„Az életutam egyik dologból vezetett a másikba, először az építészettől a filmhez, aztán az animációhoz, a festészethez, a szobrászathoz és a divathoz.” Mira Brtka

Picto/Graphy: Calligraphies, Signs, Gestures and Letter images címmel a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményéből összeállított kortárs művészeti válogatást mutatnak be Abu-Dzabiban, az Etihad Modern Art Galériában. Tizenkét meghatározó magyar művész munkáit állítja ki a tárlat, akik a magyar és a nemzetközi művészeti színtéren is ismert és elismert alkotók.

A Kahán Art Space Budapest terében ívek, vonalak, formák harmonikus egysége bontakozik ki. A Romvári Márton kiállításán látható nonfiguratív munkák vibráló, markáns színei vezetik a nézők tekintetét, sőt, még a lélekre is üdítő hatással vannak ebben a szürke, ködös novemberben.

Az Idő az univerzum szövetét átható, megfoghatatlan és ábrázolhatatlan fizikai hiperjelenség, ami a képzőművészetben rendszerint allegóriák képében jelenik meg.

A Virág Benedek Házban látható Horrorokokó Wunderkammer című kiállítás sokszínű; hol mesés, hol kissé félelmetes, időnként pedig erotikával átszőtt kalandot kínál. Karácsonyi László tárlata átfestett gobelineket, festményparafrázisokat, átalakított nippeket és játékfigurákat helyez újszerű szituációkba.

Szimbólumok és Jelek címmel látható a bécsi Albertina Múzeumban a legújabb képzőművészeti szupersztár, a huszonnyolc évesen elhunyt Jean-Michel Basquiat első ausztriai retrospektív életmű-kiállítása. De ki is ő, és miért a lelkesedés? Megnéztük a bécsi kiállítást.

Immár 68. alkalommal látható az 1954 óta, a maga nemében páratlan módon, minden esztendőben megszülető Vásárhelyi Őszi Tárlat, mely nemcsak hazánk legrégebbi folyamatosan megrendezett kiállítása, hanem az egyik legnagyobb képzőművészeti seregszemléje is.

Előadást tartott a budapesti Ludwig Kortárs Múzeumban Eike Schmidt, a firenzei Uffizi Képtár igazgatója. A különleges nemzetközi vendég az MNB meghívására érkezett.

November 10-én indul a RAF – Őszi Zsongás 2022 kortárs művészeti vásár a Klauzál téren.

Az utóbbi években egyre hangsúlyosabbá vált a női szempontok beemelése a művészetbe és a műkereskedelembe. Portrésorozatunkban olyan nők szakmai tevékenységét mutatjuk be, akik meghatározó szerepet játszanak a hazai műtárgypiacon. Velük már nemcsak a háttérben, sokkal inkább az árverések frontvonalában, galériák képviselőiként találkozhatunk. (III. rész)

Szecessziós kapuformák jelennek meg Keresztesi Botond Machines with Love kiállításának képein, amelyek látványukban és szimbolikájukban is rendkívül telítettek. Az Art Nouveau ornamenseken a múlt, a jelen és egy elképzelt jövő vizuális elemei oldódnak egymásba.

Nyolc különböző, jól ismert hazai és határon túli alkotó művészete szintetizálódik a Pesti Vigadó V. emeleti kiállítótermében: három szobrász, három grafikus, egy festőművész és egy elméleti szakember munkásságának jellemző jegyei és aktuális állapota tárul elénk a falakon és a térben.

Grafikusnak készült, ám kényszerből szobrász szakra jelentkezett, amit végül cseppet sem bánt meg. Dorogi János különböző anyagokkal és saját technikákkal kísérletező művész, akinek munkái összetéveszthetetlenek, azonnal felismerhetők.

A Berlinben élő Márton Enikő a Keserü Ilona kolorista festészete által meghatározott pécsi képzőművészeti hagyomány hiteles képviselője és folytatója, aki egyedi látásmódjával ezt a színközpontú festészetet sajátos, táji-téri absztrakció dinamikusan alakuló formáin keresztül újítja meg.

A Szépművészeti Múzeum ez év elejéig látogatható, Cezanne-tól Malevicsig – Árkádiától az absztrakcióig című kiállítása képet adott arról, hogy a francia festő hatása miként élt tovább a halálát követő években, évtizedekben az avantgárd művészek munkáiban, milyen művészeti mozgalmaknak, ideáknak adott ihletet a posztimpresszionista mester új szemléletmódja.

A még mindig nem utolsó óraátállítás alkalmából Lovász Ádám poszthumanista filozófussal Napunk tudományos és esztétikai jelentőségéről beszélgettem.

Molnár Imre nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett kiállítást a Pesti Vigadó. A nagyszabású tárlaton a Ferenczy Noémi-díjas bőrműves iparművész munkásságának sokfélesége jelenik meg marhabőrből készült ülőpárnák és tükrök, papírusz és kecskebőr borítású oklevelek, cipők, saruk, ruhák és sok egyéb tárgy formájában.

A művészeti vásárok versenyében a Frieze Art Fair vásárlánc (brand) is törekszik a porondon maradni. A Londonban 2003-ban, a Frieze Magazine alapítóinak kezdeményezésére debütált vásár később az USA keleti partján, New Yorkban (2016) és a nyugatin, Los Angelesben (2019) is nyitott újabb piacot.

A Festészet ünnepe immár túl van nagykorúságán, sőt éppen huszadik éve létezik, ami erősödését, valódi jelentőségét mutatja. Mégis ennél fontosabb annak a megrendítő ténynek a szomorú tudomásulvétele, hogy az ünnep kitalálója, alapítója, Bráda Tibor a közelmúltban hunyt el.

A képekből áradó szelíd nyugalom, a meghatóan időtlen, mégis oly jól ismert helyszínek ködbe vesző részletei, a hiányok és a tűpontos megfigyelések együttes alkalmazása, a vágyott és létező helyek egybemosódása. Ez az a festészeti világ, melyet Kondor Attila képvisel a mai magyar képzőművészeti életben.

A rituális maja emberáldozat alapvetően vallási szertartás volt, amely aligha múlta alul az európai autodafék színvonalát, így összességében döntetlenre értékelném e cirkuszi jellegű vérfürdőket: Európa vs. Közép-Amerika: 0-0. Tőzsér Hajnal idén készített értékes fotósorozatot maja romvárosokról.

A fényképésznek tanult és egykor sajtófotósként is dolgozó Nádas Péter fotózás iránti szenvedélye nagyszabású irodalmi munkássága mellett sem hunyt ki. A Deák Erika Galéria Minimo. A sötétség színein kiállítása legújabb fotóiból válogat, azokból, amelyeknek többsége a nemrég megjelent Rémtörténetek című regényének írása közben született.

Kortárs művészet és hagyomány találkozása Haydn elveszett koponyája körül – a Rest in Peace művészei az Esterházy Magyarország Alapítvány kamarakiállításán kortárs képzőművészeti reflexióik révén idézik fel Haydn alakját és ellopott koponyájának bizarr történetét.