Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar-török kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Ortak Miras-sonsuz takas, azaz Örökül kaptuk, örökül hagyjuk címmel. Kertész Dáviddal a népmesei fogantatású gyermekmesék felé tett kitérőjéről, a Vacsora a Kepleren című novellájáról, a török–magyar gyökerekről és az emberiség egyik lehetséges jövőképéről beszélgettünk.

Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar–török kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Örökül hagytuk, örökül kaptuk, azaz Sonsuza kadar biratik, sonsuza kadar aldik címmel. Ajlik Csengével Az őrlő című novellájáról, a veszteség és gyász kapcsán érzett fájdalomról és az emberi kapcsolatok során kapott élethosszig tartó „ajándékok” fontosságáról beszélgettünk.

Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar–török nyelvű, képzőművészek által illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Örökül hagytuk, örökül kaptuk, azaz Sonsuza kadar bıraktık, sonsuza kadar aldık címmel. Leczo Bencével a történelmi alapokon nyugvó, a Konstantinápoly ostromáról szóló Bazilika című novellájáról, alkotási folyamatokról és a török–magyar népet összekötő kapcsokról beszélgettünk.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. hányattatás, viszálykodás után 2012-ben a Magyarországon élő szír származású svájci üzletember, Bachar Najari többségi tulajdonába került. Váratlan elhatározásáról, a porcelángyártás múltjáról, jelenéről beszélgettünk.

Mi az ökoszisztémáról írunk, de szerintem ez baromi unalmas. Ez csak egy másik módja annak, hogy naturalista stílusban írjunk, ahogyan azt az 1800-as években tettük – vallja Oddfrídur Marni Rasmussen feröeri író, akivel az Addig nem című, magyarul ősszel megjelent, rangos irodalmi díjakkal elismert regénye kapcsán beszélgettünk.

Lefotózta a magyar irodalmi élet szinte valamennyi szereplőjét, miközben írt, zenélt; nemrég ünnepelte ötvenedik születésnapját a sokoldalú művész, Székelyhidi Zsolt, akivel izgalmas életpályájáról és jövőbeli terveiről beszélgettünk.

Országszerte jól ismert márka a Lipóti Pékség, sokan azonban nem is tudják, hogy Lipót egy település, a pékség mögött pedig egy olyan magyar vállalkozó áll, aki a tengerentúlon az amerikai álom megtestesítője lehetne. Tóth Péter tulajdonos-ügyvezető a falu polgármestere, négygyermekes családfő.

Rosivall László Széchenyi-díjas emeritus professzorral ezúttal nem hivatásáról, az orvostudományról, hanem szenvedélyéről, az épített környezetről, várostervezési, városépítészeti elképzeléseiről és egy budapesti panorámát kínáló kilátóról beszélgettünk.

Ferenc pápa az egyház kényelméből, biztonságából kilépve, a széles helyett keskeny úton járó Mestere példáját követve újra és újra a társadalom perifériájára szorítottakat keresi. Az evangélikus püspök a pápa budapesti apostoli útjától az összetartozás örömének újbóli átélését reméli.

Megkóstolnád Petőfi kedvenc eledelét, belekanalaznál Szendrey Júlia desszertjébe, esetleg innál egy kupicából a Pilvaxban anno kínált kávélikőrből? Egyszerű: búcsúztasd az óévet Kiskőrösön, a Petőfi-szilveszteren!

„Normatív szempontból a német alkotmányos valóság nemzeti alkotó­eleme egyáltalán nincs messze európai szomszédjainak valóságától.”

Villáminterjú Pál Dániel Leventével, a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár magyar pavilonját szervező Petőfi Kulturális Ügynökség irodalmi szakmai igazgatójával a könyvvásáron uralkodó hangulatról, az üresen álló afgán standról és a magyar installáció sikeréről.

Miként vezet az út a negyedéves jelentések világából a „tiszta forrás” eredetvidékéig, illetve az USA-ból Magyarországra? Szabadságról, önkifejezésről és a népi hagyomány továbbéléséről beszélgettünk Kjartan Code népzenésszel.

A Népirtás Pozsonyligetfalun című film egy feledésbe merült tragédiát dolgoz fel. A Magyar Mozgókép Fesztivál rövid dokumentumfilm kategóriájának győztes alkotásáról és az események hátteréről beszélgettünk a film társrendezőjével és forgatókönyvírójával, Udvardy Zoltánnal.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából a Vigadóban rendezett, szeptember 20-ig látható kiállításról Szabó Irén muzeológussal, a tárlat egyik kurátorával beszélgettünk.

Fazekas István Váci Mihály- és Jókai-díjas költő, drámaíró. A jogi pálya mellett teológusdiplomát szerzett, az ószövetségi tudományokból doktorált. A versek bűvöletéről, drámaírásról, az antik kultúráról, a színházművészet megújulásáról beszélgetünk.

Turczi István Babérkoszorú-díjas íróval, költővel beszélgettünk a Magyar PEN Club szervezésében létrejött különleges zenés irodalmi estekről, valamint Szőcs Géza emlékezetének és munkásságának megőrzéséről.

Végtelen mennyiségben elfér nulla tárhelyen – az e-könyv ilyen. Az E-könyvtér programról kérdeztük Oberczián Géza írót, a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatóságának projektvezetőjét.

Családi házak, óvodák, iskolák, középületek. Kortárs házak, amelyek miközben jellemzően és erőteljesen magukon viselik alkotójuk gondolkodását, élhetőn, szerethetőn válnak környezetük részévé. Turi Attilával pályájáról, mesteréről, az építészet jelenéről beszélgetünk.

Nagy port kavart a Tóth Krisztina írónő keltette vita, melynek középpontjában a kötelező olvasmányok által sugallt alárendelt női szerep állt. A magyar nyelvű írásbeliség korai időszakában felbukkanó, a női szerepeket évszázadokra meghatározó irodalmi nőalakokról beszélgettünk Máté Ágnes irodalomtörténésszel, aki azt reméli, a múlt megismerésével a jelenben is nő a toleranciánk.

Szondi György József Attila-díjas költő, bolgarista, műfordító, nyelvész, a Napút, a Napkút Kiadó és a Cédrus Művészeti Alapítvány vezetője, ez évtől a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa válaszolt lapunk kérdéseire.

Az idei év márciusában 75. életévét betöltő dr. Szirtes Gábort (Pécs, 1946), a Pro Pannonia Kiadói Alapítvány igazgatóját, szerkesztőt, kritikust, a Magyar Írószövetség pécsi csoportjának vezetőjét kérdeztük könyvekről, könyvkiadásról, irodalomról, értékmentésről.

Beszélgetés Pesti Sándorral, az ELTE Állam és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézetének oktatójával idén március végén megjelent könyvéről, amelyben az utóbbi tíz év magyar külpolitikáját mutatja be.