Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendezővel legújabb filmtervéről beszélgettünk, amelyet Bosch Gyönyörök kertje című festménye ihletett.

Baráth Fábián örökké úton van. Délvidéken, Zomborban született, Kecskeméten töltötte kamaszkorát, Budapesten tanult a Képzőművészeti Egyetemen, jelenleg a nagy múltú Szolnoki Művésztelepen él, most pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Körúti Fiókjának galériájában állít ki.

Miként lehet a Lét tömegét megmérni? Az ember lelkének tömege a legenda szerint pontosan huszonegy gramm, ám kérdés, hogy a Létnek, mint filozófiai fogalomnak, a rajtunk kívülálló dolgok összességének lehet-e tömege?

Több mint három év után újra nyitja kapuit a Resident Art galéria az elmúlt húsz esztendőben szinte teljesen elfeledett festő, a Zuglói Körből induló Hortobágyi Endre műveiből készült válogatással.

Az egymásra találás destabilizáló és felemésztő pillanatának megragadása Lak Róbert sorozatán az egymástól való teljes eltávolodás helyett újfajta összekapcsolódások lehetőségét ígéri.

„Ha a képekre a kultúra fosszíliáiként tekintünk, amelyekből ráadásul visszafejthetők az alkotó elme elképzelései és motiváció is, akkor tulajdonképpen egy szürnaturalista képelmélethez jutunk…” – összegzi Hornyik Sándor A szürnaturalizmus archeológiája című kötetében Csernus Tibor festészetének első közel huszonöt éves periódusát (1951–1974).

„Colorium című sorozatom gondolatát Nemcsics Antal Színdinamika című írása adta – írja a művész ars poeticájában. – A Colorium Színország szimbóluma, mely nem más, mint a Coloroid színrendszer.”

Pénzesővel rendszerint egy-egy lottónyeremény kapcsán vagy a Las Vegas-i kaszinók világát bemutató filmekben találkozunk, például az Esőemberben, amikor autista hősünk (Dustin Hoffmann) és öccse (Tom Cruise) „bankot robbantanak” Las Vegasban.

A magyarországi neoavantgárd legjelentősebb alkotói egyikének, Lakner Lászlónak retrospektív tárlata a művész több mint 40 évet felölelő alkotói munkásságát mutatja be.

Az antropocén jelentette természetkulturális állapot alapvetően változtatja meg a természeti létezők és az ember viszonyrendszerét. Olyan komplex átváltozási folyamat megy végbe, amely egyben humanizálja a természetet és naturalizálja az embert.

A modernizmus művészeti vonulata szívesen írja le magát zseniális művészetnyelvi kísérletként, ellenfelei pedig kísértetként. A két szó között egy betű az eltérés, azonban lehet, hogy a különbség Menny és Pokol, de legalábbis ég és föld.

Nem mindennapi apropója lesz annak, hogy július 23-án 19.30-kor az Országút iglujában vendégül látjuk a magyar streetart két ismert alakját, Voidot és Petykát. Ugyanis az Országút magazin színpadra állít egy interaktív performanszt A streetart arcai címmel.

A világ csodáit, hétköznapi jelenségeinek drámai pillanatait örökítette meg Szabados Árpád: kis extázisok ezek a képek, a rácsodálkozás, a dolgok megfejtése és a kialakult csodák kifejtése a vásznon.

„Világos, miről van szó. Átutazóban vagyok, egy idegen nagyvárosban. S ekkor, váratlanul, érdekessé válik a Nagykörút és az Oktogon és az emberek és a csilingelő villamosok. Az idegenség pezsdítő izgalma fog el. Vizsgálom a típusokat, próbálom ellesni a beszélgetők szavát.” (Karinthy Frigyes: Lekéstem a vonatot)

 Április 23-án, fennállásának huszonöt éves évfordulója alkalmából nyílt meg a Magyar Kárpitművészek Egyesületének húsvéti kiállítása.

Farkas Zsófia szobrászművész több mint két évtizednyi alkotómunka után új inspirációkat és lehetőségeket keresve az üveg felé fordult. Az anyag, a kifejezési forma most merőben más, új kihívást jelent számára. A fizikai és geometriai optika nagy hangsúllyal jelenik meg frissen elkészült üvegszobraiban. 

Két Szirtes János-kiállítás is látható Budapesten: a Várfok Galériában festészeti munkái, a Tér-Kép Galériában performanszai és installációi tekinthetők meg.

Brunelleschi és Masaccio tudományosan kikísérletezte, Michelangelo meg Leonardo tökélyre vitte a háromdimenziós rövidüléseken nyugvó reneszánsz perspektívát, amely a legnagyobb minőségi ugrás volt az európai festészetben. Ám a színek hőhatásán alapuló színperspektíva is képes lehet hasonló módon hozzájárulni a képek térhatásához.

„S a kék vizen, mint vén rizsbárka ring
a badacsonyi kőszállító hajó,
s fölöttünk halkan egy gém kering.”

(Takács Gyula: Balatonparton)

Sándor Antal festő- és szobrászművész műveit bemutató, Feltámadás, Hit-Zene, Teremtés című kiállítása továbbra is megtekinthető a Támogatáskezelő galériájában.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász Tanszéke kiállítással tiszteleg alapítója előtt, aki élete nagy részét az Epreskertben töltötte. Műtermének egykori átriuma ma kiállítóteremként funkcionál.

Az utóbbi években egyre hangsúlyosabbá vált a női szempontok beemelése a művészet és a műkereskedelem terére is. Portrésorozatunkban olyan nők szakmai tevékenységét vesszük górcső alá, akik meghatározó szerepet töltenek be a hazai műtárgypiacon.

Szőke Gáspár festményeinek minimalista eszköztára látszólag önkorlátozásra kényszeríti az alkotót, holott épp ennek a szigorú forma- és színrendnek köszönhetően, a variációk és mutációk minden útvesztőjét bejárva halad következetesen az alkotói folyamatban, miközben a játékosságából sem veszít.