Az eredeti hivatását tekintve kardiológus Dézsi Csaba András polgármester városházi dolgozószobájában beszélgettünk az első hallásra számomra furcsa jubileumról. Győr ugyanis jó természeti adottságai okán Arrabona néven már a rómaiak idejében jelentős település volt, és nem véletlen, hogy a Szent István alapította tíz püspöki székhely egyike lett a kereskedelmi utak és a négy folyó találkozásánál fekvő, jól védhető, erődített város.

 
Győr története tehát nem hétszázötven éve kezdődött, de ekkor kapott szabad királyi város rangot és kiváltságot. Miért hirdették meg az emlékévet?
Fontos, hogy évfordulóinkat megünnepeljük, mert visszatekintésre és előretekintésre adnak lehetőséget: honnan jöttünk és merre tartunk. Győr százharminc-száznegyvenezer lakosú, fejlődő, erős gazdaságú város. Akik itt születtek és jómódúak lettek, igyekeznek kitelepülni a környező községek kertes házaiba. Ám a város sokakat vonz, akik az ország más részeiről költöznek a megüresedett városi kis lakásokba munkalehetőséghez jutva, s boldogulásukat remélve. Ha megkérdezzük a nem tősgyökeres győrieket, mit jelent számukra a város, miért büszkék rá, hogy ők győriek, általában azt felelik: az Audi miatt. Az autógyártás valóban nagyon fontos, de csupán egy parányi szelete Győr történetének. Úgyhogy a hétszázötven éves évfordulót arra próbálom felhasználni, hogy győriségünket erősítsük magunkban, és ismerjük, ismertessük meg, mi mindenre lehetünk büszkék.
 
A jubileumi év logója egy stilizált bástya. Miért?
Hadászatilag igen modern, úgynevezett füles bástyája volt a győri várnak; ez látható a városházán lévő molinón és a jubileumi évhez kapcsolódó kiadványainkon is. A város arculatának meghatározója a vár, hiszen évszázadokig a keresztény Európa igazi védőbástyája volt. A győriek közül is kevesen tudják, hogy amikor a várból 1598-ban kiűzték a törököt, II. Rudolf császár elrendelte, hogy Győr-kereszteket, Raaber Kreuzokat emeljenek a településeken. A rendelet azt is kikötötte, hogy ezeknek a kereszteknek a következő legyen a felirata: „Hálát adunk a Jóistennek, hogy a muszlim seregeket visszaverték Győrött, Európa védőbástyájánál.” Nemcsak új kereszteket állítottak, hanem a már meglévő keresztekre is fel lehetett tenni a táblákat.
 
Ma is láthatók még ilyen keresztek?
Igen – több száz éve, mind a mai napig hirdetik Győr város dicsőségét. Amikor polgármester lettem, elhatároztam, hogy zarándokként felkeresem az összes keresztet. Egy hét alatt végigjártuk valamennyit. Harmincegy ilyen keresztet látogattunk meg Ausztriában, az egyik éppen Bécs kellős közepén áll. Magyarországon is találtunk ilyeneket. Amikor Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb Győrbe látogatott, első kérdésem az volt, vajon hallott-e már a Győr-keresztekről? Nem tudott róluk, de rendkívül megfogta a történet, és azt javasolta, hozzunk létre egy parkot, ahol bemutathatjuk ezeket a kereszteket. Egyelőre ez még nem valósulhat meg, de idén június 20-án Orbán Viktorral közösen felavatunk egy új Győr-keresztet a városháza előtti park bejáratánál. A felkért szobrászművész már dolgozik, és azon a kereszten is rajta lesz az idézett felirat.
 
Ön mikor szerzett tudomást a Győr-keresztek létéről?
Itt születtem, de magam sem tudtam róluk, csak mi-után tavaly polgármester lettem. El is szégyelltem magam, s annyira megérintett a történetük, hogy most könyvet írok keresztkereső zarándoklatunkról.
 
A hétszázötven éve kapott királyi kiváltságlevél hogyan befolyásolta Győr fejlődését? Miként adnak számot erről a jubileumi esztendőben?
A város a kiváltságlevél birtokában szedhetett adót, ami a gyarapodás záloga volt. A jubileumi év első felében a Covid-járvány miatt elsősorban különböző kiadványok megjelentetését tervezzük. Bemutatjuk intézményeink, iskoláink, gazdaságunk történetét, feldolgozzuk a város felekezeteinek múltját és művészeti értékeinket. Nyolc-tíz könyv kiadását készítjük elő, köztük a Győr történetét bemutató lexikont és egy olvasmányos várostörténeti könyvét is. Három-négy tanórából álló várostörténeti tanmenetet írunk iskoláink számára, amellyel megismertetjük a gyerekekkel, miért lehetnek büszkék a városukra. Bécs–Pozsony–Budapest háromszögében, négy folyó találkozásánál fekvő városban élünk. Nagyon sok érdekes történet fűződik Győr múltjához. Hálásak vagyunk – és ezt igyekszünk kifejezésre is juttatni – azoknak a kortársainknak, akik valamely területen kiemelkedőt alkotnak, hozzájárulva a város fejlődéséhez.
 
Milyen változásokat tervez, amelyek révén polgármesterként beírhatja nevét a város történetébe?
Rendkívül megtisztelő számomra, hogy szülővárosom fejlődését alakíthatom, elősegíthetem. Fontosnak tartom, hogy az ember nyomot hagyjon maga után. Kihívást jelent, hogy olyan dolgokat próbálunk megváltoztatni, amelyekről a győriek esetleg úgy gondolják, hogy nem lehetséges. Például a városháza mögötti vasútvonal – a Bécs–Budapest-tengely – teljesen kettészakítja a várost. Ezen változtatnunk kell. Több megoldási lehetőség is kínálkozik: vagy a föld alá visszük a síneket és az állomást, vagy a város szélén vezetjük át a vasúti forgalmat. Meggyőződésem, hogy át lehet alakítani az emberek közlekedési szokásait, csak reális alternatívát kell kínálnunk nekik.
 
A polgármesterség mellett orvosként ma is praktizál. Miért?
Azért, mert szeretem. Életet menteni fantasztikus dolog. A mai napig ügyeletet vállalok a kórházban. Felépítettem a szívcentrumot Győrben, s azt sem akarom veszni hagyni. A polgármesterségbe pedig úgy csöppentem bele, hiszen bizonyára ismeri a történetet… időközi választás volt. A miniszterelnök úr felkért, megbízik bennem, ezért úgy gondolom, hogy helyt kell állnom. Olyan lehetőség ez, amely a pályám csúcsát jelentheti.
 
Ön kardiológus, vagyis szívspecialista. Most Győr szívének is az orvosa. Nem véletlen az egyik szlogenjük: Szívügyünk Győr. Városvezetői munkájában segíti-e eredeti hivatása?
Rengeteg hasonlóság van a két munka között. Orvosként világos számomra, hogy van egy materiális és van egy lelki aspektusa az életünknek. Úgy látom, hogy ez a kettő a közgondolkodásban nagyon eltávolodott egymástól. A politikusok általában a materiális részre összpontosítanak, az emberek lelkivilágával nemigen foglalkoznak. Én azzal kezdtem a polgármesteri munkámat – ahogy kardiológusként is szoktam –, hogy odamentem az emberekhez, és megkérdeztem, mi a panaszuk, miben segíthetek. Elindult a kommunikáció a győriekkel, amit ők nagyon szeretnek, és számomra is hasznos, mert fontos dolgokra, problémákra hívják fel a figyelmemet. A másik, amit az orvosi praxisomban megtanultam, például egy infarktus esetén, hogy gyorsan és lehetőleg megalapozottan kell dönteni és cselekedni, mert ha nem így teszünk, meghal a beteg. Erre törekszem itt, a városházán is. A gyorsan megoldható problémákat igyekszünk valóban gyorsan megoldani. S az így születő bizalom eredménye, hogy az emberek azt is elfogadják tőlünk, ha olykor azt kell mondanunk, hogy valamit egyelőre sajnos nem tudunk orvosolni.