Grafikáinak erős atmoszférája azonnal magába szippant, és nem is ereszt egykönnyen. Alexander Tinei 2023-ban és 2024-ben készült sorozata a kétezres évek eleje grafikai szériájának folytatása. A moldáviai származású, Budapesten élő és alkotó művész, a realitás és az elképzelt hátárán egyensúlyozó, visszafogott színvilágú olajképei és litográfiái után, mostani munkáiban ismét egyetlen eszközt és színt használ: fekete grafittal rajzol a fehér papírra. A határozott vonalakkal, satírozással kialakított, különböző intenzitású tónusok és a tiszta rajzi elemek mellett a munkákon időnként feltűnik egy-egy rövid, rigmusszerű angol nyelvű szöveg is, amelyeket elidegenítő effektusként értelmezhetünk.
Rajzain főként fiatal, részben mezítelen vagy félmeztelen férfialakjait gyakran magányosan ábrázolja, akik egy-egy tipikus, hétköznapi mozdulatot mutatnak fel. Hajigazgatás, fogmosás vagy tétlen, reménytelen várakozás, illetve az étkezés egy-egy kimerevített pillanata válik időtlenné a munkákon, hogy megőrizze velük a felmutatott hétköznapi, mégis lényeges gesztusokat. A legegyszerűbb tevékenységek egyszerre a legfontosabbakká is válnak, hiszen ezekből az apró momentumokból áll össze emberi létünk. A saját tapasztalatainkból is ismerős mozzanatok akár a teljes emberiség kollektív alapélményeként is értelmezhetők. Az önmagát megkérdőjelező lélek belső vívódásainak testi kivetüléseit figyelhetjük meg az ábrázolt fiatalokon.
Az alakok lelkivilágát leginkább a rezignáltság, a visszafogottság és a szégyenérzet jellemzi, ami a munkák angol nyelvű címében gyakran a szavak szintjén is megjelenik. A benső érzéseket elsősorban leszegett fejjel és háttal, félelemmel teli testhelyzetekkel fejezi ki, amit az alakok mezítelensége is felerősít. Ha látjuk a figurák arcát is, rajtuk leginkább a megalázottság érzése tükröződik. Moses című munkájának alakja szimbolikus. Benne egyszerre láttatja a bibliai kiválasztott vezért; a népét a pusztából kivezető váteszt, akit Isten az égő, ám soha el nem hamvadó csipkebokron keresztül szólít meg, ugyanakkor érzékelteti az arcát eltakaró, szemérmes, hithű férfit is, aki a törvény és hagyomány szerint nem mutatkozhat a Mindenható előtt. Az Isten előtt való megalázkodáson túlmutatva Tinei alakjai nemcsak önmaguk, hanem mások előtt is vállalják szégyenüket.
A többnyire magányosan ábrázolt fiúk közül markánsan kitűnnek a párosan láttatott, kettős alakokat mutató képek, illetve a közöttük feszülő, erős kapcsolati dinamikák. Kiss című alkotása annak intenzív érzelmi töltése, sőt érzékisége miatt bensőséges élményeket ébreszt a befogadókban. Mégis a háttér nélküli alakok világában ott lappang az állandó szorongás élménye. Tehát még az egyetlen intim pillanat sem képes a teljes felszabadultság lelkiségét közvetíteni. Azt érezteti, hogy a létünk magányából való feloldozásért mindig önmagunkkal kell szembenéznünk, valódi segítség híján, hiszen, láttuk, hogy sem a szakrális erő, sem a társ nem nyújt valódi kapaszkodót és kiutat. A képeket nézve gondolhatnánk, hogy mindez csak a fiatal generáció tapasztalata, hiszen Tinei műveiben elsősorban őket ábrázolja, mégis érezhető, hogy nemcsak róluk, hanem korunk emberiségének tipikus benyomásaira vonatkoztatja mindezt.
Képei hátterének, illetve színeinek hiányában teljesen az ábrázolt alakokra kell összpontosítanunk. Azok gesztusai válnak a legfontosabbakká, azért, hogy a rajtuk megfigyelhető érzelmi távolság, befelé fordulás élménye elgondolkodtasson, s azokat szemlélve egzisztenciális kérdéseket vessünk fel. Az emberi élet törékenysége és mulandósága egyszerre válik fenyegetővé, mégis ismerőssé, amit a művek befogadásának esztétikai, katartikus tapasztalata, illetve a hétköznapokból való kizökkenés felemelő élménye enyhíthet.
Alexander Tinei bizonyára jól ismeri a munkáin keresztül megmutatott érzéseket, hiszen otthonától távol, Magyarországon él és alkot. Hazája, Moldávia, Európa egyik legszegényebb és legkevésbé ismert állama, ahonnan nézve az Európa közepén fekvő, uniós tagságú Magyarország kiváltságos helyzetben van, és talán minden könnyebbnek tűnik itt, ahol az alkotás természetes folyamattá válhat számára, és könnyen el tud mélyülni művészetében, hogy magas minőséget és maradandót alkosson. A nemzetközi szinten elismert művésznek már számos egyéni kiállítása volt világszerte, Amerikától Japánig, mégis az otthontalanság, bizonytalanság és szorongás talán ugyanúgy örökké alapélménye marad, miként grafittal rajzolt vagy festett alakjainak.
Alexander Tinei Black on White című kiállítása 2024. március 14-ig tekinthető meg a Deák Erika Galériában (1066 Budapest, Mozsár utca 1.).
