Ecsettel a kezében az előtte látható képen dolgozó férfi alakja jelenik meg azon a falfestményen, amelyet a kutatók a veszprémi várnegyed felújítása közben a Szent Imre-templomban (piarista templomban) fedeztek fel. A műemléki munkálatok előkészítése során megnyitott kutatóablakban az előbukkanó férfialaknak csak a feje látható, ám surlófényben jól kirajzolódnak a nedves, puha vakolatrétegbe belekarcolt figura testének körvonalai is.
Azon a helyen – a kupola alatti falszakaszon –, ahol a festményt megtalálták, a hagyomány szerint a négy evangélistát vagy az ő szimbólumaikat szokták elhelyezni, a férfialak körvonalait adó vonalak alapján pedig jól látszik, hogy az alkotó egy festőt formázott meg.
„A történeti hagyomány úgy tartja, hogy Lukács evangélista festőművész volt – ő készítette Szűz Mária első portréit, és a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lévő Mária-képet is az ő alkotásaként tisztelik. Mindezek alapján nagyon valószínűnek tűnik, hogy a Szent Imre-templomban feltárt freskó Lukácsot ábrázolja. Hogy alakja mindenki számára értelmezhető legyen, az evangélista figurájának körvonalait digitálisan is átrajzoltuk” – mondta Dr. Nagy Veronika múzeumigazgató, a Work in Progress programsorozat kurátora.
A szakember hozzátette: a most feltárt freskó a délnémet származású, de már Magyarországon született festő, ifjabb Franz Xaver Bucher műve. A Szent Imre-templom falfestései 1840-re készültek el, Bucher alkotásain azonban sokkal inkább egy korábbi korszak, a templomfestészetben rendkívül meghatározó barokk stílusjegyei érvényesülnek – a falfestmény színei és egyes részletei ugyanakkor már a letisztultabb klasszicizmus világát idézik.
1901-ben új festékréteg került Bucher alkotása fölé – Szirmai Antal és munkatársai a régi festés felületét felérdesítették, és eltakarták az alsó festésréteget. Ma ezt az épen megmaradt, fiatalabb kifestést láthatjuk a piarista templom falán. A Szirmai-féle alkotás helyreállításán jelenleg is dolgoznak a restaurátorok, a Lukács evangélistát eltakaró felső réteget leválasztották, majd a múzeumban helyezik el. Az evangélistát ábrázoló freskórészlet pedig arról fog tanúskodni, hogy a XIX. században milyen volt a templom belső tere – ezt a megoldást a restaurátorok tanúfelületnek nevezik.
Ugyancsak különleges, a világi festészet reprezentatív hagyományait idéző alkotásra bukkantak a szakértők a Tejfalussy-házban: a műemléki, restaurátori munkák során a sejtelmes, sötét lépcsőházban a kanonok éjszakai nyugalmát őrző katona alakja tűnt elő.
A Tejfalussy-ház a veszprémi várnegyed egyik legkisebb és legkülönlegesebb épülete, amely korábban néhány más várbeli épülettel együtt a veszprémi káptalanhoz tartozó, egyházi tisztséget betöltő kanonok szállásául szolgált. A hajdani kanonokház földszintjén füstös, szabadkéményes konyha, pincelejáró, illetve a borok és termények tárolására szolgáló kamrák kaptak helyet, ugyanakkor a földszinten szállásolták el a személyzetet is. A kanonok az emeleten lakott, az ő lakhelyére pedig illetékteleneknek már tilos volt felmenniük – az elöljáró éjszakai nyugalmát a lépcsőfordulóban álló, a szinte megszólalásig élethű katona vigyázhatta.
„A lépcsőház földszinti részén még sokkal szerényebb, egyszerű, faragott kőből rakott falak láthatók. Nagy valószínűséggel itt igyekezett felfelé a vendég a sötétben imbolygó gyertyafényben. A fordulóhoz érve aztán bizonyára megdöbbent, hiszen a semmiből egy marcona katona állta az útját. Az élethűen ábrázolt alak hófehér zubbonyán ragyognak az aranygombok, jobb kezében ijesztő, szuronyos puskát tart. Aki rossz szándékkal érkezett, innen bizonyára visszafordult” – magyarázta Nagy Veronika, kiegészítve azzal, hogy az egyenruha díszítése alapján a kutatók úgy látják, a festmény osztrák császári katonát ábrázol.
A marcona figura alakját a délnémet származású, később a Dunántúlon letelepedő és a hazai templomfestészetben igen jelentős szerepet játszó idősebb Franz Xaver Bucher festette, akinek alkotásai Veszprémben a Szent István-templomban, valamint a Biró–Giczey-házban is megtalálhatók.
Folytatódik a veszprémi várnegyed felújítása és a Work in Progress programsorozat
Tavaly a veszprémi várnegyed beruházásának tizennyolc épületéből tizenháromban zajlottak restaurátori, illetve a belső tereket érintő munkálatok. A szakemberek jelentős előrehaladást értek el a Piarista Rendházban és a Ferences Rendházban, a Szent István-templomban (ferences templomban) és a Kisszemináriumban, míg a Szent Mihály-főszékesegyházban az altemplomban zajlottak restaurátori kutatások (az épület mindeközben látogatható volt).
A 2023-ban átadott Szent Mihály-főszékesegyház, valamint a Biró–Giczey-ház után idén várhatóan két újabb épület, a Szent József-ház (korábban Alkalmazottak háza), valamint a Nagypréposti ház megújításának munkálatai is befejeződnek.
A Veszprémi Főegyházmegye beruházása 2024-ben is folytatódik, és a tavalyi nagy sikerre való tekintettel idén is lehetőség lesz a Work in Progress programsorozat eseményein részt venni: a tervek szerint februártól minden hétvégén 10 és 18 óra között, márciustól pedig keddtől péntekig 17 és 19 óra között is várják a látogatókat a veszprémi várnegyedben.
