Az IBM szuperszámítógépe, a Watson összefügg Conan Doyle írásművészetével. Itt az ideje, hogy Sherlock Holmest a megfigyelőgépek prototípusaként olvassuk!

A játékok játéka: a gombfoci – ezzel a címmel jelent meg Gráfik Imre legújabb kötete, amely az egyik legmagyarabbnak tartott játék, a gombfoci történetét mutatja be kicsiknek és nagyoknak.

Hajlamosak sokan azt gondolni, hogy a történelemhamisítás valamiféle meghaladott, a régmúlt korokra jellemző dolog. Amely „a múltat végképp eltörölni” agresszivitásával kizárólag a borzalmas kommunista idők velejárója lehetett. S amely demokratikus berendezkedésűnek mondott államokban és korokban – ahol és amikor mi is élünk – elképzelhetetlen.

Roger Scruton, a hazánkban is ismert brit konzervatív filozófus 1980-ban többedmagával létrehozta a Jan Hus Oktatási Alapítványt, mert szerette Csehországot és reménykedett.

Száz éve született Szabad György, a magyar történetírás és rendszerváltoztatás egyik kiemelkedő alakja, a szabadon választott Országgyűlés első elnöke.

Z vagy Sz – az mindegy? Nos, természetesen nem, ám nem mindig volt ez így, különösen a helységneveknél. De hogy is van ez és miért?

Címe szerint a folklórról, tartalma és mélysége okán a nyugati bölcselet metamorfózisairól, a szellem különös természetéről és útjairól szól Zelnik József legújabb, „Menedék. A folklór misztériuma a digitális-mágikus világkorszakban” című könyve. Erről beszélgettünk a szerzővel.

A két világháború között az első nagy világégés tapasztalatainak és társadalmi élményének feldolgozása, valamint a következő fegyveres konfliktus jellemzőinek meghatározása kötötte le a katonai szakma és rajta keresztül a szellemi élet jelentős részének figyelmét.

Ártana a nyelvnek az írás? Nos, vannak esetek, amikor igen. A szerző ezekre hoz példákat, és arra is, amikor egyszerűen az emberi butaság játszik közre.

Magyar tudósok 2022 májusában a „Jöhet háborúból üdv?” ókori kérdésére keresték a választ saját kutatásaik fényében.

Ahogyan az elmúlt ezer év világtörténetét lehetetlen volna megírni az orosz nép szerepét mellőzve, úgy a felvilágosodást követő kultúrtörténet bemutatása is erősen hiányos volna akkor, ha az orosz kultúra lenyűgöző teljesítményeiről megfeledkeznénk.

A közlés kezdetleges formája volt a mutogatás. Majd megjelentek az első, sokféle jelentésmozzanatot magukba olvasztó alapszavak, valójában mondatszók. Akaratot, indulatot, helyzeteket fejeztek ki. Ma is használunk efféléket: íme, lám, csitt, jaj, ühöm, nesztek.

Nem igaz, hogy a kereszténységet kipróbálták, és hiányosnak bizonyult. Túl nehéznek találták, ezért ki sem próbálták – ez lehet Haller ködbe burkolózása, illetve a vele és írásaival szemben tanúsított elutasítás és értetlenség oka.

Hogyan lehetséges, hogy egy nagy formátumú államférfi a saját országában nem azt a politikát akarja folytatni, amelyet másutt a leginkább csodál? Ha az jó ott, miért nem jó itt?

Ezzel a címmel jelent meg még a múlt esztendőben Kubassek Jánosnak, a Magyar Földrajzi Múzeum címzetes igazgatójának életműkötete, amely olyan magyar utazókat, földrajzi felfedezőket mutat be, akik a világ különböző tájain és a Kárpát-medencében utazgattak.

A két nép legendás barátsága a szovjet befolyás alatt hol érvényesült, hol elfojtódott, hol váratlan területeken bontakozott ki, hol eltorzult. Írásunk ezt mutaja be a kiváló új társadalomtörténeti munka alapján.

A két világháború közötti korszak fontos politikai gondolkodója, miközben szellemes és bátor kritikájával ostorozta a közélet visszásságait, az etnikai alapú nemzeteszme csapdáitól nem tudott szabadulni. 

A korona hazai bolyongásairól tavaly megjelent tanulmánykötet folytatja a A Szent Korona hazatér: A magyar korona tizenegy külföldi útja (1205–1978) című kötetben megkezdett munkát.

Ha azon érdeklődésnek a nyitját keressük, mellyel a világ ma a középkor felé fordul, azt látjuk, hogy a tudós és laikus egyaránt keres valamit a középkorban, valamit a tárgyi és adatokban kifejezhető igazságon felül: lelket és életet.

Az irányzat a modern társadalmak sokfelé jelen lévő, sokféle formát öltő és súlyos konfliktusokat kiváltó tendenciája. Okainak, mibenlétének megértése nélkül korunk számos problémája fel sem fogható.