Nyugalomba vonult? És túl nagy a nyugalom? Inkább nevezné unalomnak? Ha izgalomra vágyik, fizessen elő szélhámosságra! Becsapják és ön örülhet. A lehetőség ugyan bizarrnak tűnhet, de minden feltárul vele kapcsolatban a lenti párbeszédből.

Jóval többet kapunk, mint amit a cím ígér: a kötet Farkasrét környékének egyház-, település- és kultúrtörténetét az Árpád-korig visszatekintve vázolja fel, gazdag képanyaggal illusztrálva.

„A Hibátlan vers nem íródik meg soha, / vagy a Hibátlan vers hibátlanul nem íródik meg soha.” Ez így van - vagy nincs így? Vass Tibor szóművészetét tárja fel Kégl Ildikó.

„sokan futunk, egész sereg,
Pound, Eliot, Hemingway után
megint egy elveszett nemzedék:
az ezredforduló elvágyódó,
folyton könyveket dobozoló
lányai, fiai.”

Új bibliotéka nyílt a Nagykörúton. Ekkora lenne az igény erre digitális korunkban? Fodor Péterrel, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójával beszélgettünk jövőről, olvasóbarátságról, szükségletekről és lehetőségekről.

„Lebegni jó,
ölelni jobb volt,
de el már
borom sem érem.
Hologram vagyok
a hold homlokán
egy virtuál’
hóesésben.”

A Kossuth-díjas Vári Fábián László beszél nehéz indulásáról még a Szovjetunióban, az élő néphagyománnyal és a most induló ifjakkal való kapcsolatáról, és arról, hogy otthon érzi magát Kárpátalján.

Tizenöt lehetett. A sör frissebb volt. Talán tízperces. Izzadt az üveg. Apa is. A lány nem. Vannak ilyen lányok. Apára figyelt. Eltette a fülhallgatót is. Még amikor felszálltak.

November 1-jén, mindenszentek napján az összes szentre, üdvözültre emlékezünk. Halottak napján, november 2-án az egyház a tisztítótűzben szenvedő lelkekért imádkozik. Az ilyenkor gyújtott gyertyák lángja az emberi lelket jelképezi. Juhász Gyula szép versével halottainkat idézzük meg.

Tíz olyan történelmi, egyháztörténeti tanulmányt olvashatunk ebben a nagyszerű kiadványban, amelyeket így vagy úgy, de Mindszenty személye köt össze.

Láttató leírások a lélek belső tereinek kevéssé megvilágított, mégis állandóan velünk levő tartományaiba vezetnek, múltakról és időtlenségről, amikor a teremtés rabjai szökni készülnek Isten kétszer hét napja közé.

A szerző a nyolcvanas évek végén, az erdélyi falurombolás tervéről hallva kezdte el megörökíteni a magyarlakta vidékek épített örökségét, önkéntes vállalása azóta az anyaország és Erdély közé szellemi és érzelmi hidat teremtő életművé teljesedett.

Előbb a spanyol, majd az egész kortárs irodalmi világ bolydult fel, amikor kiderült, Spanyolország leghíresebb női thrillerszerzőjének neve valójában három férfit takar.

Villáminterjú Pál Dániel Leventével, a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár magyar pavilonját szervező Petőfi Kulturális Ügynökség irodalmi szakmai igazgatójával a könyvvásáron uralkodó hangulatról, az üresen álló afgán standról és a magyar installáció sikeréről.

Megfogta a ficánkoló fehér nyuszi fülét, és előhúzta a kalapból. A közönség lelkesen tapsolt, de volt egy fiúcska a harmadik sorban, aki flegmán nézett a bűvészre, és fújolt. Amikor a szemfényvesztő a partnernőjét is eltüntette, a rajongók felállva éljeneztek. Csókokat és virágokat dobáltak a színpadra, de a kisfiú a harmadik sorból csak egykedvűen bámult.

A könyv a szomorú, veszélyes időkben is jövőbe vetett hittel építkező, Dallasba új Zircet, családi közösséget létrehozó magyar szerzetestanárok életét színes riportokban mutatja be.

Mi az, hogy fekete? Miért lett fekete a sötétség szinonimája? Hol a válasz? A Mindenség Centrumában vagy a lelkünkben. A szúfik szerint nincs vagy, mert mindaz, ami fellelhető a világmindenségben, az ott van a lélekben is. Ha megkaptad azt a feladatot, hogy keresd a Fekete Fényt, nem magyarázkodhatsz.

Megegyeztünk nemrég, hogy ha van nehéz dolog a világon, akkor a történetmesélés az. Mármint a jó történetmesélés. A belépő szint ugye a vicc és a vicc mesélése, de a legtöbb ember már itt elvérzik.

Két program és két pályázat a kortárs költészet legnagyobb programsorozatán! A Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó, és az MTVA immár tizedik alkalommal rendezi meg a Kárpát-medence legnagyobb költészet napi rendezvénysorozatát.

Napfénnyel működsz, napfény minden erőd. Napfénytől nem fagysz meg, napfényt ad vissza a szén és a kőolaj. Napfény építette a kalóriát a búzába meg az almába, napfény az energia, amit a sejtjeid kibontanak, mikor dobban a szíved, mozdulsz, élsz.

Sokan felkapták a fejüket idén márciusban, amikor Candor Lucis aeternae – Az örök fény ragyogása kezdettel váratlanul hivatalos dokumentumot adott ki Dantéról a katolikus egyházfő. A meglepetést azonban nyomban árnyalta a szöveg első része, amely részletesen számba veszi, milyen megnyilatkozások születtek korábban a Vatikánban az itáliai költőről.

„Van-e türelmünk egyáltalán
átböngészni az isteni táblázatot,
melyet a Szentháromság Ltd.
zip-fájlban küldött át nekünk,
hogy leokézzuk, vagy konstruktív
javaslatainkkal segítsük a projektet?”

Napsugár és könnyek váltják egymást, vagy léteznek egyszerre ebben a mégis inkább noire-ra hajazó novellában, különössé avatva hétköznapi helyeket, misztikummal oltva be szimpla léthelyzeteket, hogy aztán mögöttünk maradjanak. De ott maradnak-e?