Szépirodalom

Érettség
Németh Miklós Attila
Érettség
Miért is kell tanulni Babits költői hitvallásáról – egyáltalán: mi szüksége van a mai tizenéveseknek a klasszikus műveltségre modern világunkban? Miért jó az, ha valaki felismer a hétköznapi feliratokban egy hexametert?
Levél a Helyesírási Bizottsághoz
Sántha Attila
Levél a Helyesírási Bizottsághoz
A kézdiiek, akik pedig csakazértsem kézdiek, bizony nem átallottak nyílt levélben fordulni a Helyesírási Bizottsághoz, mert ami történt, hogy őket a jogosan járó, régiektől örökölt plusz „i”-jüktől megfosztanák, az mégiscsak hallatlan...
Álmatlan szürke gémek
Rónai Balázs Zoltán
Álmatlan szürke gémek
A metálzene és vízimadarak eltérő asszociációs mezővel bírnak. Úgy általában. De higgyék el, ez bizonyos körülmények között csupán látszólagos.
Miért ne lehetne?  – Bence Lajos versei
Bence Lajos
Miért ne lehetne? – Bence Lajos versei
A szlovéniai magyar költő verseiben a magánélet időnként már emlékké vált, váló tárgyai bomlanak lírává, de maga „a mindent beárnyaló, elsimítóan jótékony és átkos csönd” is beszél hozzánk.
Irodalomteremtés nehéz időkben
Bence Lajos
Irodalomteremtés nehéz időkben

A szlovéniai magyar irodalom intézményesülésének kezdeti időszakába kalauzolom el az olvasót, oda, ahol Szúnyogh Sándor programverse (Tavaszvárás) szerint „az első gyermeklépésektől” kellett kezdeni mindent. 

A béke katonája volt
Toldi Éva Mária
A béke katonája volt

Nemrég, június 25-én volt a költő, Gyóni Géza születésének száznegyvenedik évfordulója, aki az első világháború poklában egy szibériai fogolytáborban hunyt el. Rá emlékezünk.

A pata – avagy teljes metamorfózis
Szappanos Gábor
A pata – avagy teljes metamorfózis
Az író lapunkban korábban megjelent novellájának továbbgondolását olvashatják, melytől szintén nem idegen az abszurd, mint ahogy sajátja a szarkasztikus humor is. Szárazbabódon egy asszony tehenet szült, de sajnos ez még korántsem a különös események vége...
Orgona – Bakonyi István vers-jegyzetei
Bakonyi István
Orgona – Bakonyi István vers-jegyzetei

A székesfehérvári irodalmár, író, a költészet irányába fordult: személyes, lírai jegyzeteiben emlékek, félelmek, szépség és köznapiság elegyednek és válnak az élet „fotogramjaivá”.

Elhunyt Ismail Kadare
Elhunyt Ismail Kadare

Az albán és világirodalom nagyszerű írója nyolcvannyolc évesen távozott közülünk, Tiranában.

Országúton a kézdiiek
Országúton a kézdiiek

Olvassa az Országút nyomtatott változatának június 26-án megjelenő 117. számát, amiben más érdekes cikkek mellett az irodalmi rovatban Sántha Attila kézdii nyelven megírt félig mókás, félig komoly nyílt levele várja Önt!

Lét-líra – Farkas Gábor két szonettje
Farkas Gábor
Lét-líra – Farkas Gábor két szonettje
A miskolci születésű költő hol harsány, hol hirtelen pasztellesebbé, finomabbá váló képei által mintegy expresszionista festményen jelennek meg az emberi, nagyon is kézzelfogható létérzések.
Átok ül a tokajin
Zelnik József
Átok ül a tokajin
Átok ülne a Tokaji dűlőkön, a tokaji boron? Hová lett régi híre, ára, dicsősége? És vajon hogyan lehetne azt visszaállítani?
A beszélő ház
A beszélő ház

A házak beszélnek. Minden ház beszél, a régi lakókról, régi dolgokról – csak érteni kell a nyelvükön.

Denevért fogsz és nem ereszt
Jezsó Ákos
Denevért fogsz és nem ereszt

Udvardy Zoltán érett novellista. Nem csak azt tudja, hogyan kell befogni a denevéreket – legújabb kötetében ehhez még szakszerű tanácsokat is ad, – de azt is tudja, milyen amikor a történelem vadmalacok képében rohan felénk.

Ablak régmúlt évtizedekre
Pataki Viktor
Ablak régmúlt évtizedekre

Hiánypótló munka a „Kedves Bátyuskám!” – Várkonyi Nándor és Weöres Sándor barátsága levelezésük tükrében című kötet, amely a 95. Ünnepi Könyvhétre jelent meg, hiszen a két ismert író levélváltása eddig nem látott napvilágot.

A magyar nyelvben rejlik a titok
Gulisio Tímea
A magyar nyelvben rejlik a titok

Legalábbis ezt vallja az Ágain megtart című, még szinte nyomdaillatú kötet szerzője, aki nem jelentkezik sűrűn új verseskönyvvel, ám kiérlelt, míves költeményekkel tölti meg azt, mint a mostanit is. Formáról, indíttatásról, személyességről faggattuk Luzsicza István költőt.

Kamasz-könyv – Szentkuthy Prae-je
Róna Judit Ágnes
Kamasz-könyv – Szentkuthy Prae-je

Hiányzik a hazai könyvesboltokból, szerzője gazdag életművének más darabjaival együtt antikvár ritkaságnak számít. Szentkuthy Miklós Prae című monumentális alkotása éppen kilencven esztendeje, 1934-ben jelent meg először, a szerző magánkiadásában.

A nyomtatott betű
Király Farkas
A nyomtatott betű

Az idei, 95. Ünnepi Könyvhetet Győrött az Országút főszerkesztő-helyettese, Király Farkas József Attila-díjas költő nyitotta meg. 

 

A magyar könyv ünnepe?
Mezey Katalin
A magyar könyv ünnepe?
Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, író gondolatai a 2024-es Könyvhét kapcsán jó és rossz könyvekről, egyáltalán a könyvről és nem utolsó sorban a könyvhetek jelentőségéről.
Országút a szépirodalom és nyelvészet kedvelőinek
Országút a szépirodalom és nyelvészet kedvelőinek

Olvassa az Országút nyomtatott változatának június 14-én megjelenő 116. számát, amiben más témák mellett választ kaphat rá, miről is szól az Ünnepi könyvhét, és hogyan látja kortárs írónk a török-magyar viszonyt?

Ülj le, olvasd, érdekes lesz
Gulisio Tímea
Ülj le, olvasd, érdekes lesz

Az év novellái antológiasorozat a kortárs magyar prózairodalom képviselőinek színe-javát vonultatja fel 2024-ben is. Toldi Éva irodalomtörténésszel, a kötet szerkesztőjével beszélgettünk.

Új márkanév az irodalomban
Gulisio Tímea
Új márkanév az irodalomban

A PENdrive-estek azonkívül, hogy színvonalas élményt nyújtanak, egy-egy estére összehozzák az irodalmárokat és irodalomszeretőket, akik – személyes ellentéteiket félretéve, korosztálytól, politikai nézettől függetlenül – csendben, valóban egymásra figyelve hallgatják végig egymást. 

Márai Sándor gesztenyefái
Szigethy Gábor
Márai Sándor gesztenyefái

„Más a szülőföld és más a haza: az egyik gyerekkori emlék, a másik férfikori gond” – Cs. Szabó László Erdélyben című könyvében fogalmazta meg hitvallását, életének abban a boldog pillanatában, 1940 őszén, amikor két évtized után újra útlevél nélkül utazhatott hazájából szülőföldjére, Budapestről Kolozsvárra.