A Kertész, Moholy-Nagy, Capa… / Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989) című nagyszabású kiállítás azoknak a magyar származású fotóművészeknek a munkáit mutatja be, akik az „Óperenciás tengeren túl” találták meg a boldoguláshoz, alkotáshoz szükséges feltételeket.
Párját ritkító, hiánypótló tárlatot láthatunk, ráadásul Magyarországon első ízben. A harminckét fotóművész és több mint százhetven mű bemutatása a Virginia Museum of Fine Artsszal együttműködve valósult meg. Olyan világszerte közismert, jól csengő nevekkel, mint André Kertész, Diénes Andor, Moholy-Nagy László, Planchy Szilvia vagy Robert Capa.
A kiállításon szereplők közül azonban nem mindegyikük vált világhírűvé. Berkó Ferenc, Haár Ferenc vagy a házaspárként dolgozó Révész Imre–Bíró Irma nevét kevesebben ismerik, mint a fentebbi nagyokét. Mindez persze nem von le semmit az ő zsenialitásukból, hiszen nekik is „az általuk választott fotográfiai műfajban lényeges szerepük volt új hazájukban” – olvashatjuk a sajtóanyagban.
Mindeddig csupán néhány kiadvány foglalkozott az amerikai–magyar fotográfiai kapcsolatokkal, az emigrált magyarok fotóművészetre gyakorolt hatásával. Az idő így megérett a behatóbb tanulmányozásra. Alex Nyerges kurátornak, a Virgina Museum of Fine Arts igazgatójának köszönhetően ez meg is történt. Nyerges egy évtizede szenteli idejét az amerikai-magyar fotográfusok életművének feltérképezésére. Eredményeiről a budapesti kiállításon számol be először, és tölti be az űrt.
Fontos szerepe van ebben Baki Péter kurátornak, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatójának is. A Balogh Rudolf-díjas fotótörténész egyben a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház ügyvezető igazgatója is. A Szépművészeti Múzeum harmadik emeletét megtöltő tárlatra számos amerikai gyűjteményből, például az Art Institute of Chicagóból, a The Getty-ből (Los Angeles) kölcsönöztek műveket, s a Magyar Fotográfiai Múzeum is rendelkezésre bocsátotta becses kollekcióját.
A fotókiállítás majd egy évszázadot ölel fel. Az első világháború kitörésétől a Szovjetunió összeomlásának kezdetéig vehetünk részt a múltidéző „utazáson”. A Kertész, Moholy-Nagy, Capa… / Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989) nem pusztán a címbeli fotóművészek alkotásainak egy légtérbe való kifüggesztése miatt „nagy durranás”. Az azóta ikonikussá vált felvételek, a művészi, de legfőképp kifogástalan minőségben „lőtt” kompozíciók miatt ülünk be igazán az időgépbe, és nyomjuk meg a backspace billentyűt.
A többnyire fekete-fehér felvételek között pár színes képet láthatunk, például Muray Miklós (alias Nickolas Muray) Frida Kahlo kék ruhában (1939) című printjét, vagy Kepes György Júlia pávatollal és vörös levéllel-jét (1937–1938), amelyen csak a fiatal lány fél szemét elfedni próbáló, hártyavékony levél vörös.
Az alkotások sűrűjében számtalan olyan nevezetes darab akad, mint Diénes Andor Marilyn Monroe-ja (1949). Diénes 1945-ben művészi aktfotóhoz keresett modelleket, így került kapcsolatba a még Norma Jeane Mortenson nevet viselő Monroe-val. A fotóművésszel való találkozásból szerelem szövődött. Együtt utazták be az Államokat, és készültek sorra a fényképek. Az 1949-es kockán a szőke filmcsillag törökülésben ülve, vidáman mosolyog a kamerába a homokos fövenyen. A kiállítás szenzációja Robert Capától A milicista halála (1936). Az drámai, ikonikus, sokat vitatott kép Federico Borrell Garcia milicista elestét rögzíti. Korunk egyik leghíresebb háborús fotója, első publikálása óta (Vu magazin 1936. szeptember 23.) többször reprodukálták.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ilyen gazdag fotóválogatás eddig még aligha volt. Alkotói életművekről is olvashatunk, a kronologikusan rendezett képekből pedig kirajzolódik a fotográfia története. A Szépművészeti Múzeum kiállítása mérföldkőnek számít, remélhetőleg nemcsak a szakmabelieknek.
Fotók: A Szépművészeti Múzeum hozzájárulásával/engedélyével.
A Kertész, Moholy-Nagy, Capa… / Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989) 2024. augusztus 25-ig látható a Szépművészeti Múzeum harmadik emeletének kiállítórészlegén (1146 Budapest, Dózsa György út 41.).
