Az országok szorosabb érintkezésével együtt nélkülözhetetlenné vált a különböző jogrendszerek összehasonlító vizsgálata. E több évszázados tudományág történetét mutatja be a magyar jogász Angliában megjelent munkája.

Hirtelen szívmegállás esetén néhány percen múlik élet vagy halál, de a beteg megmentéséért az idővel folytatott versenyfutásban sokszor a rohammentő is lassúnak bizonyul. A dróntechnika a segíteni kész és képes polgárral együttműködve ezreknek kínálhat új életesélyt.

Az ELTE BTK történelemtudományi doktori hallgatójának első kötete a csehszlovákiai magyar klubmozgalmak történetét rendszerezi és foglalja keretbe. Dokumentálja a klubmozgalmi múltat, rámutat a gyökerekre, s egyben inspirálhatja a jövő közösségi szervezőit is.

Ferenc pápa új címmel ruházta fel az egyházatyát, így a több mint harminc egyházi író közé került, akit a katolikus egyház a kereszténység meghatározó gondolkodójának tekint. Írásunk az egyházatya teológiai-filozófiai munkásságának jelentőségét méltatja.

Az Észak-karolinai Egyetem vallás- és gendertudományi professzora könyvet írt azt tisztázandó, hogy a keresztény nyelvhasználatban hogyan működik a vér. A konzervativizmussal aligha vádolható Times Literary Supplement szemleírója nemigen látja sikeresnek a vállalkozást.

Sokunknak vannak emlékei a fehér óriásokról, amelyek olyan elszántan védelmezték a kertes házak udvarait. Akár a szomszéd kuvaszáról, akár egy-egy vidéki kiruccanás alkalmával megpillantott egyedről beszéljünk, szinte lehetetlen őket elfelejteni.

Húsz éve jelent meg először a Behálózva, amely egy csapásra nemzetközi bestselleríróvá tette Barabási Albert-Lászlót. A rendkívül aktuális könyv új fordításban, valamint a szerző új előszavával jelent meg. A hálózatkutató több évnyi szünet után ismét előadást tartott.

A Sorbonne professzora, a Francia Akadémia tagja, a francia Szocialista Párt önkormányzati képviselője, a fasizmus tudós kutatója összefoglaló munkát jelentetett meg a nemzetről. Lapunk állandó szerzője vette górcső alá.

A parasztság és a munkások emberhez méltó életkörülményeiért emelte fel szavát Barankovics István, a Demokrata Néppárt elnöke, hogy ők is élvezhessék a nemzethez tartozás minden anyagi előnyét, s birtokolhassák szellemi és erkölcsi értékeit.

A képviselet elve már a rendi országgyűlésen érvényesült, az 1848. évi áprilisi törvények pedig megszüntették a születési előjogokat. A magyar választójog fejlődése általában megfelelt a nemzetközi folyamatoknak, a nőket illetően meg is előzte azokat.

A közösségimédia-platformok megalkotóinak kizárólagos célja, hogy görgess és lájkolj. Kerüljön az akár a valósággal való kapcsolatodba is – ezt pedig mindenki megérzi a saját bőrén, a fiatalok pedig különösen kártékony hatásoknak vannak kitéve.

A bolsevik történelmi örökség súlyos átka terhel mindnyájunkat, a haladásvallás és fejlődésvallás szüntelen forgó mókuskereke járja őrült köreit világunkban. A kultúra begyökerezett szellemével szemben a haladástan kelléktára most nyugati importból kínálgatja megújított kacatjait.

A koronavírus-járvány alatt egyre több titokzatos jelre bukkantak az égen. A hetek óta tartó háborúban szintén. De miért most és miért mindenhol? Ufó-kultúráról, alternatív világmagyarázatokról Povedák István kulturális antropológussal, a MOME Elméleti Intézetének docensével beszélgettünk.

Vajon az egyre digitalizálódó világunkban mennyire maradhat meg a művészet az ember privilégiumának, ha a robotizáció már erre a területre is betört?

Baltazár Dezsőnek, a magyar liberális kálvinizmus jeles képviselőjének nevét ma már a szűkebb református közeg sem igazán ismeri, pedig a maga idejében nagyobb tekintélynek számított Ravasz Lászlónál is, és utóbb a kommunisták is tartottak a vidéki gyülekezetek ellenálló „baltazárizmusától”.

Újra és újra elhangzik a vád, a tudományos történészközösség nem gondol a laikusokra, ám a kiadók rendre kitűnő ismeretterjesztő munkákkal vállalkoznak e  jogos igény kielégítésére. Ezt teszi a Rubicon Intézet sorozata és azon belül az Erdélyi Fejedelemségről szóló új kötet is.

A külföld Magyarország-képéről hét évvel ezelőtt szócikk készült a Magyar politikai enciklopédiába, de a szerkesztőség döntése nyomán végül kimaradt belőle. Most pazar kötetet tartunk kezünkben: fényes papírra nyomtatott album, számos fekete-fehér és színes képmelléklettel.

Valóban a folklórgyűjtések utolsó órájában járunk? Magyar Zoltán néprajzkutatóval, a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat munkatársával beszélgettünk.

Ki volt a leghíresebb magyar ügyvéd? Bizonyára kevesen vágnák rá egyből: Kossuth Lajos, mert politikai szerepei – pénzügyminiszter, kormányzó, a szabadságharc szellemi vezére – a jurátusi diplomát igencsak fölülírták.

A Kínát évezredeken keresztül meghatározó konfucianizmus a XX. század jelentős részében háttérbe szorult, felélesztése ma mégis a központi állami célkitűzések közé tartozik.

Salamon Konrád évtizedek óta kutatja a népi mozgalom történetét. Új könyvében visszatért Kovács Imréhez, a falukutatók egyik legkiválóbbikához.

Az Amerikát feszítő nagy társadalmi kérdések a rabszolgaságban gyökereznek, hirdeti a kritikai fajelmélet. Ezt vitatva Dan McLaughlin a National Review-ban a jelenség egyetemes összefüggéseit foglalta össze. Írásáról készített ismertetésünk második része.

Akarata ellenére megerőszakoltak egy nőt a metaverzumban – mi meg csak pislogunk, hogy lett ebből egyáltalán hír.