Két magyar találkozott december 7-én a Vatikánban. Az egyiket ekkor kreálta bíborossá Ferenc pápa, a másik pedig annak a római templomnak a plébánosa, amelyet Róma püspöke ebből az alkalomból címtemplomként adományozott az új kardinálisnak.

(LEAD NEM KELL, ONLINE MÁR MEGJELENT)

Kegyelmi napokat éltünk át húsvétvasárnaptól az új pápa megválasztásáig eltelt majd húsz napban. Az egész világ Rómára figyelt. Ismét megmutatkozott, hogy a katolikus egyház és a pápaság az emberiségnek egyedülálló világítótornya. Olyan morális tájékozódási pont, amelyre oda kell figyelni.

Jobbnál jobb pápákat kapott az 1,4 milliárd katolikus hívő az elmúlt fél évszázadban, akik nem feledkeztek meg rólunk, közép-kelet-európaiakról sem. II. János Pál egyenesen közülünk érkezett Róma püspöki székébe, a megújulás reményét és esélyét adva térségünk egyházainak.

Büszke „az egyház legidősebb lánya” (fille aînée de l’Eglise) hagyományos címére a francia egyház, noha manapság ezzel a szép mondással gúnyolják is olykor, mondván, a leány meddővé vált, s kihalófélben a galloknál a Krisztus-hit.

Nyolcszáz éve született a Naphimnusz, amely azóta is örök ihletője a festészetnek, a zeneszerzőknek, újabban a filmművészetnek, legújabban pedig a környezetvédőknek, teremtésvédelmi szakembereknek.

Két boldoggá avatást hirdetnek ki ünnepi liturgia keretében itthon és a határon túl a következő hetekben. Bódi Magdi Balaton-felvidéki vértanú munkáslány és Orosz Péter Pál görögkatolikus titkos püspök is a megszálló szovjet hatalom áldozatává vált.

Még a szovjet időkben, 1989-ben indult újra a magyarországi ferences rendtartomány kárpátaljai missziója. Nagyszőlősön telepedtek meg, ahol régi hagyománya volt a ferences jelenlétnek, de egykori kolostorukban és templomukban a visszatéréskor még ateista múzeum működött.

Szentév van, zarándokok tízezrei érkeznek az Örök Városba és szeretnék látni-hallani a pápát. Azonban a szerdai általános kihallgatások hetek óta elmaradnak, a szentmiséket egy-egy kuriális bíboros celebrálja, a déli Úrangyala imádságkor is „csak” felolvassák a pápa üzenetét.

A legnagyobb magyar mesemondó, Jókai Mór kétszáz éve, 1825. február 18-án született. Az Országút és a Tinta Könyvkiadó közös rejtvénnyel kezdte megemlékezéssorozatát, melynek felhívását karácsonyi számunkban tettük közzé.

A ma kétszáz éve született Jókai Mór köntöséből bújt elő mindenki, aki igazi prózaíróvá növekedett az utóbbi másfélszáz évben.

Öreg, mint az országút, tartja a mondás. Az Országút, mármint kedves lapunk korántsem öreg, ám a hatodik évfolyamát kezdte meg idén januárban, ami a mai nehéz anyagi viszonyok között már önmagában tiszteletre méltó.