Öt művészeti projektben, Szabó Eszter Ágnes művein és társulásain keresztül mutatja be a csodavárás és a remény aktív és passzív formáit, lehetőségeit. a Csoda című tárlat. A csodára várás hagyományosan passzív életérzés: amikor már nincs mit tenni, csak a csoda segíthet. De segíthetünk-e mi a csodának abban, hogy megtörténjen? Hogyan tudunk művészi eszközökkel részt venni a csodák létrejöttében? Hogyan transzformálódik a művészi aktivitás, jelen esetben a hímzés lehetőséggé, a társadalmi aktivitás és a közösség szervezőerejévé egy várva várt esemény bekövetkeztéig?
Nem erre a kiállításra születtek a bemutatandó művek, hanem évek óta, folyamatos projektekként működnek, a kívánt hatás eléréséig, melyek a közösség–együttműködés–remény fogalmakkal írható le leginkább.
Egyik fő műve a tárlatnak a tizenkét négyzetméteres Óriásplakát, ugyanis Szabó Eszter Ágnes régóta kutatja a hímzett falvédők és óriásplakátok összefüggésrendszerét. Ezt a falvédőt még egy debreceni esemény alkalmával kezdték el hímezni. Közösségi hímzéssel készült, s azóta a különböző kiállításokon újabb és újabb motívumokkal gazdagodott, a kiállítás ideje alatt tovább hímezhető. Szintén közösségi hímzés eredménye a Vígh Krisztával közös projektje, a holland–magyar Békehímzés.
2000-ben készült a DJ-szimulátorabrosz, amelyet legutóbbi kiállításán hiányoltak. „Sokáig musicalszínész szerettem volna lenni, vagy együttesben énekelni. Kiderült, hogy erre nem vagyok alkalmas, ezért elkezdtem vokálénekesnő-szerepre készülni, ami már természetesen hátralépés a sztárhoz képest, azután DJ szerettem volna lenni. Ebben a munkámban van egy hátralépés ebből a szerepből is. Egy DJ képes több ezer táncoló ember szívverését szinkronba hozni a ritmussal. Én nem vagyok sztár-DJ, de a munkámmal igyekszem a közönségemet, a családomat közös nevezőre hozni. Ilyen értelemben tehát minden háziasszony DJ. Van ebben egy kis punkság, hiszen igazából nem arra törekedtem, hogy DJ legyek, hanem vihogva, egy hímzett falvédő előtt akarom, hogy mindenkinek egyszerre dobogjon a szíve.”
Ehhez a DJ-szimulátorabroszhoz Fajgerné Dudás Andrea készített festményt, akivel Szabó Eszter Ágnes számos eat artos projektjeit is csinálta.
Kocsi Olgával a Leesett Falatok Védőszentje projektet készítette. Alapja az „öt másodperces szabály”, mely fiktív tudományos bizonyításon alapul, miszerint a leesett falat öt másodpercig nem piszkos és megehető. Tudjuk, hogy ez nem igaz, mégis szeretnénk hinni abban, hogy az étel mégis megmenthető. Ezeknek a leesett falatoknak lánya, Irma a védőszentje.
Az öt másodperc a hit és az emberi döntések szép metszete, s nemcsak az ételekre vonatkozik, hanem az életünk több területére is. Szabó Eszter Ágnes munkássága folyamatos határátlépés: a hétköznapok tevékenységei (hímzés, főzés stb.) és a művészet, popkultúra–magas művészet, hagyomány és korszerűség összemosódnak nála, ezáltal át is lépi a művészet határait.
A kiállítás két nagyobb egységre bomlik, az egyikben ezek a közösségi projektek láthatók, a másikban a holland porcelánokra és a népi falvédőkre való reflexiói. A holland porcelánokat megidéző Budapest Blue sorozat festett tányérjain a szociális érzékenységnek, társadalomkritikai attitűdjének ad hangot, például a kilakoltatásról, az ételosztásról. És természetesen láthatók lesznek falvédői is, melyeknek 1999-es ikonikus darabja, a Nagymamám Zalai Imréné találkozása David Bowie-val mára mémmé vált. A kiállításon szereplő újabb hímzett falvédőin is többnyire társadalmi kérdéseket érint. Ezek a falvédők nyilvánvalóan reflektálnak a konyhába kitett, falat védő tárgyakra, egyszerű napi bölcsességükkel. Utalnak a hagyományra és annak az átírására a XXI. századba. E falvédők közt igazán különleges helyet foglal el az Arakhné – az Istenek cselekedetei című. Ovidiusnál olvasható Pallasz Athéné és Arakhné szövőpárbaja, akik az istenek cselekedeteit szövik meg. Míg Pallasz Athéné az istenek dicső tetteit mutatja meg, addig a halandó Arakhné kritikát fogalmaz meg velük szemben, s különböző híres abuzáló jeleneteket örökít meg. Természetesen ezek a történeteknek erős kortárs olvasata van abúzusról, hatalommal való visszaélésről.
Szabó Eszter Ágnes (1966–2024) A csoda című kiállítása 2024. április 27.–május 11. között tekinthető meg az Új Irokéz Galériában (9700 Szombathely, Rákóczi Ferenc utca 12.). Finisszázs: 2024. május 11-én 13 órakor Bordács Andrea kurátorral és Fajgerné Dudás Andreával.
