Lipót alig nyolcszáz lelkes falucska Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Szigetköz szívében. Ha az ember tavasszal vagy nyáron érkezik, úgy érzi, mintha egy virágkiállításba csöppent volna. A falu ma már mintaként szolgál a környező településeknek, de ez nem mindig volt így.

Hentesből pék

Tóth Péter paraszti családba született, ahol a legfontosabb értéket a munka jelentette. Ez a szemlélet határozta meg a gyerekkorát is, és a pár holdnyi családi birtokon, illetve az állatok körül mindig is bőven akadt tennivaló. A kereskedelmi és vállalkozási érzék a családjában szinte genetikusan kódolt, ezért a húsfeldolgozó bolti eladói iskola elvégzése után minél előbb a saját lábára akart állni. A tanulóéveket azonban nem lehetett átugrani. Kilenc évig állt pult mögött, a katonaság után, 1988-ban pedig már vállalkozást indított: három húsboltot és ábécét bérelt egyszerre.

Mint minden jó vállalkozó, folyamatosan azt kereste, hogyan tudna a konkurenciánál jobbá válni. A rendszerváltás után Budapesten találkozott olyan pékségekkel, amelyek helyben sütötték a termékeiket. Akkor úgy érezte, ez a jövő: a látványpékség. Az indulás nem volt egyszerű. Hiányzott például a kenyérsütő kemence és egy hozzáértő pék sem ártott volna. Az első, korszerű kenyérsütő kemencéig egészen Oslóig kellett elmennie.

A norvégok eléggé furcsán néztek rá, ahogy az utánfutós Zsigulira erősíti a berendezést, és elindul vele Lipótra.

Ő azonban nemcsak kemencét hozott Norvégiából, hanem megismerkedett Tréber Károllyal, aki 1956-os disszidensként élt távol a hazájától. A legfontosabb útravalót tőle kapta: „Tanuld ki a szakmát, csinálj egy pékséget a környező falvakban, és hozd el a környék legjobb pékjét.” A tanács értő fülekre talált, és 1992-ben elkezdődött a Lipóti Pékség története.

Tóth Péter  Fotó: Rákóczy Ádám
 

Spájzból, hálószobából

A Lipóti Pékség első kenyere édesanyja átalakított szobájában sült, a spájz pedig lisztraktárrá változott. Négy fővel kezdtük, minden évben ötven–száz négyzetméterrel toldoztuk-foldoztuk a pékséget, mindig kicsit több embernek adtunk munkát, mindig kicsit több területre szállítottunk. Sok minden még nem volt tudatos az 1990-es években, de azt tudtuk, hogy a mi kenyerünknek kovász az alapja – meséli lapunknak a hőskort a tulajdonos. És a lipóti kenyér megtalálta az embereket. Tóth Péter visszatérő vendég lett Norvégiában: félévente kellett utaznia az újabb és újabb sütőberendezésekért, mert több lipóti kenyérre volt szükség, mint amit a családi vállalkozás készíteni tudott.

Góliát és Dávid – szemben a multikkal

Már a kétezres évek elején kiderült, hogy a multikkal való együttműködés nem előnyös sem a beszállítónak, sem a termelőnek. Valójában a multiknak köszönhetem, hogy jelentősen fejlődtünk. Nyomás alá kerültünk, és rákényszerültünk a változásra – magyarázta a cég fejlődésének hátterét Tóth Péter. – Úgy döntöttünk, nyitunk három saját boltot Győrött, és ezekre a boltokra a multiktól függetlenül külön sütünk, külön minőséggel.

2006-ban, a nyitás utáni első héten látszott, hogy a Lipóti Pékség ismét jó pályára állt. A kínálatban megjelent a híres háromkilós parasztkenyér és a hagyományos kifli és zsemle.

Probléma nincs, csak megoldandó feladat

A család filozófiája: problémák nincsenek, csak megoldandó feladatok. Ezt Tóth Péter bővülő csapatának is meg kellett értenie és tanulnia, és azt, hogy az üzletben a legfontosabb kérdés: mi a megoldás? A megoldást pedig keresni kellett a negyedik bolt nyitásakor is.
A tárgyalás során egy alvállalkozóval olyan üzemeltetési módszert alakítottunk ki, amelyben mindketten megtaláltuk a számításunkat. A sikernek hamar híre ment, tömegével jelentkeztek a partnerek – mesélte a következő fejlődési fok hátterét.

2007 tavaszán a Tatabányai Sütőipari Vállalatot is megvette a cég, mert a lipóti üzem kapacitása már kevés volt, és hamarosan Budapesten is megjelent a Lipóti Pékség ma már ikonikus logója a minőségi termékkínálattal, a vállalkozás pedig tovább bővült a keleti országrész felé.

Mi vár a Lipóti Pékségre a jövőben?

A XXI. századi technológiai változások a Lipóti Pékséget is stratégiai döntések elé állítják. Tóth Péter elmondta, több mint harmincéves vállalkozói tapasztalattal tisztán látszik, hogy ami Európa nyugati régiójában megtörténik – legyenek ezek akár pozitív, akár negatív vásárlási, életmódbeli, kulturális, gazdasági szokások –, az csak idő kérdése, hogy Magyarországon is megtörténjen. Csupán annyi a kérdés, hány év késéssel. A jövő éppen ezért a hatékonyságé és a minőségstabilizálásé. A cég saját erővel, banki háttérrel és pályázati lehetőségekkel álmodott egy nagyot, és Hatvanban az európai piacok ellátására és az európai piacoknak is megfelelő minőség előállítására is alkalmas sütőipari komplexumot épít.

Kérdés, hogy ez nem megy-e a minőség rovására? Tóth Péter szerint semmiképpen sem: Az általunk képviselt minőséget éppen a csúcstechnológia révén száz százalékban tudjuk garantálni, kezdve a kovász minőségétől a margarin ideális olvadási pontján át minden területen.

A mennyiségi és minőségi gyártással a cég két célt tűzött ki maga elé. Folytatják a mintabolthálózat építését ott, ahol a multikereskedelem nagyon erős. A legfontosabb cél viszont, hogy a nagy régiókban üzemelő sütőipari cégekkel együttműködve elérjük, hogy Magyarország összes településén nyitástól zárásig lehessen a Lipóti Pékség termékeit vásárolni – foglalta össze cége küldetését.

Az utódlás

Egy családi cég életében mindig döntő az utódlás kérdése. Tóth Péter három felnőtt fia a cégben dolgozik, és a legfiatalabb lány is, aki még tanul, a cégben képzeli el a jövőjét. A családfő szerint a gyermekek szemléletének formálását a család vállalkozásáról már nagyon fiatalon érdemes elkezdeni. Nem tudok egyetérteni azzal, hogy a gyerek miután lediplomázott, akkor próbálja kitalálni, mit is szeretne kezdeni a vállalkozásban. A legrosszabb forgatókönyv ilyenkor az, hogy a gyerek vezetői posztot kap, amellyel nagy valószínűséggel ekkor nem fog tudni megbirkózni.

Az a helyes út, ha a gyerek életkorának megfelelő munkát kap, olyat, amelyben sikerélményt szerez a vállalkozásban. Például kezdetben szolgáljon fel kávét, aztán lépegessen a komolyabb feladatok felé, és talán egyszer majd az ügyvezetői posztot is el tudja látni. A vállalkozást vezető családfőnek azonban nem az a legfontosabb feladata, hogy ügyvezetőt neveljen, hanem hogy a gyermekei tudásuknak és képességüknek megfelelően a lehető legteljesebb életet élhessék.

Lipóton mindenki dolgozik

Tóth Péter huszonhat éves kora óta önkormányzati testületi képviselő Lipóton. A korábbi polgármester nyugdíjba vonulása után úgy döntött, ő is elindul a választásokon, és immár tizenhét éve Lipót polgármestere. A fő motivációm az – vallja –, hogy a település, ahol születtem és ahol le szeretném élni az életemet, a lehető legjobb körülményeket biztosítsa az embereknek.

Lipót kiváló adottságú település: három főváros között, a Szigetköz szívében fekszik, csendes vidék, és termálvíz is van a faluban. Egyértelmű volt, hogy az idegenforgalmat kell Lipóton fejleszteni, és teljesen felszámolni a munkanélküliséget. Volt, akit tudatosan kerestem meg, tudatosan foglalkoztam vele – meséli a polgármester –, és tudatosan helyeztem munkába, akár a vállalkozás környékén, akár máshol. Lipóton mi már tizenöt évvel ezelőtt elértük, hogy mindenki dolgozhasson. Nálunk éppen ezért a testületi ülés nem a vitákról szól, hanem ahogy a vállalkozásban is, a megoldandó feladatokról – foglalta össze polgármesteri küldetését.

Iskola a Szigetköz szívében

A lipóti siker egyik titka, hogy a vezetők hosszú távon gondolkoznak. Felismerték, ha Lipót nem akar elszakadni a világtól, akkor elengedhetetlen a magas szintű angol nyelvtudás, és ehhez a legjobb megoldás egy helyi, angol–magyar tanítási nyelvű általános iskola.

2011-ben két tanteremmel indult az oktatás. Az iskola valójában azoknak a szülőknek köszönheti a létét, akik az induláskor bizalmat szavaztak neki. Pályázati forrásokból, kormánytámogatásból az iskola tovább bővült, majd 2020-tól a győri bencések lettek a fenntartók, garantálva a katolikus szellemiséget és az oktatás minőségét. Az idei tanévben már az ötödik osztály végez Lipóton, és már tizenhárom településről jelentkeztek a szeptemberi tanévkezdés leendő elsősei az iskolába.

Tóth Péternek is huszonnégy órából áll egy napja

Felmerül a kérdés, mindezt időben, energiában hogyan lehet kivitelezni? Tóth Péter titka a következő: Az egész azon múlik, milyen kollégákat választ magának az ember, hogyan tudom átadni nekik a szemléletemet. A másik fontos szempont, mindig is őszintén és nyíltan vállaltam a vallásomat és a konzervatív politikai meggyőződésemet.

Tóth Péter úgy látja, a sikeres élet legfontosabb tényezője, hogy ki milyen környezetbe születik, illetve, hogy milyen tanároktól, milyen oktatást, szemléletet kap. Ezekben a kérdésekben a legjobb lehetőséget kell megteremteni az embereknek, és akkor már csak rajtuk múlik, hogy élnek-e vele.