Itt, a hegyen valahogyan már az aszály túloldalára keveredtünk. Itt már minden termés elpusztult. Már nem ég a napmelegtől a kopár szik sarja. A tikkadt szöcskenyájak már régen kitikkadtak. Már csak lázas látomások vannak, de azok erősen sugároznak, el tudnak működtetni egy lelki atomerőművet.

XXXX

Hogy a magyar mezőgazdaság a nagyüzem mellett a kertészetre,
komoly szaktudást igénylő kisgazdaságokra és önszerveződő
együttműködésükre épüljön, régi gondolat. Ma ismét megvalósításért kiált.

Ha a bátor halandó borról és szabadságról merészel beszélni itt, a hegyen, először elrebegi azt a fohászt, hogy ragadj el ledér fantázia. Ilyenkor pókhálós palack kerül az asztalra és olyan kupa, amelyik nem átlátszó és törhetetlen. Olyan, amelyben az Eucharisztia csodáját is fel lehet mutatni.

Szőlőhegyi beszéd

Az elmúlt kétezer évben a nyugati kultúrát időről időre az apokalipszis-rémmese hangulata lengte be. Némi túlzással, kultúránk az apokalipszis szó körül járta szellemi táncát, egyszerre megbabonázva és megtermékenyítve. Rejtőzködő és nyilvános hatalmi érdekek adagolták ezt az áfiumot, amely a szellemi drogkereskedelem leghatékonyabb szereként működött és munkál a mai napig is politikusok és szektavezérek nagy örömére.

A környezeti aszály és az emberi kiüresedés sorsközössége megkérdőjelezhetetlen. A kiszáradó táj csendes pusztulása egy mélyebb, kulturális válság lenyomata, ám a veszteségek árnyékában továbbra is felsejlik egy élettel teli, termékeny korszak esélye.

Ha a bátor halandó borról és szabadságról merészel beszélni itt, a hegyen, először elrebegi azt a fohászt, hogy ragadj el ledér fantázia. Ilyenkor pókhálós palack kerül az asztalra és olyan kupa, amelyik nem átlátszó és törhetetlen. Olyan, amelyben az Eucharisztia csodáját is fel lehet mutatni.

XXXX

Az élet válságos pillanataiban, fizikai, szellemi vagy politikai földrengés után – ugyanúgy az embernek, mint egy nemzetnek is – leltárt kell készítenie. Egy új gazdának is ezt kell tennie, ha átvesz egy birtokot.

Ez egy régi történet. Ez régen történt. Régebben, mint mikor még az ifjúság édes szerelmes madara elkezdett fészket rakni kamasz szívünkben. Régebben annál a kornál is, amikor az epidauroszi tücskök muzsikáltak az aszfodélosz mezőkön táncoló nimfáknak.

„Rubljov Szentháromsága létezik, tehát létezik Isten” – magas szintű matematikai és geometriai tudását teológiai tudásra váltó Pavel Florenszkij mondta ki ezt a szillogizmust. Rubljov tündöklő ikonja, a szó minden értelmében szent képe jóval túl van – mint általában az igazi ikonok –
a képzőművészeten.