Nem mindenki ismeri a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatóságát. Mondana pár szót az intézményről? Mi a küldetése?
A Kárpát-medencei Programigazgatóság abból az alapgondolatból született, hogy a magyar irodalom egy, írják bárhol a világon – ez a jelmondatunk is egyébként. Egyként kezeljük tehát a Magyarországon és a határon túl született vagy születő magyar irodalmat, a feladatunk pedig az, hogy ezt a, hangsúlyozom: egységes irodalmat a lehető legszélesebb körben megismertessük az olvasókkal.
A profilunkba elsősorban a kortárs szépirodalom illeszkedik, de nem vagyunk „elvakultak” – más műfaj, zsáner is beleférhet. A mérvadó a szakmaiság, a magas minőség. Alapvetően az a feladatunk, hogy úgymond egy nagy „jövés-menést” generáljunk a Kárpát-medencében: a szerzők találkozzanak az olvasóikkal különböző rendezvényeken, mutassák meg magukat, a művészetüket nekik – és legyenek ismertek. Ennek sajnos keresztbe tett a pandémia.
Ez éppen az a pont, ahol rátérhetünk magára az E-könyvtér programra. A pandémia hívta életre?
Valóban, ez a programunk nagyon is kötődik a világjárványhoz. Akkor találtuk ki, amikor az első lezárások és korlátozások életbe léptek 2020 márciustól, lehetetlenné téve a személyes, csoportos találkozásokat, fesztiválokat, élő könyvbemutatókat és minden egyéb hasonlót, velük tulajdonképpen az érdemi munkánk egy részét, de bezártak a könyvesboltok is. Felfigyeltünk arra, hogy a könyvszakma sok képviselője ezzel rendkívül nehéz helyzetbe került: a kisebb és közepes kiadók internetes forgalma gyakorlatilag lenullázódott. A kiadványaikat elsősorban a nagyobb hálózatokon keresztül forgalmazzák, és ez az értékesítési csatorna megszűnt működni. Azzal pedig, hogy pénzhiány alakult ki a kereskedelem leállása miatt, ott maradtak a fiókokban nagyon értékes kéziratok, a kiadók nem tudták teljesíteni kiadási terveiket.
Nagyon meglepődtünk: harmincnégy kiadótól százharminchárom felajánlás érkezett! Ennyire egyáltalán nem számítottunk, de nagyon örültünk első felhívásunk sikerének. Jelentkeztek szerencsére határon túli kiadók is, mint az Erdélyi Híradó és a Fórum Könyvkiadó Újvidékről, illetve az Occident Média, amely tulajdonképpen az Irodalmi Jelen, aradi szerkesztőséggel.
Ez igazán nagyon szép eredmény, de hány kiadót segítettek végül effektíve e-könyvhöz? Tudtak ennyi kiadványt patronálni?
Nem, hiszen véges volt a rendelkezésünkre álló pénzügyi keret, így végül tizennyolc kiadó huszonkilenc kéziratát fogadtuk el. Kötetenként ötszázezer forintot kaptak a nyertesek.
Jász Attila – Csendes Toll elektronikus kötete a printtel egyenértékű, visszafogott eleganciát sugároz
Miként vélekedik a mai magyarországi e-book-kiadás, -terjesztés helyzetéről? Hol látja a projektjük indokoltságát ezen belül?
Az indokoltsága kétoldalú. Egyrészt visszautalnék korábbi szavaimra: a kis és közepes kiadóknál megjelent magyarországi címek elenyésző hányada jelenik meg elektronikus formában. A nagy kiadók pedig a kortárs magyar szépirodalomnak csak töredékét képviselik, hiába nagyok, hangosak, és ők az ünnepeltek. Az E-könyvtér programmal ezen szeretnénk változtatni, javítani az arányt. Másrészt nyomtatásban ezek a könyvek igen alacsony példányszámban jelennek meg, hiszen a nyomtatás drága. Esetenként pár száz darabról beszélünk. Az elektronikus könyveknél ez a gond nem áll fenn, hiszen bárki, aki megveszi, szabadon letöltheti és olvashatja – a letöltésszám számít. Bár el kell mondanom, hogy valójában nincs igazán visszajelzésünk arról, hány kötet is kelt el. Főleg azért, mert ezeknek a kiadóknak a honlapja – ha van is – nem feltétlenül alkalmas az e-könyv-értékesítésre, ezért a nagyobb könyvkereskedő oldalakra viszik az árujukat, ahonnan szórványosan jönnek vissza adatok, nincs naprakész információ, leginkább csak elszámolásokkor.
Ami miatt viszont szintén fontosnak tartom, hogy akár ilyen terjesztéssel is, de e-könyvek jelenjenek meg, az az, hogy Kárpát-medencei Programigazgatóság lévén az egyik fő feladatunk, hogy elősegítsük az irodalom országhatárokon átívelő terjedését, hogy a friss művek minden országban elérhetők legyenek, függetlenül attól, hogy az adott ország az Európai Unió tagja-e vagy sem, és ennek az egyik legcélravezetőbb eszköze az e-könyv. Ez mindenhol akadálytalanul letölthető és olvasható. Az online letölthető szépirodalom nagyon jó megoldást jelent.
Az anyagi juttatásban nem merül ki a tevékenységük. Miben tudják még segíteni a programban szereplő kiadókat?
Nos, a kiadók, akiknek anyagi segítséget nyújtunk, aláírnak egy szerződést, amiben szigorú feltételeket szabunk. Ezek között szerepel, hogy el kell fogadnunk a könyvet. Például formai feltételeket szabunk, meg kell említeniük például, hogy a könyv az E-könyvtér program részeként jelent meg, és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatóságának közreműködésével jött létre. Ez nem holmi nárcizmus, inkább azért lényeges, mert azt szeretném, hogy az E-könyvtér ne csak egy egyszeri „karanténprogram” legyen, hanem nevünk, logónk egy idő után brandként működjön, mintegy védjegyeként a magas irodalmi és esztétikai minőségnek, amihez jó tartozni, és amiből az olvasó azonnal érti, hogy valódi értéket kap. Úgy hiszem, ez a brandépítés is komoly segítség. Ezenfelül könyvbemutatókat tervezünk a kiadók, szerzők részvételével, ahol a műveken túl az e-könyvek világáról is szót ejtünk majd.
Falusi Márton új verseskötete e-könyv formában szintén az E-könyvtér program keretében jött létre
Az e-könyvről általában keveset tudnak az emberek, sokan nem gondolják, mennyi munka és szaktudás szükséges hozzá. Gondolom, mindenki hallott azokról az online elérhető programokról, amelyek egy gombnyomásra bármilyen dokumentumot e-könyv formátumúra alakítanak. Nos, ezek a fájlok, bár megnyithatók egy megfelelő könyvolvasó készülékkel, még nem e-könyvek. A sorok sokszor szétesnek, nincs tipográfia, és sorolhatnám a hibákat. Az e-könyvteres kiadványoknak ennek pont az ellenkezőjét kell képviselniük. És szerencsére teszik is.
Mit gondol, vége a Gutenberg-galaxisnak az e-könyvekkel?
Nem hinném. Részünkről legalábbis biztos, hogy nincs ilyen törekvés. Az e- és a nyomtatott könyv nem ugyanaz, nem helyettesíti egyik a másikat. Beszédes, hogy az E-könyvtér eddigi kiadványai azóta mind megjelentek nyomtatott verzióban is. Ezzel nincs semmi baj. Mi, a küldetésünk alapján, a kortárs magyar szépirodalom terjesztésében vagyunk maximálisan érdekeltek, bármilyen formában is jelenjen meg az. Elektronikus könyveink annyiban mindenképpen „többet tudnak” e téren, hogy könnyebben jutnak el az olvasóhoz, és ez nagyon fontos érv a programunk mellett.
