Álmomban a múltkor is a disznók elé gyöngyöt szórtam: a művészetről álmodtam. Gyönyörű művészeti alkotások békegalambok és csodaszarvasok repültek át a hegyen és a szőlősorokat simogatta a lenyugvó nap aranyfénye. Mégiscsak disznóság a művészet, akarom mondani gyöngy.

Az egyszerű örömök embere vagyok. Megelégszem a tökéletessel – mondta állítólag Oscar Wilde, akinek emellett genderproblémái is voltak. A művészek és a politikusok tökéletesek szeretnek lenni, olthatatlan vágyakozással. Ez a tévhit vezette például az avantgárdokat, hogy ne elégedjenek meg Isten hűséges közvetítésével, hanem maguk is istenné akarjanak válni. Picassónak a sok talpnyaló értelmezője miatt majdnem sikerült is, ám megnézte Csontváry kiállítását Párizsban, és rájött, ki is mondta, hogy úgy látszik, nem ő az egyedüli festő a világon. Pech, amiből kettő van, az nem isten. Mert Isten az egy, és erre még a zsidók is ráütötték a pecsétjüket, miután Mózes egy kicsit megtizedelte őket. Ez a világ már csak úgy van berendezve, hogy vagy a művészek sündörögnek a politika körül, vagy fordítva, vagy közös vággyal eltelve egymás körül.

Kommunista vagyok, a festészetem is kommunista – nyilatkoztatta ki Picasso és a szovjet háttérvezénylésű Béke Világkongresszusnak békegalambot alkotott. Ő lett a világbéke harcos angyala és büszkén hirdette, hogy mindig forradalmárhoz illően harcolt. Kik ellen? Természetesen az ellenforradalmárokkal szemben. Pedig azok nem is léteznek, csak a forradalmárok lebutított zsebenciklopédiájában. A meg nem gondolt gondolat az az, hogy a forradalom ab ovo hagyományellenesség, viszont a hagyományellenesség ellenessége (az úgynevezett ellenforradalom) az visszatérés a hagyományhoz, ami a szerves fejlődés és az újítás megfelelő együttműködése. Forradalom és ellenforradalom, pávatoll egy tükörben. Milyen kegyetlenül erős a pávának, ennek a szoláris madárnak a vonzása, a csábítása. Ady is bódultan ott kering bűvkörében: Kényes büszke pávák, Nap-szédítő tollak. A népdalsorokat – amelyeket részeges nagykárolyi házigazdája énekelt állandóan – forradalmi himnusszá emeli, zseniális lendülettel.
…vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig, vagy új lángok, új hitek, új kohók, új szentek jönnek…. Ám egy szó nincs arról, hogy mik azok a régiek helyett jövő új hitek. Azóta sajnos megtapasztaltuk. Maradt a megújult pávatoll. Régi gőgök helyett új gőgök.

Itt, a szőlőhegyen meg boldog órák szép emlékeképen békegalambok és csodaszarvasok húztak át az égen.


A szerző író, etnográfus