A fiatalság nem az évek számán múlik. Kiváló példa erre Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, aki a nagyhéten tölti be nyolcvanötödik életévét. Tüneményes teremtés. Néhány hete, egy hétköznap délelőtt tartotta a Magyar Művészeti Akadémián székfoglaló előadását. Másfélszer többen voltak kíváncsiak gömöri templomaink gótikus falképeiről szóló nagyszerű előadására, mint ahányan befértek a legalább kétszáz fős terembe.

Prokopp Mária székfoglalóját tartja (MMA Facebook)

 

Mi a titka? Szokták mondani, hogy a krisztushívőknek minden a javukra válik. Édesapját, aki Esztergomban törvényszéki bíró volt, egy koncepciós per meghiúsítása miatt a negyvenes évek végén elbocsátották. Az ötgyermekes családfő a királyi palota ásatásainál segédmunkásként kereste a kenyerét, ám

a feltárást vezető régésznek hamarosan feltűnt a latinul kiválóan tudó, lapátoló jogász,

és rájött, hogy a középkori források fordításával inkább hasznára lehet az ügynek…

Feleségének a Keresztény Múzeum lett a munkahelye, ahol a szintén nyelveket beszélő hölgy először teremőrként dolgozott, majd a múzeum nemzetközi kapcsolatokért felelős levelezője lett.

Az esztergomi régi prímási palota, amelyben a Keresztény Múzeum működik (Wikipedia, Szabados Zoltán)

 

Prokopp Mária a Keresztény Múzeum miliőjében és a lakóhelyük szomszédságában lévő ferences kolostor tudós szerzeteseinek szellemi aurájában lett felnőtté. Észrevétlenül, szinte az anyatejjel szívta magába a kereszténységet, s a történelem és a képzőművészet szeretetét.

Az akkortájt kedvezőtlennek ítélt családi háttér miatt nem könnyen, de mégis felvételt nyert az ELTE művészettörténet szakára, melynek azután fél évszázadon át oktatója volt.

A klasszikus és modern szakrális művészetek apostolaként művészettörténészek generációit tanította,

pályájukat egyengette, egyengeti ma is. Hite, kitartása, az ügyek iránti elkötelezettsége töretlen.

Falikép a hárskúti Keresztelő Szent János templomban, Gömörben (Wikipedia, Lukáč Péter)

 

A magyar királyság török előtti fél évezrede egyetemes értékeket alkotó örökségének kutatását és annak itthoni és külföldi megismertetését tartja élete fő törekvésének, melyhez sok erőt kívánunk a fáradhatatlan, örök fiatal, kedves, tudós professzorasszonynak.

 

Nyitókép: Prokopp Mária szülővárosa, a királyi és érseki székhely a XIX. században Hubert Sattler festményén (Wikipedia)