Ki ne ismerné a Balatont? Kétféle ember van a világon: az egyik már volt a Balatonon, a másik oda akar menni. Na jó, van olyan is, aki ott lakik, mint a nádirigó, a hínárszakállú iszaptörpe meg a vénséges tihanyi révész. De a mi mesénk most a Balaton angyalairól szól.

Apró vonásokból, tekergő csíkokból, párhuzamos sávokból, vastag kontúrokból épülnek organikus, absztrakt kompozíciói. A vonal, mint a képek fő szervezőelve, a vászon széléig fut, így a megszülető formák szétfeszítik a kép terét, kitörni készülnek.

Hidat képez két kultúra között a szíriai származású Bahget Iskander. Különös vonzódást érez az alföldi tanyavilág iránt, és ő készítette a leghitelesebb portrékat irodalmunk jeleseiről. Kecskemét-hetényegyházi műteremháza és édenkertje valóságos csoda. A Kossuth-díjas fotóművész ma ünnepli nyolcvanadik születésnapját.

Meghökkentő élmény és látvány fogadja a Műcsarnokban látható Abszurd királyság című kiállítás látogatóit. Hatalmas, befüggesztett, a strandokról ismerős felfújható krokodil, különféle, fogpiszkálókat fókuszba helyező alkotások, különös video- és hanginstallációk teszik valóban abszurddá a tárlatlátogatás élményét.

A művészek és az Isten követésében elkötelezett emberek, akik érzékenyek az anyagi világ felett létező szellemi világ sugallataira, egész földi életüket arra szentelik, hogy továbbadják az átélt, megtapasztalt boldogságot, Isten Országának örömét. S ha ez a két hivatás egy személyben egyesül, mint dr. Kákonyi Asztrik ferences pap, teológiai tanár esetében, akkor az átadott, megjelenített földöntúli üzenet fokozottan hiteles. 

Eddig még nem látott, a rivaldafény világának, jeles színészeinknek a kulisszák mögötti vagy a felgördülő függöny meghatározó pillanatában készült felvételeit mutatja be Keleti Éva fotográfus tárlata.

A két évvel ezelőtt nyílt DINDIN Galériát friss diplomás művészetmenedzser, Tarnai Edina álmodta meg, aki ugródeszkát kínál a fiatal diplomás és az autodidakta művészeknek is.

Ízes, sűrű kompozíciói erőteljes maszkulin jelleget hordoznak, miközben reflektálnak arra is, hogy az egyén folyamatosan küzd azzal, hogy a különféle szerepeit képes legyen összehangolni, azokból kihámozni, ki is ő valójában.

Látásunkat nem csupán hőhatásuk révén képesek befolyásolni a színek. Ha például megpillantunk egy vörös színű autót – vagy akárcsak a vörös színre gondolunk –, tekintetünk máris keresni kezdi az összes vörös színű tárgyat a közelünkben. Mivel pedig ez minden létező színnel hasonlóan működik, ezt a színről színre vándorló látást nevezem színkontrollnak.

Az internetes dezinformáció-áradat témáját járja körül a Signal Lost című sorozata, olajfestményein gyakran használ múlt századi, ipari létesítményekről készült fényképeket. A vajdasági származású Kis Endre engedett be patakfalvi műtermébe és korántsem derűlátó alkotói világába.

Vajda, a Próféta címmel nyílt kiállítás a szentendrei dombon álló Vajda Lajos Múzeumban. A művészről Szabó Noémi művészettörténésszel, a tárlat kurátorával beszélgettem.

Az anyagisághoz és a manualitáshoz közel álló dolgok iránti érdeklődése korán megmutatkozott. Az egyetemi tanulmányok idején elszakadt a táblakép szigorú négyzetességétől, művei objektekké alakultak, újabban pedig installatív szituációkba rendezi ezeket.

Magyarország második és Európa negyedik legnagyobb zsinagógája az utóbbi időben kortárs képzőművészeti tárlatoknak is helyet ad. A Baumhorn Lipót tervezte impozáns, szecessziós stílusú, páratlan léptékű szegedi Új Zsinagóga szakrális terében most egy reménnyel és rettegéssel teli összművészeti élményben lehet részünk.

Rendhagyó időszaki kiállítás nyílt a Szolnoki Művésztelep Kert Galériájában, az ARTjáró Összművészeti Fesztivál programjaként. A Párhuzamok/Parallelen című csoportos tárlat hat reutlingeni és tizenhat, a Szolnoki Művésztelep alkotói körébe tartozó képzőművész munkáit vonultatja fel.

Alkotásai könnyen felismerhetők a pszeudofelületről, amely érzékenyen billeg az analóg és a digitális, valamint a festészeti és sokszorosított grafikai minőségek között. Bizonyos távolságból nyomtatott felületként hatnak, azonban, ha közel megyünk, megláthatjuk a festői jellegét.

Tódor Tamással, a Szatmárnémetiben született, Kolozsváron a neves Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen, az Universitatea de Artă și Designon végzett fiatal festőművésszel beszélgettünk.

A XX. századi magyar művészet különös alakjának, Gulácsy Lajosnak az életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, ahol a jól ismert remekműveken kívül a művész több, újabban azonosított alkotása is látható. A tárlat társkurátorával, Bellák Gáborral beszélgettünk.

A prófétákkal nem tud mit kezdeni a modern kor. A régiekkel különböző hamisítástechnikákkal még csak-csak elboldogul valahogy, de a kortársakkal küszködik.

Talán Tót Endre volt a huszadik század második felében az Amszterdamtól keletre élő művészek között a legtüneményesebb festőtehetség. De önként hagyott fel a festészettel egy menet közben megismert és fontosabbnak érzett igazság kedvéért – írja a festőről Perneczky Géza művészettörténész.

Nagyjából két éve kezdett el sneakereket festeni, amelyek újabb és újabb sorozatain fokozatosan absztrahálódtak, egészen addig, míg legfrissebb képein már az ábrázolt tárgynál sokkal lényegesebb a rétegek, a színek és a formák párbeszéde.

Fazekas Magdolna, a Szolnoki Művésztelep rangidős alkotója idén márciusban töltötte be kilencvenedik életévét. A kerek születésnap alkalmából nagyszabású, az életmű egészét felölelő kiállítás nyílt a Szolnoki Galériában, a Szolnoki Művésztelep alapításának százhuszonegyedik évfordulóján.

A független győri kiállítótérben látható Andreas Fogarasi és Kiss Adrienn Mária Letting Do című tárlata, amely a művészeti munka és a kiszervezés fogalmait értelmezi újra. A kiállítás bemutatja, hogyan működik együtt az emberi alkotóerő és a mesterséges intelligencia (AI).

Alkotói praxisában a nőket érintő kérdésköröket vizsgálja, a feminin és maszkulin archetípusok feltárása érdekli, miközben igyekszik a dualista gondolkodásmódot is meghaladni. Nagyjából egy éve kezdett el nagyméretű textilmunkákat készíteni.