A sors megint úgy hozta, hogy szembesülnünk kellett, noha többször megtettük, a csodával. Földi Péter égi és földi misztériumjátékával, amely a fölparcellázott kozmoszt emberi valóságnak láttatja. Mély értelműen, színesen, érzékletesen.

Alenka Pirman szlovén művész a kilencvenes évek közepén német eredetű szlovén köznyelvi szavakkal hímzett, háziszőttesből készített zászlócskákat tett a ljubljanai Nemzeti Egyetemi Könyvtár olvasótermének asztalaira.

A Deák Erika Galéria Jelenlétem evidens című kiállítása az anyaság megéléséhez kapcsolódó irreális elvárásoknak fittyet hányva egy olyan intim, nők közötti diskurzust kezdeményez, amelynek fókuszában az önzetlenség, önfeladás felülvizsgálata, az identitásvesztés kérdése és a témában gyakran tabunak tekintett rossz vagy fájó tapasztalatok állnak.

Az egyiptomi hieroglifák olyan szakrális szövegszimbólumok – imák, ráolvasások, varázsigék –, amelyek eredetileg a piramisok belső falait díszítették, és a fáraó túlvilági boldogulásához nyújtottak segítséget. A legelső piramisok – így a gízai piramisok is – még sírfelirat nélküli, puritán sírhelyek voltak. A nagy fordulatot a VII. dinasztiának emelt szakkarai nekropoliszok jelentették, különösen Pepi fáraó zöld hieroglifákkal gazdagon díszített piramisa.

Kétszáz Szentendréhez kötődő polgár nyílt levélben tiltakozott a város kis múzeumainak bezárása ellen. Válaszok és megbeszélések után megnyugtató nyilatkozat született, de a további viták alighanem megkerülhetetlenek. Interjú a múzeumigazgatóval és közös beszélgetés a nyílt levél kezdeményezőjével meg a polgármesterrel.

A kitárulkozás és az elvonulás vágya egyszerre hatja át a budai Virág Benedek Ház kiállítását, miként ez a kettősség magát a művészetet is jellemzi. Az alkotás magányossága, mégis egyfajta közös, egymásra ható művésztelepi munka tükröződik a tárlaton.

Néhány évvel ezelőtt született a „reneszánsz poszthumanizmus” kifejezés. Első látásra nem magától értetődő, hogy egyáltalán lehet-e köze a reneszánsznak az utóbbi irányzathoz. Önkényes fogalomgyártás volna, vagy van itt olyan összefüggés, amelyet igenis érdemes megvizsgálnunk?

2022. június 25-én 15 órakor nyílik Tayler Patrick Még egy sor medve… című egyéni kiállítása, mely egyben a Múzeumok Éjszakája országos programsorozat 2022-es központi helyszínének – Szolnok és környező településeinek – nyitóprogramja. A kiállítást Pataki Gábor művészettörténész nyitja meg.

Életének 86. évében hunyt el a Kossuth-díjas festőművész, Molnár Sándor. 1958-ban, vezetésével jött létre a szellemi és művészeti kérdésekkel foglalkozó, progresszív képzőművészeket tömörítő csoport, az úgynevezett Zuglói Kör, amely közel tíz éven át működött, szellemi otthont nyújtva a haladó szellemiségű művészeknek. Lajta Gábor cikkével emlékezünk a 20. század egyik legnagyobb festőjére.

Méltatlanul merült feledésbe Hortobágyi Endre művészete, aki a Zuglói Kör szellemi műhelyében a nyugat-európai festészetet megismerve alakította ki saját látásmódját és festői karakterét. A Resident Art Galéria kiállítása újra felfedezteti a magyar absztrakt festészeti vonulat e hiányzó láncszemét.

Mintha szivaccsal és habos vízzel áttörölt szélvédő üvege mögül próbálnánk meg kinézni a világra, de a látványt folyamatosan eltakarnák előlünk a folyadékot maszatoló szivacs nyomai, hogy csak a külvilág tágas fényszíneit érzékelhessük a monokróm mintán keresztül.

Soós Évával, a Kálmán Makláry Fine Arts galériavezetőjével beszélgettünk.

A humanista fotográfia, a magyar szociofotó történetének jelentős alakja, Nicolás Muller/Müller Miklós fotóművész a Capa Központban.

Void street art művész kiállításmegnyitójával kezdődik június 20-án az az eseménysorozat, amelynek végén az Országút Magazin a Művészetek Völgyével közösen átadja a jótékonysági árverésükre befolyt összeget egy olyan intézmény részére, amellyel bárki  kapcsolatba kerülhet, aki megfordul a Balaton környékén. 

Velencében a klasszikus turistacélpontokon kívül a biennálék idején a kiállítóhelyek, a múzeumok különösen nagy gondot fordítanak arra, hogy a „nagy nevek” vonzásában mind a szakma, mind a közönség számára élvezhető kiállításokat rendezzenek.

„A szín úgy merül bele a mindenségbe, ahogy a hozzá hasonló
meghatározhatatlan érzékenységű, formátlan
és határokkal nem rendelkező dolgok.
A szín a tér igazi – egyszerre absztrakt és valóságos – anyaga.”
(Yves Klein)

Ez a címe az egri Dobó István Vármúzeumban Holló Valéria néprajzi gyűjteményéből nemrégiben nyílt kiállításnak. A gyűjtő gyermekkorától fanatikusa volt mindennek, ami magyar és régi. Tárlatvezetőim Császi Irén és Zábrátzky Éva néprajzkutatók, a kiállítás kurátorai.

Láthatóvá tehető-e a múló idő, összeköthető-e saját, szubjektív időérzékelésünk objektív időegységekkel? Az ember személyes, belső időészlelése a külvilágtól elvonatkoztatott, csupán az átélt események, élmények határozzák meg tempóját, dinamizmusát.

A Leonardo és Michelangelo által tökélyre vitt reneszánsz perspektíva nem csupán a térmélység érzékeltetésére szolgált, hanem egyfajta szellemi perspektívát is jelentett: az antikvitás, a kereszténység és az éledező természettudományok sajátos szintézisét.

Tizenhárom új kötetet jelentet meg a Magyar Művészeti Akadémia és az MMA Kiadó a 2022. június 9. és 12. között zajló 93. Ünnepi Könyvhétre.

Orr András grafikusművész következetes, megtervező, történelmi, művészettörténeti ismereteket is felmutató, felhők közül alászálló, mögöttesekbe is belátó grafikus-festő.

Vajon lehetett volna jobban időzíteni? Hogy százéves a zászlóbontás, tudniillik az, hogy az 1925-ös nagy párizsi iparművészeti kiállítás óta beszélnek art decóról, inkább csak ürügy, az igazi aktualitást a megszabadulás jelenti.

Egy kiállítás megnyitásához nagyon jó kapaszkodóul szolgálhat a tárlat választott címe, jelen esetben: Ady, Párizs, Budapest. A cím ugyanis egyfajta öndefiníció, amely mentén szépen fel lehet fejteni a kiállítás képeit, a koncepciót – ad egyfajta értelmezést önmagáról.