A híres Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom 1921-ben jött létre. Sokféle, hitéleti és politikai tevékenységéről és fő szereplőiről tudományos konferenciát rendeznek 2021. szeptember 15-én 9 órai kezdettel a KRE Hittudományi Karán (1022 Budapest, Csopaki utca 6.)

Számos nemzet zászlaja lobogott a gyertyák tízezreitől megvilágított Andrássy úti tömegben, a régi-új eucharisztikus himnusz fohásza szellemében az egyetemesség élményét adva résztvevőknek és világszerte nézők millióinak: „Forrassz eggyé békességben minden népet s nemzetet”.

Igazi ökumenikus ünneppé vált az eucharisztikus kongresszus. Nemcsak keleti pátriárkák jöttek el Budapestre, de a hazai protestáns egyházak is nyitottan fogadták a katolikusok világtalálkozóját. Az evangélikus püspök méltatja a vallásközi együttműködés szép példáit.

Moysés Azevedo 22 évesen alapította a Shalom Katolikus Közösséget. Ma már több mint harminc országban vannak jelen, így Magyarországon is. Az alapító is itt lesz szeptember 5. és 12. között Budapesten, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson.

Bár az evangélium kétezer éve erre buzdít, a testvériség még messze van a megvalósulástól. Az oltár kenyerében és borában, a világot újjáteremtő Lélek erejével köztünk élő Jézus ki akar szabadítani önzésemből, embertársaink elfogadására, szolgálatára.

Meghívlak, ebédeljünk együtt! Minden meghívás megtiszteltetés. Azt hívom meg az asztalomhoz, akivel közösséget vállalok. A közös asztal nem egyszerűen a gasztronómia helyszíne. Annál sokkal több.

Az Argentínában élő magyar diaszpóra tagjai ma ugyanazzal az érdeklődéssel fordulnak a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus felé, mint azt nagyszüleik generációja tette 1938-ban. A keresztény meggyőződés és az őshaza iránti vonzódás egymást erősítve kapcsolja be őket a közös ünneplésbe.

A járvány és a járványtól való félelem a régi korok embere számára mindennapi tapasztalat volt. Két különleges barokk freskó szimbólumainak megfejtése elárulja, hogyan gondolkodtak 250 éve a járványokról.

Az argentin-olasz egyházfő a kollegiális egyházvezetés szellemében új tartalmat kíván adni a II. vatikáni zsinat által létrehozott püspöki szinódus intézményének, lehetővé téve, hogy világszerte a hívők közössége is elmondhassa álláspontját korunk lelki, erkölcsi és társadalmi problémáiról.

Budapest ad otthont az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szeptember 5–12. között. A záró szentmisét Ferenc pápa mutatja be a Hősök terén. Személyéről, eddigi pápaságáról kérdeztük Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspököt és Bíró László nyugalmazott tábori püspököt.

Amikor a hatalom megszerzése és megtartása érdekében feszültségek támadnak a társadalomban, különösen is fontos a keresztények higgadt, józan, felelősségteljes jelenléte. Az egyház nem hivatkozhat soha politikai pártra, egyedül az igazságosság s a béke megvalósítását támogathatja.

György Alfréd csíkszentdomokosi születésű kamilliánus szerzetes kezdeményezte a Márton Áron szentté avatását kérő nagykilencedet a püspök születésének 125. évfordulója alkalmából, amely tavaly decembertől az augusztus végi születésnapig tartott a főpásztor szülőfalujában, Csíkszentdomokoson.

A XX. század közepéig az eucharisztikus kongresszusok megrendezése olykor politikai feszültségekkel járt. Fabiny Tamás evangélikus püspökkel az idei kongresszus teológiai és politikai vonatkozásairól beszélgettünk.

Az életemet nem a szabályok miatt kell formálnom; úgy kellene élnem, hogy az alapján meg lehessen írni a szabályokat. Fontosak a korszerű ismeretek, de gyermekeinknek elsősorban ezt az élettapasztalatot, példát kell átadnunk. Különbséget tenni jó és rossz, igaz és hamis között.

Önismeret, békesség, egyensúlyteremtés, megbocsátás, szabadság, ráhagyatkozás, jelenlét. Kulcsszavak. Ha bármelyik megérint, nem hagy nyugodni, azzal dolgunk van! Sokszor „világgá kell mennünk”, hogy elakadásainkat csendben, imában megértsük, és merjünk változtatni életünkön.

Szent István király ország- és egyházszervező munkájának szilárd alapja az az értékrend volt, amelynek lényege az áldozatvállalás, mások életének szolgálata, a családi, vallási, kulturális, nyelvi közösség és a meggyőződés, hogy nem élhetünk csupán pillanatnyi érdekeink szerint.

A Beregszászban élő Szabó Konstantin tanúságtevő régió papja, aki az üldöztetésben felnőve vállalta a görögkatolikus papi hivatást. Az Eucharisztikus Kongresszus előadójaként hiteles tanúként beszél majd az egyház iránti szeretetéről és az Eucharisztiának az életünkben betöltött jelentőségéről.

Harminc évvel ezelőtt látogatott először hazánkba II. János Pál pápa. Országjárása során mindenütt ünneplő tömegek várták a lengyel egyházfőt, aki, mint üdvözlőbeszédében mondta, „aki szól hozzátok, honfitársatoknak tekinti magát, részt vesz a ti sorsotokban”. A rádiós közvetítésekben közreműködő bencés szerzetes idézi fel személyes emlékeit.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából a Vigadóban rendezett, szeptember 20-ig látható kiállításról Szabó Irén muzeológussal, a tárlat egyik kurátorával beszélgettünk.

Ötvenöt éve ismerem Hegedűs Kolos, Barsi Balázs és Halmai Vilmos ferences testvéreket, akiket 1971. augusztus 8-án, ötven éve szenteltek pappá. Arany miséjüket augusztus 15-én fél 12-kor mutatják be a Margit körúti templomban. „Minket Krisztus szerelme gyűjtött egybe.”

Nagyboldogasszony ünnepén fülembe cseng a gregorián dallam: „Signum magnum apparuit in caelo…” Nagy jel tűnt föl az égen, egy asszony, akinek ruhája a Nap, lába alatt a Hold, feje körül tizenkét csillagból korona… (Jelenések könyve 12,1)

„Én vagyok az égből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem a világ életéért.” (János evangéliuma 6,50–51)

Szent II. János Pál döntése nyomán harminc esztendeje létezik a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség. A legnagyobb, háromszázhatvanezer hívőt számláló erdélyi egyházmegye püspökének érseki rangra emeléséről, ennek előzményeiről és hatásáról Somorjai Ádám egyháztörténészt kérdeztük.