A vidéki magyar zsidóságot nyolcvan éve deportálták. Összesen négyszázharminchétezer főt. A történettudomány megállapításai ellenére
a magyar közéletben többen úgy vélekednek, Horthy Miklós csak 1944 nyarán tudta meg, hogy mi történik a deportált zsidókkal.

Ilyen volt a rendszer, ezt hozta ki az emberekből. A mostani megint mást: törtetőket, gátlástalan harácsolókat, gyilkosokat, rablókat, tolvajokat, szélhámosokat formál azokból, akiket természetük erre hajlamosít. Tavaly temették a nyolcvanhét évesen elhunyt szlovákiai magyar költőt.

Újabb fontos állomásához érkezett a Hold felderítésére indult nagyhatalmi vetélkedés. Sikeresen leszállt a Hold Földről nem látható oldalán a kínai Csang'e-6 nevű űrszonda, hogy kőzetmintákat gyűjtsön a Naprendszer egyik legnagyobb becsapódási kráterében, és hozzon vissza magával.

Tudunk róla, hogy szeretjük a túlzásokat. De sokszor már észre sem vesszük, mikor tesszük. Hiszen a túlzás ereje a túlhasználatban elkopik. Ahogy a mondás tartja: a kevesebb néha több?

A 16. század földrajzi felfedezéseivel Európában elkezdődött a kulturális kincsek felhalmozása, mely egy sajátos modern intézménytípus, a múzeum kialakulásához vezetett, így a 19. századot Európa-szerte a múzeumépítések korának tekinthetjük.

Rendhagyó írás ez a Nyelvőr rovatban. Munka közben találjuk itt a magyar név- és nyelvemlékek után kutakodó szerzőt, aki a Dnyeszter mellé, egy kis moldáviai faluba, Csöbörcsökre utazott, eleink nyomait keresve. 

Orbán Balázs művében, A Székelyföld leírásában már szó szerint olvashatjuk a térség megnevezését. A szerző isteni adományként tesz említést a sóvidéki sóról. A mikrorégió települései a romániai Maros és Hargita megye határán helyezkednek el.

A rendszerváltozás utáni magyar külpolitika legfontosabb eredményeként huszonöt évvel ezelőtt csatlakoztunk a NATO-hoz. Az EU-tagságunknál is fontosabb ez, mert a történelem legsikeresebb katonai-politikai szövetsége biztosítja a gazdasági kibontakozásunkhoz nélkülözhetetlen békét.

Szekernyés János Temesvár legjelentősebb mai helytörténésze. 2023-ban a Bánság fővárosának Erzsébetváros nevű városrészéről monumentális munkája jelent meg, mely számos tanulságul szolgál a román-magyar együttélés történetét tanulmányozó érdeklődő, sőt a magyar kisebbségpolitika részére is.

Ha van háromszáz éve fennálló intézmény és az azzal már száz éve összekapcsolható épület, akkor az Archivum Regni (Országos Levéltár) és a Bécsi kapu téren magasodó historizáló jellegű palotája annak számít.

Fehér? Közép-Európa fővárosai, modern metropoliszai a XIX. század végére nyerték el mai városképüket meghatározó szerkezetüket. Szabályos úthálózat, többemeletes bérházak, nagy városi parkok, csatornarendszer, az utcákon már nincs sár.

A Maroson faúsztatással foglalkozó székely férfiak egy csoportja rendkívül veszélyes és kemény foglalkozást űzött egészen az Erdélyi-medence vasúthálózatának 20. század eleji kifejlődéséig. A tutajozó székelyek a folklórban és a népi emlékezetben is nyomot hagytak.

Angliában átfogó jelentés készült a fitalok nemi identitásával kapcsolatos orvosi kezelésekről. A nagy szakmai tekintélynek övendő tanulmány számos változáshoz vezethet.

Hold-lakóautót tervez a NASA számára a JAXA japán űrügynökség a Toyotával és a Mitsubishi Heavy Industries-szal összefogva, cserébe az Artemis-program keretében az évtized végén egy japán űrhajós is a Holdra szállhat.

A Yuval Noah Harari életművét jelentő jövővízió és vulgáris történelemértelmezés valójában egy, a 19. század pozitivista-materialista filozófiatörténeti áramlatainak főbb következtetéseit a „negyedik ipari forradalom” viszonyaira adaptáló ideológia.

„Aki nem tud, az tanít, aki tud, az teremt. Amit én elértem, azt csak azért sikerült, mert nem az iskola négy fala közé bújtam meg, hanem megismertemazt az emberanyagot, amit alakítani akartam” – Számvetésében írt így Turi Sándor, a paszabi tanító.

Az államfői kegyelmezési jog története Magyarországon, különös tekintettel annak céljára, típusaira és korlátaira – javaslatokkal, történeti példákkal.

A határon túli magyar kisebbségek elmúlt száz évéről rendezett kétnapos konferenciát tekintélyes történészgárda részvételével 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia, ahogyan a Horthy-korszak, illetve a szocializmus évtizedeinek vitás kérdéseiről is tette. Az előadások tavaly kötetben is megjelentek.

Eleddig nem is sejtett magyar eredetű helynevek Moldvában? Igen, vannak szép számmal. Ezekről beszél, és az elsőre korántsem magyarosan hangzó Burdusaci nevének eredetét leplezi le a szerző.

Majd száz kitüntetése után, 2023-ban kapott Nobel-díjat Karikó Katalin a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztéséért. Ugyanebben az évben a Magyar Szent István-renddel tüntették ki a Széchenyi-díjas magyar-amerikai kutatóbiológust. Idén pedig Ferenc pápa a Pápai Életvédő Akadémia rendes tagjává nevezte ki. Életútjáról beszélgettünk.