A XX. század talán legdrámaibb és legegyedibb politikai vitája Carl Schmitt és Erik Peterson között zajlott. Később is sokan vitték tovább a problémafelvetést, és relevanciája ma sem kisebb, hiszen vallás és politika váratlan összefüggéseire világít rá.

Tudatában vagyunk-e annak, hogy sok ismerősünket voltaképpen hercegnek, szultánnak, miniszternek vagy vezérnek szólítjuk, miközben persze nem ezeket a szóalakokat mondjuk ki, hanem a régi magyar nyelvben meglévő változataikat?

Százötven évvel ezelőtt az akkori „zöldek”, az észak-amerikai Nagy-síkság és a Dél földművesei és földbirtokosai mozgalmat indítottak a monopóliumok és a vasúttársaságok ellen.

A makadám, az útépítést megújító technológiai eljárás a XIX. század első felében Angliából indult hódító útjára. Az elnevezés nem meglepő módon magának a feltalálónak, John Loudon McAdam (1756–1836) skót mérnöknek a nevét örökíti meg, akinek személye jobbára feledésbe merült, nem úgy, mint az általa alkalmazott útépítési módszer.

Negyven éve, 1986. április 26-án következett be a történelem talán legsúlyosabb ipari balesete: a szovjet-ukrajnai atomerőmű négyes blokkja felrobbant, átírva a nukleáris energetika történetét, alapjaiban rengetve meg a szovjet típusú berendezkedést és a szovjet technológiába vetett bizalmat.

A nép régen nem sokat tudott a betegségek okáról és eredetéről, de a tudás és az ellátás hiánya miatt a gyógyításukról sem. Úgy tartották, hogy rontó, ártó erők hatására betegednek meg, és ellenvarázslattal próbálták orvosolni a szerintük démonok, szellemek, halottak lelkei vagy természeti erők okozta betegségeket.

A Wikipédia joggal büszkélkedik, hogy szabad szerkesztési rendszere működőképes, ezáltal széles körben használt információforrássá lett. Ám mi van, ha szervezetten próbálják bejegyzéseit a megfelelő ideológia szerint igazítani?

A nyolcvanas évek közepének budapesti fiatalságáról könyvek, tanulmányok, zeneszámok, színdarabok sora született. Baboskendő, Nagyfa és népligeti galeri. Csakhogy volt egy másik történet, amelyet eddig tudtommal nem írt meg senki.

Hszi Csin-ping ifjúkorában állítólag betéve tudta a Faustot. Mit nem adnék, hogy tudjam, mit gondol a kínai kommunista vezér a tragikus modernség goethei mítoszáról, amelynek elején az angyalok kórusa zengi: „Krisztus feltámadt!”

Meg tudnák-e mondani manapság az emberek, mennyi egy tikmonysültig tartó idő? És azt, ha fertály esztendeig tart valami? Elképzelhető széles e Kárpát-medencében, hogy néhol hatékony a kakas szava, de vajon időben indulnánk-e, ha kakasszóra ébrednénk? És milyen hosszú a puskalövésnyi távolság?

Járta körül a kérdést Ross Douthat közíró és Steven Pinker pszichológus a The Free Press rendezte nyilvános vitában. Napjaink politikai és társadalmi megosztottságaiban a vallás jelenthet-e megoldást, vagy inkább csak tovább mélyíti problémáinkat?

A Magyar Tudományos Akadémia interaktív kiállítást hozott létre a kisebbségben élő magyarok nyelvi helyzetéről. A honlapon egy helyen elérhető videók, tanulmányok és könyvek tárgyilagos képet festenek a kisebbségi magyar nyelv helyzetéről, alakulásáról az utóbbi húsz évben.

Életének kilencvenhetedik évében elhunyt Ritoók Zsigmond. Ókortudós volt, tanár és példakép. Mindhárom minőségében olyan fontos, hogy egy egész ország ismerte – még olyanok is, akik nem olvasták, akiket nem tanított, és sohasem találkoztak vele.

Elhunyt az elmúlt évtizedek legismertebb gondolkodója: Jürgen Habermas (1929–2026). Szellemi útja a nyugati baloldali liberalizmus alakulását példázza.

Feltartóztathatatlanul bontakozik ki a mesterséges intelligencia, közel van, mondják, a szingularitása, amikor már emberi beavatkozás nélkül fejlődik. Nézzük mindezt technooptimista derűvel?

Történész vagyok, levéltáros, ismerőseim szerint avítt, elporlásra ítélt iratok bogarászója, érzik is néha ruhámon a dohszaguk.

Globalizáció, deglobalizáció a XXI. században címmel szervezett konferenciát az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya az Akadémia 200 ünnepségsorozat keretében.

Az Országgyűlés 1940-ben hozta létre az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot, a magyar szociálpolitika történelmi léptékben is páratlan alkotását. Mire jutottak a nagyszabású felzárkóztatás kedvezményezettjei?

Kódexvadászok versengtek a XIX. században, ki találja meg az Ószövetség legrégebbi görög vagy héber kódexét. A könyvkiadók ugyanis a Biblia szövegének kritikai kiadásait minél régebbi forrásokra igyekeztek alapozni. Régi kódexeket leginkább a Vatikáni Könyvtárban vagy a British Libraryben lehetett találni.

Scheiber Sándor jeles rabbi állambiztonsági megfigyeléséről tavaly kötet jelent meg. Ám „valóságfeltárásában” az irodalomtörténész csak a képrombolás korunkbeli változatát látja. A szerző okfejtését és retorikáját elemző írásából kibontakozik a magyar zsidóságot a nemzet szemében megtestesítő ember arcéle.

Mondta az emberről a legendás debreceni református püspök, akiről jószerével megfeledkezett az utókor. Emlékének ébresztése megindult, de furcsa kanyart vett. Széljegyzetek Szász Lajos „Az erős fegyveres” Baltazár Dezső című könyvéhez.