A dualista korszak meghatározó jogtudósának és politikusának, Wlassics Gyulának (1852–1937) ma már alig ismert munkásságát mutatta be Martonyi János a Corvin-lánc Testület ülésén.

A történész tűnődései koppenhágai tanulmányi látogatása során egyebek közt a „Dannebrog-jelenségről”

A francia forradalmárok kérlelhetetlenségével, vérbe mártott lantját véres kézzel pengetve küzdött volna a világszabadságért. Petőfi korlátot nem ismert, számára a fő morális parancs az öntudatos, igazságos, becsületes cselekedet. A kispap Bábel Balázs gondolatai a múlt század hetvenes éveiből.

A teljes sík egyrétegű, hézagmentes lefedése néhány síkidom egybevágó példányaival – ezt érti kövezésen, csempézésen vagy parkettázáson a matematikus. Ha ez a célja, akkor ehhez nyilvánvalóan végtelen sok ilyen kő, csempe vagy parketta szükséges.

Elgondolkodott már valaki azon, hogyan lehetséges, hogy a jogszabályok tételes ismeretének hiányában is aránylag ritkán ütközünk bele törvényi előírásokba? Talán, mert ezek a sarkalatos jogszabályok találkoznak „az emberek” egészséges jogérzetével? Vagy más oka van a társadalom olajozott működésének?

A Magyar Tudományos Akadémia helyzetéről beszélgettünk elnökével, Freund Tamás agykutatóval.

„Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” jelszóval indult harminc éve a Magyar Igazság és Élet Pártja. Vezetőjének, a Kádár-korszak ünnepelt – hol tiltott, hol tűrt – drámaírójának, Csurka Istvánnak az örökségével való szembenézést ígérő tanulmánykötet jelent meg az egykori MIÉP-tag politológus szerkesztésében.

A ritka szabad ember október 5-én hunyt el.
Betegségének utolsó idejéig fiatalos, életvidám
és nagy munkabírású alakja volt a szélesedő
történészközösségnek. Nem látszott rajta, hogy
már elmúlt hetvenöt esztendős.

A fizikai Nobel-díjat idén a francia Pierre Agostini, a magyar Krausz Ferenc és a francia–svéd Anne L’Huillier kapta olyan kísérleti módszerek kidolgozásáért, amelyek attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozásához.

Tizenhatodik magyarként és első magyar nőként kapta meg amerikai tudóstársával, Drew Weissmannal együtt a svéd elismerést az mRNS-alapú vakcina feltalálója.

Filozófiatörténeti konferencia zajlott szeptember 21–22-én Piliscsabán a Makovecz Campus Alapítvány Collegium Professorum Hungarorum intézete szervezésében. Az egyik szervező beszámolója.

A legnagyobb szomszédunkkal való, a szovjet uralom megszűnte utáni kapcsolatainkat tekinti át a történész és jogász szerzőpáros. Munkájuk segíthet a viszony égetően fontos normalizálásában.

Nyolcvan éve, 1943 őszén sajtóvita bontakozott ki nemzetközi hírnevünkről. Alighogy Illyés Gyula lezárta a diskurzust, bekövetkezett a német megszállás, nemzeti történelmünk talán legtragikusabb időszaka.

150 éve született Steinhardt Géza, a dualizmus korának Hofija. Az ő sorsáról beszélgetett szerzőnk a színművész unokájával, Szekeres Györggyel.

Historia est magistra vitae – idézgetjük a latin bölcsességet, de semmi sem látszik igazolni, hogy a történelem valóban az élet tanítómestere volna. Életünket rugalmasan formált történelmi emlékezetbe illesztve játsszuk újra a múltat.

A Wagner-csoport június 23-i oroszországi lázadása után sok szó esett a különféle magán- és zsoldoshadseregekről. A fegyverhasználat és az erőszak ma (elvileg) az állam monopóliuma, de ez a fejlemény történelmi léptékkel mérve inkább kivételesnek és rövid életűnek mondható.

A Pece-parti Párizs a XX. század hajnalán sokat ígért lakóinak, ám utóbb leáldozott. A tündöklés és hanyatlás sokrétű folyamatát egy család sorsán keresztül láttatja a kiváló mikrotörténeti szakmunka.

Harmincöt évvel ezelőtt érkezett haza hat hónapos kutatóútjáról a Magyar Tudományos Afrika Expedíció, amely kis kerülővel Teleki Sámuel száz évvel korábbi útját járta végig. Az évforduló kapcsán Gábris Gyula geomorfológus, egyetemi tanár, az expedíció vezetője idézte fel emlékeit.

Filozófiatörténészek gyűlnek egybe Piliscsabán, hogy visszatekintsenek a magyar filozófiai hagyomány egyik legerőteljesebb vonulatára.

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület által szervezett pódiumbeszélgetésen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos az űrkutatásban zajló vetélkedésről beszélt, míg Farkas Bertalan, az első – és eddig egyetlen – magyar űrhajós a hőskor rivalizálását idézte fel.

Az egységes Európa eszméje élénken foglalkoztatta a két világháború közötti magyar politikai gondolkodást, jóllehet a revíziós törekvés és a kontinens erőszakos diktatórikus  egységesítése félresöpörte a terveket.