A rangosabb magyar szociológusok filozófiai igénnyel fogalmaztak, de a filozófia és a szociológia szimbiózis aligha magyar sajátság. Hozzászólás a magyar filozófia szociologizáló hagyományáról szóló vitához.

Hiánypótló kötet jelent meg a Belügyminisztérium állambiztonsági vizsgálati osztályáról.

A magyar filozófiáról két dolgot szokás tudni: azt, hogy „kicsi” és „gyönge”, és azt, hogy a nagy nyugati bölcseleti irányok utánzásában merül ki. Hozzászólás a magyar filozófia szociologizáló hagyományáról szóló vitához.

A „szociologizáló hagyomány” érintkezik a magyar gondolkodás gazdagságával, ám nem írja le azt, ami arra mélyebben és átfogóan jellemző. Hozzászólás a magyar filozófia szociologizáló hagyományáról szóló vitához.

A második világháború alatt tanúsított helytállásról gyakran mulasztotta el nálunk az utókor a méltó megemlékezést. Írásunk egy tisztességes katona –  Kóródy Béla újságíró – doni viszontagságait és budapesti tragédiáját idézi fel.

„Gyémántokon ücsörgünk, és kavicsokat nézegetünk” – ért egyet a szociológiatörténész Demeter Tamás felvetésével, és a számba veszi az elfeledett eszmei folyamatokat, gondolkodókat. Hozzászólás a magyar filozófia szociologizáló hagyományáról szóló vitához.

Izgalmas ajándékkal lepte meg a világot 2021 karácsonyán az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA. Sok évnyi várakozás és több halasztás után végre felbocsátotta a James Webb-űrtávcsövet, amely a világról alkotott képünk számos elemét várhatólag még pontosabbá teszi.

Konzervatívokat és liberálisokat végső soron sokkal több minden köti össze, mint amennyi elválasztja. A két irányzat együtt testesíti meg a zsidó-keresztény hagyományt, hirdeti Hannes H. Gissurarson izlandi politológus, akivel a Danube Institute vendégeként beszélgettünk.

Mitől tartsunk jobban? Egy öntudatos mesterséges intelligencia (MI) esetlegesen ellenünk irányuló érzéseitől és szándékaitól, vagy a mesterséges intelligenciát felhasználó emberek érzéseitől és szándékaitól?

Demeter Tamás felvetésével kétségtelenül jobban átláthatjuk a magyar filozófiai hagyományt, de annak általa vizsgált szelete aligha alkot kánont. Hozzászólás a magyar filozófia szociologizáló hagyományáról szóló vitához.

Ritkán jelenik meg történeti összefoglaló aktuálisabb pillanatban, mint 2021 végén a Fedinec Csilla és szerzőtársai jegyezte Ukrajna története. Februárban Oroszország általános támadást indított Ukrajna ellen.

Demeter Tamás „szociologizáló hagyomány”-koncepciója és az ebből kiinduló kánonalkotási kísérlete rokonszenves ugyan, de nemigen állja ki módszertani következetesség és az eszmetörténeti hitelesség próbáját. Hozzászólás a magyar filozófia szociologizáló hagyományáról szóló vitához.

1990. április 25-én állították Föld körüli pályára a Hubble-űrtávcsövet. A projekt akár a modern csillagászat legnagyobb kudarca is lehetett volna, a kezdeti botlás után azonban a megfigyelő csillagászat a legnagyobb sikereit érte el vele.

Ha a filozófia a szociologizálás körül forog, márpedig végső soron ez következik Demeter okfejtéséből, akkor éppen a legerőteljesebb hagyományától tekint el, és föl is számolhatja magát. Hozzászólás a magyar filozófia szociologizáló hagyományáról szóló vitához.

Úgy tartják, hogy az igazán sikeres művész már adottságaival együtt születik, „felülről hozza” mindazt, amivel idelent elkápráztatja embertársait. Talán ebből adódik, hogy a jelentősebb alkotásokat áthatja egyfajta megfoghatatlan misztikum.

Nagyelbeszélési kísérlet a magyar nyelvű bölcselet egy jelentős szeletéről, amelyet a szociológiai gondolkodás határoz meg. A nagy ívű felvetés provokáció is a filozófiai hagyományokkal szemben. Vitaindító a magyar filozófia szociologizáló hagyományáról.

Szinte mindenki írt már verset, kísérletezett festészettel, és akik nem is űzték utána hivatásszerűen, abban megegyeznek a profikkal, hogy életük nehezebb szakaszaiban sokat segített.

Önkéntelenül is megszagoljuk az embereket, amikor találkozunk velük, és nagyobb eséllyel leszünk barátok azokkal, akiknek a testszaga hasonlít a miénkhez.

A két közép-európai város rokon vonásai sokszor szembe szöknek. A térséget kutató, Prágában élő angol történész eredt az összekötő szellemi-történeti szálak nyomába.

A rendszerváltozás előtti „kolozsvári történetírói műhely” (Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Imreh István, Jakó Zsigmond, Kiss András és Pataki József) egyik jeles, a szociológiai módszert alkalmazó tagjáról szóló, eszme- és köztörténeti, családi és személyiségjegyeket bemutató életrajz minden érdeklődőnek izgalmas kalauz a korszakhoz.

Hatvannégy évesen távozott az élők sorából Dr. Peter Scott-Morgan. A világ első ,,kiborgja” előtt tisztelegnek követői, akik számára története inspirációt jelent a motoros neuronbetegségek elleni harcban.

Az online videójátékokról szinte csak rosszat hallani, ami a gyerekek fejlődését illeti. Jelesül, hogy agresszívek lesznek tőlük és bezárkóznak. Nos, ez korántsem minden esetben igaz.

A koronavírus-válság filozófiai értelmezése a járvánnyal egyidejűleg megindult. E reflexiók kevésbé a vírusról, mint inkább digitális hipermodern állapotunkról árulnak el valamit.