Szépirodalom

Írók a közélet zajában
A szellem győzelmét mutatja fel az idén nyolcvanéves Magyar Írószövetség története. Mégis, a feladatunk, hogy megértessük: nélkülözhetetlen az irodalmi élet és az alkotók támogatása – Erős Kingával, a Magyar Írószövetség elnökével beszélgettünk.

A világ, csíkos szatyorban
Hogy fér el egy egész gyermek- és fiatalkor ebben a csíkos, ütött-kopott bevásárlószatyorban? Nézem az ajtórésben megbúvó, elkoszlott fülű jószágot: minden háztartásban van ilyen; csíkos tatyó, amiben szatyrokat tartunk, amelyekben újabb szatyrok bújnak meg. S azokban is újabbak, nagy ég, kész teremtéstörténet.

A holtak magán-feltámasztásának következményei
A temetői életnek minden csínját-bínját – mondhatni – belülről ismerte, de most mégsem tudta, mitévő legyen az urnával. Szindbád édesanyja szóban és írásban is úgy rendelkezett, hogy a fia vigye haza a hamvait, hogy továbbra is szeretetben együtt lehessenek.

Szőlőskertek királynői
Ilyenkor szüret idején itt, a hegyen nagyon közel kerül hozzánk az élet. Az élet fürttermő teljessége. Még manapság is, amikor szinte már az összes munkafolyamatot gépesítettük a szőlőkben.

Viszlát – Szeder H. Réka versei

Délvidéki történet – Anyám nehezen szült meg engem
Anyám nehezen szült meg engem, majdnem belehalt. Egész nap esett az ólmos, őszi eső. Paprikát fűztek a katárkában, ő is dolgozott, mert egy parasztcsaládban a terhesség nem betegség, végig helyt kell állni a gazdaságban.

Csirkék, marhák és egyéb állatságok
Mielőtt belefognánk, el kell mondani, hogy a kezdet kezdetén volt egy nagy Állami Gazdaság. A Nagy Fordulat után ez a hatalmas vállalat a privatizáció révén sok kisebb egységre bomlott és...

1956, Fehérvár – Zsille Gábor versei

Játszótársak

a korzó alkonyatkor – Radnai István versei

A vírus – Ágh István verse
Elhunyt Ágh István Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Nemzet Művésze, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, október 19-én. Halálával a magyar irodalom egyik legáthatóbb lírai hangja némult el. Lapunkban publikált versével emlékezünk rá.

Más nép kincseit megláttatni
A címet folytatva: ez a műfordítók dolga. Kollégánk, Király Farkas ebbéli fáradozásaiért kapott Hieronymus-díjat, mert...

Töredékek Buda Ferencről
Buda Ferencet 1981-ben ismertem meg, 1982-től dolgoztunk együtt a Forrás szerkesztőségében. Negyvenhárom-negyvennégy év… Történelmi léptékkel mérhető társadalmi-politikai változások zajlottak le e négy évtizednél hosszabb idő alatt.

Bontógolyó – Tari István versei

Fantomország börtönében
Az IdőJel Kiadó gondozásában az idei ünnepi könyvhétre jelent meg a délvidéki magyar közösség élő lelkiismerete és jeles alkotója, Tari István új kötete. A téboly sorozatvetőinél a legutóbbi délszláv háború sajátos, objektív-személyes krónikája, erről beszélgettünk a szerzővel.

A teteje és az alja
Szép időben mindig a teraszon reggeliztek. Anna megvajazta a félbevágott zsömlét, Péter teát töltött. Anna a zsömle tetejét átcsúsztatta Péter tányérjába, az alját a magáéba. Akaratlan mozdulat, mint annyi más, ami szavak nélkül keretezte az életüket.

Ismeretlen ismerős – az ibolya
Milyen jó, hogy itt van nekünk ez a hazánkban is honos ibolya ‒ bár délről költözött ide ‒, melyről közmondások szólnak, és amely néhány ritkább fajától eltekintve még csak nem is védett, viszont illatos, ahogy dallamos és hangulatos latin neve is mondja: Viola odorata.

Krasznahorkai László az idei irodalmi Nobel-díjas
Kertész Imre után több mint húsz évvel ismét magyar író kapta a legrangosabb irodalmi elismerést. A Svéd Akadémia indoklása szerint „lenyűgöző és látomásszerű életművéért, mely az apokaliptikus borzalmak idején is igazolja a művészet erejét” ítélték neki a díjat.

A Kertész és a Város balladája
Sokáig a tájékára sem mert vetődni. Úgy gondolta: figyelik. Tekintetek, melyek kezdet kezdetétől kipécézték maguknak. Nem tőlük, nem közülük való.
Nyilván: ezt semmivel nem bírta igazolni.

A lelke mindennek – Tibély Orsolya versei

Hölgyek és ideológiák
A közeli jövőben kerül a könyvesboltok polcaira Berta Zsolt Mit tesz Isten című regénye, amely a korábban megjelent és már a harmadik kiadást megért Jancsiszög és Kalef kötetekkel alkot trilógiát. Erről beszélgettünk a szerzővel.

Cseresznyekommunizmus
Valamivel korábban Béla bátyám szabadlábra került, s idegrendszere éppen nem a legacélosabb lévén, hazazavarta a Józsefvárosba proletárpatronáltjait, apósát és anyósát. Előzőleg a szegedi Csillag börtönben ült, nem hosszú időt, mindössze egy évet, ami semmiség Rákosi Mátyás életfogytiglanjához képest.

Örömmel és fájdalommal írtam
Böszörményi Zoltán új kisregényében, A résben lételméleti kérdéseket feszeget, ugyanakkor az egyes szám első személyű elbeszélésmód arra enged következtetni, hogy önéletrajzi elemek szövik át a művet. Erről és a regény születésének körülményeiről kérdeztem a József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas írót.
