Milyen indíttatásból hozták létre tíz évvel ezelőtt férjével, a négy évvel ezelőtt elhunyt Varga Sándorral, a Magyar Rádió szerkesztőjével Csíkcsomortánban a Székelyföldi Verstábort a magyarországi és a határon túli fiatalok számára?

A történet tizenegy évvel ezelőtt Székesfehérváron indult, ahol a férjem akkoriban a Fehérvár Médiacentrum egyik vezetője, hírigazgatója volt, majd később az MTVA Kossuth rádió Krónika című műsorának vezető szerkesztője lett.

Az irodalom, a versek és a színjátszás mindig is a szívügye volt. Székesfehérváron remek barátok és kollégák vették körül, akik egyrészt az övével megegyező értékrendet vallottak, másrészt nagyon nyitottak voltak az ötleteire. Így 2009-ben a Fehérvár Médiacentrum a középiskolás korosztály számára meghirdette az első Székesfehérvári Versünnepet. A Versünnep szigorúan értelmezve versmondó verseny, de a férjemnek és kollégáinak leginkább az volt a céljuk, hogy népszerűsítsék a kamaszok körében a versmondást, és hogy megmutassák nekik: verset mondani nem idejétmúlt, hanem nagyon is vagány dolog, ami képes kiemelni az embert a mindennapokból. 

Az első Versünnep nagyszerűen sikerült, számos nagyon tehetséges, elhivatott diákkal találkoztak a szervezők. Úgy érezték, olyan értékes, közösségteremtő és kultúraéltető program indult el, amelyet kár lenne a verseny elmúltával veszni hagyni. Így született a nyári tábor ötlete, amely ezáltal a Versünnep folytatása lett, és a tizenkét döntőbe jutott versmondó kapott rá meghívást. A nyári tábor koncepciója szerint kötetlen légkörben, de mégis maradandó módon kívánt tehetséggondozási, fejlesztési lehetőséget nyújtani a fiataloknak. Azonban mivel Varga Sándornak nemcsak az irodalom és a versek, hanem a magyar nyelv, a jelenlegi határokon átívelő magyar kultúra és identitás megőrzése is szívügye volt, előállt azzal a zseniális ötlettel, hogy szervezzünk nyári tábort Erdélyben, ahol megmutathatjuk az anyaországi versmondóknak, hogyan suttognak a Hargitán a fenyvesek, és hogy a határokon túl is vannak magyarok, akik ugyanolyan szenvedéllyel idézik Radnótit vagy Kosztolányit, mint mi.

A tábor programja egyrészt szakmai tréningekből – amelyek a versekre és a beszédtechnikára összpontosítanak –, másrészt kirándulásokból áll, ahol természeti, szakrális és kulturális örökségünket fedezzük fel szerte Székelyföldön.

Hol tart ma a Székelyföldi Verstábor?

A tábor jelmondatává vált, hogy hidat építünk: hidat magyar és magyar között az irodalom és a versek segítségével. Célul tűztük ki a hazaszeretet és a nemzettudat erősítését, a tehetséges fiatalok támogatását, a világi és a keresztényi élet kapcsolatának erősítését. A tábor találkozási lehetőséget biztosít a székelyföldi, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai és magyarországi fiatalok számára, ahol átérezhetik a világi, egyházi, történelmi, kulturális és  nemzeti összetartozás fontosságát. 

Manapság a Verstábor ugyanebben a szellemben folytatódik, a kezdetekhez képest annyi változással, hogy a versek mellett fontos szerepet kapott a néptánc és a zene is, így a szakmai tréningeket vezető kiváló színészek (Kubik Anna, Ráckevei Anna, Rubold Ödön) és utá-nozhatatlan beszédtechnika-tanárunk (Milus Marianna) mellett velünk van a Cédrus Tánc-együttes koreográfusa és vezetője (Varga Zoltán és Lőrincz Beáta), valamint csaknem a tel-jes Misztrál Együttes (Török Máté, Heinczinger Miklós, Tóbisz Tinelli Tamás, Pusztai Gábor) is. Nagyon sokat jelent a fiataloknak a közös tánc, a közös zenélés és az éneklés felszabadító öröme.

/Fotó: Török Máté/

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere és a város önkormányzata mellett felfigyelt tevékenységünkre, így támogatóink között tudhattuk/tudhatjuk a Magyar Írószövetséget, a Magyar Művészeti Akadémiát, a Batthyány Alapítványt, Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumát.

2016-ban a Magyar Művészeti Akadémia Elismerő Oklevelet adományozott Közösség kategóriában a hagyományteremtő Székelyföldi Varga Sándor Verstábor és a Csíki Versünnep létrehozásáért, a fiatal generációk szellemi útbaigazításának elismeréseként pedig a Fortis Hungarorum Kulturális Egyesületnek, a Verstáborok szervezőjének.

Kik vehetnek részt a verstáborban? Hogyan és miből épül fel a tábor programja? 

A Székelyföldi Verstáborban, amely férjem halála után felvette az ő nevét, így teljes nevén: a Székelyföldi Varga Sándor Verstáborba a részvétel meghívásos alapon történik; tulajdonképpen ez díjat jelent a kiemelkedő anyaországi és külhoni versmondók számára. 

Szerencsére a Székesfehérvári Versünnep indulása óta már komoly múltra tekint vissza a városban, továbbra is minden évben megrendezik a városi önkormányzat és a Médiacentrum támogatásával. Onnan a tizenkét döntős mindig meghívást kap a Székelyföldi Verstáborba. Kapcsolatban állunk vajdasági, kárpátaljai és felvidéki iskolákkal, pedagógusokkal és kulturális intézményekkel is. Így minden évben a külhoni területeken rendezett, magyar nyelvű versmondó versenyek helyezettjei is részt vehetnek a tábor munkájában, akárcsak a Csíki Versünnep helyezettjei és különdíjasai. 

A tábornak a Csíksomlyó melletti Csíkcsomortán ötszáz lelkes kis faluja ad otthont. A program nagyon sűrű, vannak komoly szakmai jellegűek, és kirándulások, táncpróbák, esti előadások, koncertek is.

A délelőttök a szakmai programokkal telnek: egyrészt beszédtechnikai, másrészt olyan tréningekkel, amelyek során versekkel, irodalommal, előadó-művészettel foglalkoznak a diákok, amiben kezdettől fogva kiváló színészek segítenek nekik. A délutánok kirándulásokról, néptáncról, közös éneklésről szólnak, az estéink pedig rendhagyó irodalom- és történelemórákkal, koncertekkel, előadásokkal telnek.

A tábor szervezői között nemcsak művészek és zenészek vannak, oszlopos tagunk a tábor lelkivezetője, Dékány Árpád Sixtus, a Zirci Ciszterci Apátság kiérdemesült főapátja, aki egyben a csíksomlyói verstábori zarándoklat vezetője is. 

Az online Verstábor megszervezése lehetetlennek tűnik, ezért sajnos ebben az évben nem tudtuk megrendezni, viszont a Csíki Versünnepet csaknem száz résztvevővel sikerült megtartani. 

Úgy tudom, hogy a székelyföldi Csíki Versünnepet szintén Varga Sándor alapította 2013-ban az általános és középiskolai korosztály számára. 

Igen, minden év május elején rendezzük meg a versünnepet, melynek a csíkpálfalvi Márton Ferenc Általános Iskola és a csíkpálfalvi kultúrház ad otthont. A Székelyföldi Versünnep a maga nemében páratlan rendezvény, évről évre egyre több versenyző jelentkezik, tavaly már száznyolcvan versmondó nevezett be. A gyermekek tanáraikkal, szüleikkel együtt a Csíki-medence minden szegletéből ünneplőruhában érkeznek, hogy együtt éltessük a magyar nyelvet és irodalmat. A Csíki Versünnep Varga Sándor talán egyik legnagyobb mesterműve.

Mit jelent az Ön számára a Tamási Áron-díj?

Ez a díj a férjemmel együtt elindított, a gyermekeimmel, Annával és Bálinttal, s a fentebb említett szervezőkkel, a „verstáboros családdal” folytatott munka elismerését jelenti. 

Hálás vagyok Istennek, hogy ott lehettem a férjemmel, amikor ezt a missziót elkezdte megvalósítani. Hálás vagyok, hogy – bár sajnos nélküle –, de a többi szervezővel, barátainkkal, a csomortániakkal és a csíkiekkel együtt tovább tudtunk járni az általa kijelölt úton. 

Megtisztelő, hogy a Tamási Áron Közalapítvány szintén fontosnak tartja ezt a missziót. Köszönöm a felterjesztőknek és a kuratórium tagjainak, akik méltónak találtak arra, hogy idén én kapjam ezt az elismerést.

/Indulókép: Mihályi MAgdolna Fotó: Facebook/