Emberöltőnyi ideje gyűlnek össze Szegeden a bibliatudósok, s az összejövetel mára a világ távoli sarkaiból is ide vonzza e tudományág művelőit. Benyik Györgyöt e három évtizedes fejlődésről kérdeztük.
A rendszerváltozás idejének élénkülő vallási érdeklődésével egy időben, 1988-ban teológiai főiskolai jegyzetíró tevékenységemhez kapcsolódva indult az évenként megrendezett Szegedi Biblikus Konferencia, amelyet a nemzetközi előadógárda miatt egy idő után Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciának neveztünk. Az első összejövetelen, amelyen mindössze nyolcan voltunk, inkább csak problémákat vetettünk fel, az előadásokat először ki sem adtuk nyomtatásban. Már az első kollokviumokon jelen volt néhai Gál Ferenc professzor, s a másodikon részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Rózsa Huba professzor is. Gyulay Endre szeged-csanádi püspök elnöksége idején Jakubinyi György érseket a konferencia alelnökének is felkértük, amit éveken keresztül el is vállalt.
Az első résztvevők valamennyien katolikus teológiai tanárok voltak, mára azonban a konferencia előadóinak köre jelentősen bővült.
A Biblikus Konferencia első összejövetén
komoly nézeteltérések merültek fel azzal kapcsolatban, vajon az megmaradjon-e katolikus professzorok találkozójának, vagy nyisson a testvéregyházak felé,
illetve bekapcsolódhassanak-e megfelelő képzettséggel rendelkező világiak is. Több katolikus személyiség tiltakozása ellenére végül a nyitás mellett döntöttünk. Az ezzel kapcsolatos viták 1996 körül éleződtek ki, miután a résztvevők közül néhányan a nyitástól a konferencia ortodoxiáját féltették.
Jakubinyi György azonban azzal érvelt, hogy nem sérti a hivatalos katolikus tanítást, ha egy tudományos konferencián többféle nézőpont is megjelenik.
Ezeket az összejöveteleket éppen a tudományos viták teszik érdekessé, és ezek eredményeként tisztázódhat katolikus felfogásunk is.
A Kárpát-medencében – és így Magyarországon is – sokféle teológiai vélemény van jelen; sok esetben helytelen nézetekkel is találkozunk, konferenciánk ezek kiigazítására is született. A tanácskozás legfőbb célja, hogy fejlessze a teológiai gondolkodást.
A szaktudományos megközelítés azonban feltehetőleg csak egy szűkebb kört érdekelhet…
Kétségtelen, hogy a teológusok vitáit sokan, akár gyakorló lelkipásztorok is nehezen tudják követni, ezért azzal is foglalkoznunk kell, hogy a konferenciáinkon elhangzottakat hogyan lehet a napi gyakorlatban felhasználni a szószéken, mit és hogyan tanítsunk a hittan- és bibliaórákon. Az előadások számának valamelyes korlátozásával, a vitákra nagyobb figyelmet szentelve ebből a szempontból is eredményessé váltak a szegedi tanácskozások. A katekéták segítségével azt is
felmérjük, hogy a legújabb magyar Biblia-fordítások szövegéből mely szavakat, fogalmakat nem értik a mai középiskolások vagy az újságot olvasó emberek.
Milyen kisugárzása van ennek a tudományos rendezvénynek?
A konferencia látogatottsága fokozatosan növekedett, meghaladta a száz, néha elérte a száznyolcvan főt, s évenként találkozási lehetőséget nyújtott a kelet-európai régió biblikusainak, valamint a terület számos európai szinten is kiemelkedő művelőjének. Kolozsvár, Gyulafehérvár, Nagyszeben, a szlovákiai Rózsahegy teológiai tanárai mellett nagy számban látogattak hozzánk német nyelvű egyetemekről (Münster, Heidelberg, Wittenberg, Tübingen, Berlin, Bern, Saarbrücken, Bécs, Regensburg), de volt vendégelőadónk Szkopjéból és Szarajevóból is. Emellett budapesti, debreceni, pápai református biblikusok is vendégeink voltak. A három évtized alatt ötszáznál több előadás hangzott el, több mint felük külföldi szakemberektől, s a konferenciáknak összességében eddig négyezernél több látogatója volt.
Előadóink tizenöt országból érkeztek, hetven teológiai fakultással alakítottunk ki szakmai kapcsolatot. Szegeden kihasználjuk azt, hogy a különböző felekezetek professzorai többféle egyetemi kultúrát közvetítenek. A katolikusok Róma Institutum Biblicum, az evangélikusok Tübingen és a német egyetemek kutatásait, valamint az északi svéd-norvég iskolát hozzák el. A reformátusok Svájc és az észak-amerikai egyetemek módszerét, a baptisták az amerikai Dél államaiban működő egyetemek kutatásait közvetítik, az ortodoxok pedig a szaloniki, szentpétervári és moszkvai teológia kutatást, amelynek szlogenje:
„a keresztény ősatyák szíve szerint kell magyarázni a Bibliát”.
Szegeden mindezek párbeszédet folytatnak.
Mi volt az idei tanácskozás vezérgondolata?
Fő témánk a bibliai hermeneutika volt, a szent szövegek értelmezésének tudománya. A Krisztus előtt 185 és 159 között élt Terentius híres aforizmája (A könyveknek megvan a maguk sorsa – Habent sua fata libelli…) arra emlékeztet, hogy leghétköznapibb üzeneteinktől az irodalmi alkotásokon át az írásba foglalt kinyilatkoztatásig, a Bibliáig minden leírt szöveg üzenete a tetszhalál állapotában van, amíg nem találkozik olvasójával, ugyanakkor e találkozás pillanatától fogva kiszolgáltatottjává is válik életre keltőjének.
Mivel a keresztény és a zsidó vallási közösségek minden teológiai, morális és jogi gondolkodásának alapja a Biblia, nem mindegy, hogy az olvasók milyen módon értelmezik azt. A bibliai hermeneutika azt vizsgálja, milyen módszerekkel igyekeztek megragadni az olykor több ezer éves szöveg értelmét a különböző korokban.
Mi volt professzor úr idei előadásának témája?
Rasi Zsidó hermeneutikáját mutattam be és annak keresztény átvételét Nicolaus de Lyra Postilláiba. Az előző szerző a zsidóságra, az utóbbi pedig a keresztény és reformátori exegézisre hatott. Luther Márton Ószövetség-fordításához mindkettőt használta. Annak ellenére, hogy háromnapos konferenciánkon 68 előadónak kellett szót adni, a konferencia gördülékenyen zajlott és a baráti, családias hangulat is megmaradt.
Az idei konferenciára a hermeneutika téma nemcsak a teológusokat és biblikusokat, hanem az irodalomelmélettel foglalkozókat is vonzotta, mind az egyházi, mind a világi egyetemekről.
A legjobb hírverés az volt, hogy harminckét kollégát felkértem az Oda Wischmeyer Hermeneutikai kézikönyvében található nyolcvan cikk lektorálására.
Ezután mindenki számára világos lett, hogy hiánypótló kötetet fordítottunk magyarra, és az előadásra jelentkezett kollégák jól kiegészítették a könyvben található előadássort, magyar és külföldi szerzők bemutatásával.
Az előadók listáját böngészve két egzotikus országban – Japánban, illetve a Dél-Afrikai Köztársaságban dolgozó kutatót is találhatunk. Egyiküknek ráadásul részben magyar hangzású a neve…
Akiyama Manabu János a Tokió melletti Tsukuba Egyetem Ókortudományi Tanszékének vezetője, aki görögöt és latint tanít, szakterülete a görög patrológia (az ősegyház irodalma).
Tanulmányai egy részét a Nyíregyházi Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán folytatta, s ennek során jól megtanult magyarul.
Rendszeres vendégünk, bár éppen az idén a Covid miatt csak videón keresztül tudta megtartani előadását a Catena Aurea kontemplatív bibliaértelmezésének módszeréről. D. Francois Tolmie az újszövetségi tanulmányok professzora Bloemfonteinben, a Dél-afrikai Köztársaságban, először 2014-ben járt Szegeden, és ígérete szerint kétévente visszatér. Most Aquinói Tamás hermeneutikájáról adott elő Pál apostol Filemonhoz írt levelével kapcsolatban.
A konferencián hagyományosan átadják a Joachim Gnilkáról elnevezett díjat.
Az idei díjazott Martin Meiser saarlandi professzor lett, a díjat a szegedi dómban tartott hangverseny keretében adtuk át. A kuratórium a következő évre Kocsis Imre professzort jelölte Gnilka-díjasnak. Meghatároztuk a következő évi konferenciánk munkacímét is: A fordítástól a parafrázisig.
Idővel rangos kiadványsorozat is kapcsolódott a konferenciához. Hogyan indult ez a kezdeményezés?
Nyomtatásban nagyjából negyven kötetet jelentettünk meg, ebből 29 konferenciakötet; átlagosan évente két kötettel gyarapítva a magyar biblikus irodalmat. Az első években
Gál Ferenc professzor szorgalmazta, hogy készüljön kommentár az újszövetségi Szentíráshoz. Jakubinyi György és Kocsis Imre kommentára e kezdeményezés nyomán jött létre.
Ezután fordítottuk le a Collegeville Liturgical Press kiadásában megjelent Újszövetség-kommentársorozatot, és adtuk ki Szegedi Bibliakommentár címen, tizenegy kötetben a Korda Kiadó segítségével.
Máté, Lukács és János evangéliumának kommentárja Turay Alfréd fordítói munkájának eredménye, s ebben az időben jelent meg az Apostolok Cselekedeteinek kommentárja is. Kollégánk, Thorday Attila szervezésében 2002-ben jelent meg az úgynevezett Jeromos Bibliakommentár három kötetben a Jeromos Bibliatársulat kiadásában, amelynek ötlete szintén Szegeden vetődött fel. A továbbiakban a JATEPress kiadó Szőnyi Etelka szerkesztésében 28 konferenciakötetet adott ki a számunkra. A konferencia régebbi köteteit a a Biblikus Konferencia honlapján PDF-formában közzétettük, így bárki letöltheti azokat.
Az idei konferenciához igazi könyvkülönlegesség kapcsolódik, Oda Wischmeyer–Benyik György A bibliai hermeneutikák kézikönyve Órigenésztől napjainkig című vaskos kötet bemutatása.
Ez a kötet a keresztény bibliai hermeneutika majd nyolcvan kiemelkedő művelőjének koncepcióját ismertetve tárja
elénk 1800 év szövegértelmezésének változatos történetét Órigenésztől napjainkig.
Eddig az elismert kortárs protestáns tudósok sem hoztak létre olyan átfogó szakmunkát, mint ez a gyűjteményes kötet. Örömteli tény, hogy a magyar fordítás segítségével összességében 32 olyan szerző hermeneutikai elképzelése vált elérhetővé a hazai olvasók számára, akikről még semmit sem írtak magyarul.
Mivel a XX. század közepétől a hermeneutika tudománya egyre inkább magában foglalja a filozófiai, az irodalmi, a jogi és a művészeti hermeneutikát is, Arie Zwiep kötetet záró nagy tanulmányában e sokszínűség vázlatos bemutatására vállalkozik sok, napjainkban is élő tudós elgondolásának ismertetésével.
Oda Wischmeyer és csapata ebben a műben
megdönt néhány előítéletet; például azt, hogy a bibliai hermeneutika csupán a protestáns egyházak bibliakutatásának része lenne,
vagy hogy a történeti-kritikai módszerek megjelenésével elavultak volna a régi hermeneutikai próbálkozások. Ezeket a tévképzeteket korrigálva és a korábbi szakkönyvek hiányosságait pótolva, a kézikönyv bemutatja mind az ókeresztény egyházatyák hermeneutikáját, mind a katolikus egyház kiemelkedő teológusaiét.
