Interjú
Akinek szívügye Győr
Jó, ha az emberek tudják, hol is laknak – ez a cél lebegett a város első embere előtt, mikor meghirdette a Győr 750 emlékévet.
Beszélgetés Jiří Menzellel
Mint a forró katlan, olyan volt a város 2007 augusztusában. A Dunán sétahajók cirkáltak. A Lánchídon át ballagtam az Erzsébet tér felé, és nemcsak a melegtől, hanem az idegességtől, izgalomtól is izzadtam.
Dal, vers, hit, misszió
Miért fontos mindennapi életünkben az Istenbe vetett hit? Mi inspirálta a Missa Missio című mise megszületését? Hogyan él a pandémia időszakában? Szarka Tamás Kossuth-díjas énekessel, zeneszerzővel, zenésszel, költővel, a Ghymes együttes egyik alapító tagjával beszélgettünk.
A színpad tart talpon
Szarvas József, a Nemzeti Színház művésze lesz az SZFE szeptemberben induló színészosztályának vezető tanára. Színészi hivatásról, egyetemi oktatásról beszélgettünk.
Rombolás, helyreállítás és zsonglőrködés
A magyar kisebbségkutatás két jeles intézményéről, az egykori és a mostani Teleki László Alapítványról beszélgetünk Entz Géza művészettörténésszel, az alapítvány elnökével.
A könyvtár átvilágítása
Rózsa Dávid 2020. március 16-ától tölti be az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatói posztját. Előtte azonban, tavaly ősszel, másfél hónapon keresztül végzett könyvtárszakmai átvilágítást az intézményben. Ezek után pályázta meg az intézmény vezetői beosztását, mert lehetőséget látott a nemzeti könyvtár hatékonyabbá tételére.
Híd magyar és magyar között
Idén Mihályi Magdolnának ítélték a Tamási Áron-díjat a Székelyföldi Varga Sándor Verstáborért végzett munkájáért. Interjúnkban a Verstábor múltjáról és jelenéről, felépítéséről és a férjével közösen indított missziójáról kérdeztem.
Légtornász védőháló nélkül
A forint feladása csak csekély mértékben érinti az ország szuverenitását, annál inkább a polgárok jólétét. Beszélgetés Csaba Lászlóval az euró előnyeiről.
Erdély első zeneszerzőnője
Magyari Zita először azzal keltett feltűnést Erdélyben és Magyarországon, hogy sorra nyerte kolozsvári kórusával a nemzetközi versenyeket. Majd meseoperája aratott zajos sikert. Később az Aszódon a Podmaniczky Alapfokú Művészeti Iskola vezetését vállalta el. Sokan aggódni kezdtek, hogy Erdély egyetlen zeneszerzőnője abbahagyta a komponálást.
Dunai konföderációtól a kisantantig
Trianonért a magyar közvélemény részben Franciaországot teszi felelőssé, ami ki-kihat a magyar–francia kapcsolatokra is. A kiengesztelődés lehetőségeit mérlegelte a De Gaulle és Adenauer példája című cikk (Országút, 14.). Hogyan látják ezt a kérdést a franciák? Miként viszonyultak a Monarchia megszűnéséhez, az akkori Magyarországhoz? Vajon mit gondol a mai Franciaország Trianon traumájáról? Catherine Horel történésszel, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) kutatásvezetőjével beszélgettünk.
Szepsy István: Visszatértem!
Szepsy István elmondta, hogy az agyvérzés miként változtatta meg a gondolkodását. Másképpen jár az agya, ami különlegességek felfedezését is jelenti. Új borstílusokra,
még nem próbált utakra talált rá, ezekről és a most piacra kerülő, palackonként ötszáz euróba kerülő aszúról is beszél az interjúban.
És felfedeztük Nagybányát
Idén ünnepli alapításának harmincadik évfordulóját a MissionArt Galéria, amely a rendszerváltást követő évek egyik első kereskedelmi magángalériájaként nyílt meg Miskolcon. A galériát két művészettörténész, Jurecskó
László és Kishonthy Zsolt alapította, akik munkásságukkal több ponton átírták a magyar művészettörténetet. Nevükhöz köthető a nagybányai festészet és a világot bejárt Mattis Teutsch János újrafelfedezése, illetve a kortársak közül Ujj Zsuzsi, Wahorn András, feLugossy László és Kocsis Imre életművének feldolgozása. A klasszikus és kortárs művészet harminc éve együtt szerepel portfóliójukban.
A csillagi csönd költője
Utassy József tíz éve hunyt el. A Kilencek vezéralakja volt, számos művészi kérdést vetett fel, amelyet sok esetben a diktatúra akart erőszakkal megválaszolni. A költő özvegye, Horváth Erzsébet mesél közös életükről, a versek születéséről és a Rédicsen felavatott új emlékházról.
Piszkos Fred és az animáció
Varsányi Ferenc több évtizedes rendezői, alkotói pályafutása alatt megjárta a Távol-Keletet és Hollywoodot. Augusztusban Balázs Béla-díjat vehetett át. A szakma elismerése kapcsán beszélgettünk pályafutásáról és új animációjáról, a Piszkos Fred, a kapitány munkálatairól.
A századfordulós építészet mágusa
Szabadtéri fotókiállítással ünnepelték Szegeden a százhatvan éve született Baumhorn Lipót építészt, aki annak köszönheti országhatárokon átnyúló hírnevét, hogy a legtöbb zsinagógát építette Európában. A kiállítás inkább a köztéri, polgári megrendelésre készült épületeit mutatja be. A tárlat kurátorával, Oszkó Ágnes Ivett művészettörténésszel beszélgettem.
Pannon Marvel
Kollarik Tamás 2011-ben számos szakmai egyeztetés tapasztalatait és nemzetközi példákat beépítve újította meg munkatársaival együtt a korábbi ORTT, majd Médiatanács filmes támogatási és pályázati struktúráját, a filmszakmai támogatásokat egységes rendszerben kezelve, műfaji alapú, szelektív támogatási rendszert kiépítve, a Magyar Média Mecenatúra (2011–2019) programot. Az említett időszakban közel tizenhárommilliárd forintból több mint ezerháromszáz alkotás született. Az eredmény látványos: a filmek több mint ezerhétszáz magyar és külföldi fesztiválról közel négyszáz díjat hoztak el. Kétségkívül a Mindenki
Oscar-díjának volt a legnagyobb visszhangja, de a mecenatúrás alkotások azóta is minden évben leteszik a névjegyüket a magyar és a nemzetközi színtéren is.
Második hidegháború
Az amerikai külügyi kormányzat Közép-Kelet-Európa-viszonyáról, az új világpolitikai korszakról, stratégiai lehetőségekről és az érdekérvényesítés esélyeiről kérdeztük Szemerkényi Réka biztonságpolitikust, korábbi washingtoni nagykövetet.
Hallgatható kortárs zene
Szeptember közepén rendezték volna meg a nyíregyházi Bencs Villában Kerek Gábor zeneszerző közreműködésével A hallgatható kortárs zene című estet. Az előadás meghiúsult a koronavírus járvány miatt, de a zeneszerző örömmel adott interjút zenei gyökereiről, műhelytitkairól az Országútnak.
Sarokban az SZFE
2020 augusztusában az SZFE kuratóriumának létrehozása, valamint annak első lépései nem várt feszültséget hoztak felszínre a felsőoktatási reformok, a színházügy, valamint a politika és a művészetirányítás terén. A POSZT-válogató rendező több oldalról közelítette meg a kérdést, így beszélt a nemzeti liberalizmus elszalasztott lehetőségéről, a szakmai belterjesség vádjáról és a kialakult helyzet áldozatairól.
Amikor süt a nap, nem látod a csillagos eget
„Tanulja meg a teljes Wohltemperiertes Klaviert kívülről, minden hangnemben, és legalább négy idegen nyelvet” – utasította Kodály Zoltán az ifjú Vásáry Tamást, akinek zongorát vásárolt. A Nemzet Művésze címmel és Szent István-renddel kitüntetett Kossuth-díjas muzsikussal a családi örökségről, hitről, mércékről beszélgetünk.