Koppány Attila neve egyaránt jól ismert az építészek és a képzőművészek körében. Első önálló festészeti kiállítását még építészhallgató korában, 1968-ban rendezhette Budapesten, amelyet tanára és nagy példaképe, a legendás urbanista és esztéta Pogány Frigyes építészprofesszor nyitott meg. Azóta, mintegy fél évszázada rendületlen szorgalommal foglalkoztatja a mesterétől kapott indíttatás, a várostervezés mint látvány – pontosabban a XX–XXI. századi városkép mint festői látvány.
Született festőművész, aki színekben és formákban gondolkodik, tiszta, erőteljes színekben és geometrikus formákban, amelyeknek felépítése végtelen gazdag művészi variációra sarkallja. Kiváló pedagógus is, ebben is folytatja Pogány Frigyes életpéldáját. Festői látomásaiban megjeleníti, miként válhat gazdagabbá a kortárs építészet is a színekkel és a formák dinamikájával. A győri Széchenyi István Egyetem Építész Karán hosszú évtizedeken át irányította az építész szak vizuális művészeti képzését. A szabadkézi rajz és a formaismeretek oktatását is megvalósította a hat féléves vizuális művészeti tantárgycsoport keretében.
Hivatásának tartja a hazai geometrikus festészet hagyományainak, mindenekelőtt Kassák Lajos és Moholy Nagy László művészetének őrzését és folytatását. Koppány újgeometriának nevezi sokrétű geometrikus művészi törekvéseit, amelyek gazdag életpályáján rendületlen következetességgel bontakoztatják ki újabb és legújabb művészi gondolatait. Minderről avatott szakmai megfogalmazásban szól Pataki Gábor művészettörténész közelmúltban, 2022-ben megjelent Koppány Attila – Újgeometria című kötete.
Koppány Attila nem magányos művész, kiváló művészbarátai vannak, s a barátságok fenntartása érdekében szervezi a 21. századi Nyolcak művészcsoportot is. Fáradságot nem kímélve igyekszik összetartani a nagyvilágban élő magyar képzőművészeket, vállalva a Magyar Képzőművészek a Világban nemzetközi művészeti társaságának elnöki teendőit is.
Ezek után nézzük a most kiállított Város-ciklus képeit!
A Munkácsy-díjas Erdei Éva képzőművész galériájának pompás termébe lépve, a Város-ciklus című kiállítás erőteljes, mély esztétikai élménye fogadja a látogatót. A fénylő, tiszta, élénk színek és a hihetetlen gazdag formák dinamizmusa, térben és síkban megjelenítve, kivételes örömet sugároznak. A XXI. századi ideális Város képe számára mutatnak fel ezek az alkotások számos pompás művészi, formai ötletet. S valamennyit mély filozofikus gondolat hatja át.
Három alkotást emelek ki közülük. A Belváros (2020) a Város-ciklus egyik első darabja. A belvárosi épített környezet színhangulatát és a rohanó városi élet érzésvilágát hivatott kifejezni a színben visszafogott, döntött képi struktúrájú kompozíció. Az egy esztendővel később született, ugyancsak Belváros (2021) című alkotás a városi élet bonyolultságát, összetettségét áthatások alkalmazásával, transzparens felületekkel érzékelteti. A Város (2023) című, alapvetően meleg hangulatú épületegyüttest ábrázoló festmény az urbánus környezet karakterét és a városlakók dinamikával töltött, mégis otthonos érzésvilágát kívánja megjeleníteni.
Reméljük, hogy a jelen és a jövő magyar városképei, amelyek alakításában Koppány Attila festői látomásainak és az ő ösztönzésére tanítványai hosszú sora művészi gondolatainak egyre látványosabban, egyre jelentősebb része lesz. S hiszem, hogy mielőbb felmutathatjuk a világnak a XXI. századi magyar művészet erejének kifogyhatatlan gazdagságát!
Prokopp Mária
Koppány Attila festőművész Város-ciklus című kiállítása április 3-ig tekinthető meg a csepeli Erdei Éva Galériában (1213 Budapest, Kondor utca 29.).
