Vallomásos líra A. Túri Zsuzsa könyve, amely számvetésre, tükörbe nézésre készteti az olvasót – erőteljes vizualitás, merész őszinteség jellemzi.

A háborús helyzet sem tudja megakadályozni a kárpátaljai írókat, költőket abban, hogy aktívan részt vegyenek kulturális életünkben.

„Csontjaid, bőröd elteszed holnapra –
minden éjszakád pszichoanalízis,
másodpercekre torlódik a krízis,
nem teszel félre: a holnap elfogy ma.”

A Laurosz egy 2012-ben megjelent, magyar nyelven 2015 óta olvasható orosz regény. Már a harmadik kiadásán van túl, 2021-ben kétszer is újra kellett nyomni. Minden alkalommal elkapkodják, mert a Laurosz varázslatos.

Vers, próza és fordítások, monográfia, recepció és tanulmányok. Nyolc kötetet mutatott be az Osiris Könyvkiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum, annak a készülő sorozatnak a részeként, amely a bicentenárium alkalmából jelenik meg.

Tizenhárom új kötetet jelentet meg a Magyar Művészeti Akadémia és az MMA Kiadó a 2022. június 9. és 12. között zajló 93. Ünnepi Könyvhétre.

Hagyományosnak nevezhető erkölcsi értékrend jegyében mutatja föl a modern próza lehetőségeit Jánoki-Kis Viktória első, ígéretes novelláskötete.

Egyre abszurdabb, egyre groteszkebb tárcanovellák szórakoztatnak Nagy Koppány Zsolt könyvében, ami olyan, mintha az életünk akváriumába bámulhatnánk bele. És valóban szórakoztatnak, mert olyan szerző, aki képes szórakoztatóan csinálni igazi szépirodalmat.

Július 30-án az Országút Igluban látjuk vendégül Döme Barbarát, a Magyar Kultúra, valamit Király Farkast, az Országút főszerkesztő-helyettesét.

Legjobb szedőinasként megörökölte az öreg szaki winkeljét, de már nincs kinek továbbadnia: a tipográfia forradalma szinte egyik évről a másikra feleslegessé tette a fél évezredes technológiát. A szakmájáért rajongó idős nyomdász megmenti e letűnő világ néhány emlékét.

Az ember először még kicsit büszke is rá. Már persze csak mikor nem nyilall az agyáig lépés közben – tehát főleg fekve jön (elő) a büszkeség, mely fekvést avatatlan szemlélő könnyen lustálkodásnak, esetenként mocskos döglésnek nézhet, nem tudvást tudván, hogy az bizony terápia része.

A Rákosi–Kádár-rendszer levegőtlen börtönvilágával szemben a szabadság terét, az ötéves tervek ostoba kilátástalansága ellenében a pasaréti ferences templom a mennyei tágasságba, az értelmes, eleven Életbe nyíló perspektívát jelentette.

Eszembe jut a fejemben izzó dopaminvihar, melyben újra és újra elhittem, mindent látok, mindent értek, és mindenkinél jobb vagyok. És eszembe jut a depresszió, az önvád és az önutálat, mely a tizenkét utcás éjszakákat követte. Négy éve tiszta vagyok.

Rekordszámú könystanddal, kilencvenharmadik alkalommal várják a könyvek szerelmeseit az Ünnepi Könyvhétre a Vörösmarty téren és a Duna-korzón, valamint a vidéki nagyvárosokban. A budapesti szervezők idén több újdonságot is tartogatnak.

– És az úgy volt, hogy a magyarok meghallották, hogy van Magyarország, és mind odamentek, de kevesen máshol maradtak?

Ilyet is ritkán ír le az ember egy képzőművészről: megjelent a nagyregénye! A Művészetek Völgyében július 29-én találkozhatnak az érdeklődők a Tovariscsi, konyec! című rendszerváltó plakátjával világhírűvé vált grafikussal.

Csak meg kellene magunkban találnunk a lélek világokat átívelő közlekedőedényét, eszközeit. Vele fénysebességgel – nem, ez nevetségesen lassú –, léleksebességgel közlekedhetnénk a test, a matéria, a lélek és Isten között.

Bizonyos életkort meghaladva óhatatlanul is mérlegelni kezd az ember: vajon megéri-e heteken át bajlódni egy könyvvel, amelynek minden fejezete mintha más és más nyelven íródott volna, az egész mű pedig egy olyan napnak a krónikája, amikor nem történt semmi érdekes.

„A robbanás kakastaréja
Fukutoku-Okanoba eltakarja a napot,
anyja keservesen ordítja,
hogy a kapu egyik oszlopa most felé repül”

Mindjárt húsz éve (különben éppen ennyivel volt fiatalabb nálam), hogy egyikük a képembe nevetett, amikor bátorkodtam megkérdezni tőle, bizonyos-e abban, hogy éppen egy, a Népszabadságban cikkező volt ávós-ügynök magyarázata alapján kell értelmeznie a világot és jelenségeit.

Gárdonyi Géza világirodalmi kötődéseiről rendezett konferenciát az író halálának századik évfordulója alkalmából a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. Megálmodója és fő szervezője az író dédunokája, Keller Péter volt.

Féja Géza irodalomtörténelmünk valamennyi kiemelkedő alakjáról alkotott portrét, de a kortársai sem maradtak ki az itt ajánlott kötetből, csakúgy, mint küldetéstudatos töprengései a magyarság sorskérdésein.

Az Országút magazin következő saját programja a Művészetek Völgyében: Könnytelen madonnák, avagy kiért ejt mégis könnycseppet Lőrincz P. Gabriella.