Ismerős érzés fogott el, amint beléptem a kiállítótérbe: Ujházi Péter, alias UP híres asszamblázsai, dobozmunkái, impresszionisztikus akril és akvarell vásznai fogadtak, amelyekből a Műcsarnok 2021-ben monumentális méretű kiállítást rendezett Életszőnyeg címmel. Akkor az alkotó öt évtizednyi életművéből válogattak. Most sincs ez másképp, sőt, ezúttal több mint ötven esztendő ikonikus műveit mutatják be a hetvenes évektől a 2023-ig készültekig.
Találó az életmű jelző a Majó Mijőre, még ha a tárlat nem olyan grandiózus is, mint műcsarnokbeli „nagytestvére” volt. Ennek ellenére sem fognak a látogatók csalódottan távozni. Mindaz, amivel az alkotó foglalkozott és foglalkozik ma is, megtalálható a galéria meglehetősen nagy befogadóképességű tereiben. A mostani kiállítás „Ujházi Péter ikonikus képi nyelvezetét hivatott bemutatni a művész lenyűgöző sokoldalúságán keresztül” – amint a galéria honlapja jelzi.
A Bernáth Aurélnál és Kmetty Jánosnál tanult Ujházi munkássága a kezdetektől máig következetes ívet ír le. Már a pályája elején elhatárolódott a fiatal alkotók által követett neoavantgárd irányzatoktól. „Makacsul” ragaszkodott az egyéni útkereséshez. Életművében akvarelleket, grafikákat, kollázsokat, asszamblázsokat, fa-, kerámia- és vasszobrokat egyaránt találhatunk. Mindez ritkaságszámba menő, az pedig még inkább, hogy valamennyi műcsoportban megállja a helyét. Akár ecsetet ragad, akár dobozmunkákat készít, „Ujházi Pétert önálló hangja vezeti – kompromisszumok nélkül alkot”. Alkotásainak „nyers, mélyen filozofikus „hétköznapisága” a magyar művészettörténet egyik legnagyobb élő alakjává emeli” – olvashatjuk a tárlat leírásában, a Várfok Galéria honlapján.
„Be van fejezve a nagy mű, igen. / A gép forog, az alkotó pihen” – hangzik el Az ember tragédiája első színében az Úr szájából. Ám Ujházi Péter hatalmas és tartalmas életművét még nem zárta le. A művészet iránti elköteleződését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyre színesebb, élettel telibb tájképeket alkot. Hiányérzet nélkül „mesél”, tanúskodik az Ujházi-életműről a bő öt évtized műalkotásait prezentáló tárlat. A Várfok Galéria évről évre bizonyítja, hogy múzeumi terek nélkül is lehet széles spektrummal bemutatni alkotókat. A Majó Mijőn többek között Ujházi élénk színvilágú, impresszionisztikus hatású lombképeit (Kistavasz Nadap 2017, Árki ősz 2 2017), groteszk, kicsavart perspektívájú rajzait és természetesen nevezetes asszamblázsait (Vonat el 1990–2019, Fedél 2019) láthatjuk.
Az első terembe kerültek azok a művek, melyek Ujházi groteszk, játékos, társadalomkritikus világába tartoznak – nyilatkozta Popovics Kinga művészettörténész, a Várfok Galéria munkatársa egy vele készített podcast beszélgetésben. A papírmunkákon, vászonképeken Ujházi ikonikussá vált figurái a több nézőpontból megfestett térben lebegnek, kavarognak (Forrás víz 1992–2019, Nehéz Angyalföld 2012). Közös jellemzőjük a naiv festési mód, amely ellentétben van a groteszk, fanyar humorú, nem gyermeki tartalommal. A képek narratíváját feliratok is erősítik.
Egy másik térben új dimenzióba kerülünk: itt láthatjuk a már említett impresszionisztikus, lírai hatású vásznakat. A Monet tavirózsáira, virágzó mezőkre, fákra emlékeztető munkák aprólékos foltjai beragyogják a képmezőt. Külön figyelmet érdemelnek a hetvenes évek második felétől készült dobozképek, logikus folytatásaiként a több nézőpontból ábrázolt képi tereknek. Ezek voltaképpen kicsinyített színpadi díszletmakettek. Bohókás látványuk sokszor mosolyt csal a látogatók arcára. De nemcsak „dobozokkal” lép ki három dimenzióba az alkotó, hanem festői, színes kőedényeivel is.
A tárlat egésze sikerrel mutatja be Ujházi Péter művészetének karakterességét, saját „művészi nyelvét”. Hiszen különböző műfajú alkotásai tanúskodnak egyéni látásmódjáról, mással össze nem téveszthető kézjegyéről.
Ujházi Péter Majó Mijő című kiállítása 2024. február 24-ig még megtekinthető a Várfok Galériában (1012 Budapest, Várfok utca 11.).
