a közelségnek a fő területe pedig a vallás, a kereszténység.

Az egyik legnagyobb francia impresszionista festő, Pierre-Auguste Renoir képeiből nyílt pénteken időszaki kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. De ki is volt Renoir, aki munkásgyermeki sorból emelkedett a világ legrangosabb festői közé?

Ki érint, mit? – És mi érint, kit? Tapintom-e azt, amit tapintok? – És hogy észlel engem, akit, amit tapintok? Mit látok, amikor látok valamit? – És kit lát, aki engem lát?…

Cuteness, azaz cukiság névre keresztelte a szakirodalom az új művészeti trendet, amelyet elsősorban a Milleniál és Z generációhoz kötünk, pedig gyökerei a kilencvenes évekre nyúlnak vissza. Nagyon friss, nagyon trendi téma ez, nem véletlen, hogy a bécsi Kunstforum májusban vaskos tanulmánykötetet jelentetett meg róla, nyáron pedig a budapesti Ludwig Múzeum csoportos kiállítása járja körül a jelenséget.

Falikárpitokról és a szövés rejtelmeiről, ihletett pillanatokról, a művészet gyógyító és nyugtató hatásáról, a kárpitművészet hazai megítéléséről, valamint a Magyar Kárpitművészek Egyesületének legújabb kiállításáról beszélgettünk Bocz Bea textilművésszel.

Első ránézésre talán nehéz felfedezni műveinek koherens voltát, összetartozását, azonban a képek erős anyagisága, s a komponálás performatív jellege magától értetődően köti össze egymással őket. A formák közötti viszonyok és a köztes terek foglalkoztatják a művészt.

E fohásszal köszöntötte szeptember 17-én a Vigadó dísztermében Klukon Edit, Ránki Dezső, Dukay Barnabás, valamint a Magyar Művészeti Akadémia az estet otthonában követő Dávid Katalint. Akkor még senki nem gondolta, hogy a szellemi élet nagyasszonya öt nap múlva visszaadja lelkét Teremtőjének.

Néhol szürrealizmusba hajló, minuciózusan kidolgozott, realista képei mellett Losonczy István káprázatos utat tett meg a minimalista színmező-festészetben.

Mayer Éva képzőművész munkáinak és személyes megéléseinek középpontjában évek óta a remény, az elfogadás és az elengedés, az isteni gondviselés, valamint a gondoskodás vágyának kérdésköre áll; az anyaságot, a gyermekre várakozást és annak hiányát, valamint az ezzel járó traumatizáló helyzeteket egy általa kifejlesztett, egyedi grafikai technikával.