A XVII. század végén új kihívó probléma, provokatív gondolat jelent meg az európai filozófia horizontján: a tudat kérdése. Vélhetőleg Ralph Cudworth volt az az angol filozófus, aki a tudat szót, ezt a fogalmat a filozófiai gondolkodás színpadára emelte. Ettől kezdve a szellem embereit fokozottan érdekelték azok a kérdések: hogyan gondolkodunk? azonos-e a tudat a gondolkodással?

Néha nehéz, reménytelen időkben egyszer csak új utak nyílnak, virág illatú vonzásokkal. Még a régi szőlőhegyen is új ösvények tárulnak fel, ellentmondva az évszázados szokásjognak is.

Uramisten, de rég volt, már majdnem fél évszázada eljöttek a harangok érte, és ő elbotozott a földi léten túlra, a szivárvány havasára. A száz éve született költő, Nagy László, aki a létezés megmentésének legegyszerűbben legszebb metaforáját fogalmazta meg: átvitte fogában tartva a szerelmet a túlsó partra.

Az ókorban a perzsák készítették a legfinomabb balzsamokat, a gyógyhatású keneteket, illatos olajokat. Itt, a hegyen fiatalabb koromban sokszor elgondolkodtam, micsoda szentségtörés és a létezés ámbróziás illatait tagadó pazarlás szépséges fiatal lányok habtestére különböző illatos olajokat kenni.

XXXX

A minapjában szőlőhegyi pincémben találtam egy nagyon régi mirabellaszilva-kompótot. Valahogy bekerült a palackok mögé, és ott bujkált mostanáig. Ahogy elővadászom, közben hallom a rádióban, hogy egy sunyi politikus már megint apokalipszissel kelti a félelmet.

XXXX

Itt, a napfénnyel áldott tokaji hegyen, a Tehéntánc dűlő és a Szerelmi dűlő között, a szőlőm fölött magasodó Királykilátóból messzire ellát a szem és még messzebbre a lélek, ami Isten parányi szigetecskéje, kicsiny metafizikai tartomány, ám mégis elfér benne emberlétünk bármilyen nagy látomása.

XXXX

XXXX