Van egy Kilátó a szőlőhegyen, ahonnan jól látszik az ország, és Európa is, holott az országból nem látszik jól Európa. És innen az dereng, hogy baljóslatokon túl, Európa köszöni, megvan, nem tudták megsemmisíteni.

Ott, ahol a Gondviselés fénnyel nyugtatja az eget, és így azon az áldott helyen a hetvenezer fényárnyékredő szelíd fénnyé egyszerűsödik, ott kezdhetsz el festeni. Először ecset és festék nélkül, csak lélekben, lassan. Kárpáti Tamás festményeinek túloldala.

Itt, a hegyen már örök adventben élek, lila virágok és ametiszt emlékével. A titkos erejű lila kristály, az amethüsztosz – ami annyit jelent: nem részeg – véd a részegségtől, a testitől és a lelkitől is. A görögök legalábbis így tudták.

Itt a hegyen más zene szól, és másként hallgatjuk. Nem is hallgatjuk, mert a hallgatás az a csend szelíd jegyese. Ha itt zenét hallunk, a mi zenénket, akkor táncolunk, halleluja.

Mi az, hogy fekete? Miért lett fekete a sötétség szinonimája? Hol a válasz? A Mindenség Centrumában vagy a lelkünkben. A szúfik szerint nincs vagy, mert mindaz, ami fellelhető a világmindenségben, az ott van a lélekben is. Ha megkaptad azt a feladatot, hogy keresd a Fekete Fényt, nem magyarázkodhatsz.

sdfdfdsEnectet quamet dollit, serferi doluptatem reprovid minihictotae estia audi corporepe et volupta tecturio tem facerepudi re, non res sus commoluptam dolum saperovid unt omnihil lenitae molento tatempos sit, seque venderchil

Vélhetőleg a mai politikai tisztánlátók közelebb vannak az álomjósokhoz, mint azokhoz az ihletett látással rendelkező régiekhez, akik közé Deák Ferenc is tartozott. Hová száműztük a Deák Ferenceket mai közéletünkből? Azokat, akik jobban tudják szeretni a hazát, mint gyűlölni az ellenségeiket.

Egyszer nagyon régen még volt vakond a hegyen. Valamikor még az ántivilágban, amikor még olyan paranormális dolgok is megestek, hogy a Jurta Színházban Páskándi Géza Átkozottak című darabjában az Egy leány szerepét Kiszel Tünde játszotta.

Innen, a hegyről régen még a magyar tengerig is el lehetett látni.
Az igaziig is, ami a magyar Adria.

A rózsa szolgáló növény itt a szőlőhegyen. Nemcsak a szépségével szolgál, pedig mekkora áldozás szépséggel szolgálni a létezést. Jobb időkben tudta ezt a művészet is.

A nyugati világ elmúlt kétezer éve hol erősödő, hol gyengülő apokaliptikus látomások jegyében telt el. Az antikvitás derűje, úgy, ahogyan azt az archaikus mosoly tündéri szobrászai felmutatták, elsüllyedt.

Még itt, a hegyen, a tiszta levegőn és a tágas ég alatt is mennyi félreértés van. Ifjúságom mámoros szellemi beavatásainak kezdetén az oldás és kötés alkimista titkos társaságos misztikáját sokáig oltásnak és kötésnek hallottam. Mint afféle félművelt félreértő.