A művészeti technikájában is megjelenő rétegzés segítségével pedig felfejti a festményeiben rejlő bensőséges történeteket.
Festményei szuggesztív erővel hatnak a nézőre. Sokszor valós személyek tekintetének megjelenítésével vonz be egyszerre egzotikus és nagyon személyes világába. Másszor éppen alakjainak a csukott szemhéja mögött megbújó álomvilágába kívánnánk belesni. Képeit nézve szeretnénk azonosítani azokat az összefüggéseket, amikre a festő rácsodálkozik a történelmi múlt évszázadainak öröksége és jelen világunk történései között. Vele együtt fedeznénk fel az egymástól több ezer kilométerre élő emberek azonos érzésvilágát. És kislányának, Fridának portréin keresztül átélni a gyermekkorban még élénken élő kíváncsiság varázslatát.
A művész családjával együtt sokat utazik Magyarország és Egyiptom között. Az eltérő kulturális közeg vibráló színei, az éghajlati sajátosságok megélése saját művészetére is hatással van. Férje származása kapcsán egyre jobban kötődik az arab világ művészetéhez. Legutóbb egy jordániai művésztelep alkotómunkájában vett részt, ami kiváló lehetőséget nyújtott a tapasztalatcserére, a közös gondolkodásra és kísérletezésre. Ilyen alkalom érdekes terep a megfigyelésre, hogy lokálisan milyen gesztusokkal és technikákkal dolgoznak más művészek. Verebics Kati ezen a helyszínen a természeti adottságokból ihletet merítve a tengerből gyűjtött kagylók formáiból indult ki. Transzfer technikát alkalmazva ezekben a kompozícióiban kollázsszerűen illeszt össze arc- és kézrészleteket a kagylók mintázataival.
De mit is jelent a transzfer eljárás? Ezt a művészetben alkalmazott módszert férjétől, a Kairóban élő Mohamed Abouelnaga képzőművésztől tanulta. Olyan emóziós fotótechnikai eljárás, amellyel különféle felületeket manuálisan egymásra lehet transzferálni. Áttetsző rétegek jönnek létre, melyek fragmentáltságuk miatt leginkább a kollázsra hasonlítanak, mégis sokkal inkább egyneműnek tűnnek. Sokféleképpen variálható eljárás, melyet a művész festészeti és grafikai technikákkal vegyít.
A végeredmény absztrakttá vagy freskószerűvé is válhat, de az bizonyos, hogy a mű narratíváját esszenciálisan sűríti össze. A transzfer technikával készült művek által dimenziók mélységei nyílnak meg, melyeken keresztül a látványvilág mögöttes története egymásra vetített filmkockákra emlékeztető módon bomlik ki.
A festmények történetének megtalálásához azonban nem szükséges mindig távoli vidékekre utaznia. A téma sokszor ott hever a lába előtt. Jelenleg saját kerületének, Budapest belvárosának történelmi szálait göngyölíti fel saját megfigyelésein keresztül. Itt található saját műterme is, ahová mindennapi élményei fűződnek. Megjelenítésükhöz elsősorban építészeti és jellegzetes városképi képrészleteket gyűjt. Fotókon rögzített, kiragadott nézetei asszociációkat idéznek fel a befogadókban, akik saját érzeteik előhívásával kapcsolódhatnak a művekhez.
„Hálás vagyok, hogy ilyen szép, és történelmileg gazdag közegben élhetek az ötödik kerületben. Mivel mindig is érdekeltek múltunk különféle lenyomatai, így legújabb kutatásomban is ezzel foglalkozom a saját lokációmon belül. Többek között felfedeztem, hogy Veres Pálné szobra a róla elnevezett utcában kísértetiesen emlékeztet édesanyám arcvonásaira. Az iskolaalapító asszony tevékenységét fontosnak tartottam felidézni, különösen azért, mert édesanyám is pedagógus volt. Elkezdtem kísérletezni azzal, hogy portréik részleteit egymásra vetítettem, sőt magamat is hozzáapplikáltam a kialakult képhez. Így generációk, hivatások és a történelmi örökség között kívánok kontinuitást teremteni. Példaképként tekintek mindkét megfestett nőre, akikre érdemes újra emlékezni, és inspirációt meríteni munkáikból.
Sok esetben azért alkalmazom szívesen a transzfer technikát, mert segítségével történelmi korokat is tudok ötvözni. Ha egy múzeum ókori gyűjteményében meglátok egy olyan szobrot, amely egy családtagomra vagy barátomra emlékeztet, akkor arcképüket egymásra vetítem a festményeimben. Ezáltal nem egy letűnt kort, hanem egy tovább élő jelenséget tudok megfesteni, ami mágikus erővel hat.”
Verebics Kati bemutatott festményein láthatjuk például, ahogy saját portréját egy Bacchusszerű büszttel társítja. Így az ókori isten attribútumai, történetei rávetülnek saját személyiségére. Művészeti koncepcióját tehát a jelen és a múlt feldolgozása, valamint hatásuk vizuális összegzése jellemzi leginkább. A művek a régészeti feltárások eljárásaihoz hasonlóan hozzák fel régmúlt korok kultúráit, melyeket kortárs jelenünkbe helyezve új megvilágításban láthatunk.
