Szépirodalom

A csoda mindig megtörténhet
Boldogh Dezső
A csoda mindig megtörténhet

Gáspár Ferenc legújabb kötete, a Fekete pálya – mely novellákat és egy kisregényt is tartalmaz – idén ősszel jelent meg. Erről és témái sokszínűségéről kérdeztük az írót.

Emlékek bejglibe töltve
Döme Barbara
Emlékek bejglibe töltve

A falu szélén a ködnek különös illata van. Feketeföld és füst – a tél első lélegzete, amit az ember csak akkor érez, ha elég rég nem járt ezen a helyen. A kanyar után megpillantom, amit kerestem.

Óvatlan utazó  Örményországban
Gáspár Ferenc
Óvatlan utazó Örményországban
Álombéli és valódi utazás Örményországban, találkozás egy volt magyarországi szovjetkatonával és az ősi, ám egyszerre mai kereszténységgel.
Harmadik vonat – Filip Tamás versei
Harmadik vonat – Filip Tamás versei
A költő verseiben a szerelemtől megváltozott világ megannyi aspektusa, aprónak tűnő, hatalmas csodája vonul fel.
Magyar származású költőt tüntetett ki az angol király
Pásztor Péter
Magyar származású költőt tüntetett ki az angol király

Őfelsége III. Károly az idei költészeti aranyérmét az angolul író George Szirtesnek adományozta. Az 1948-ban Budapesten született Szirtes György 1956-ban szüleivel menekült el Magyarországról.

Hit és meggyőződés
Mezey Katalin
Hit és meggyőződés

– Megtörténhet-e, hogy a világ egymástól távol eső pontjain két látnok véletlenül ugyanabban a másodpercben találkozik Jézussal? Mindketten ott látják őt a közelükben, ugyanúgy rámosolyog az egyikre, mint a másikra, és ugyanúgy választ ad a legbelső kétségeikre? – kérdezte teológus barátunktól egyetemista vendégünk.

Podcast: Woland professzor Szabadkán
Király Farkas
Podcast: Woland professzor Szabadkán

Szabadka az 1970-es években élte virágkorát. Az akkor még többségében magyarlakta bácskai város olyan vívmányokkal büszkélkedett, mint az erős gazdaság, a sokszínű kulturális élet és a szórakozási lehetőségek gazdag tárháza. Majoros Sándor íróval beszélgettünk.

Márai Nápolyban – Both Balázs versei
Márai Nápolyban – Both Balázs versei

A soproni költő verseiről neves pályatársa, Zsille Gábor így ír:  Intellektuális, nyelvi síkokkal játszó, áthallásos, a nagy elődök villanásaira építkező, mert egy poeta doctus alkotta. Az itt közreadott költeményei szépen példázzák mindezt.

Petőfi debreceni afférjai – 4.
Keresztesné Várhelyi Ilona
Petőfi debreceni afférjai – 4.

Nem előléptetést kérek többé, nem is fogadom el mindaddig, míg hadi tetteim azt követelni nem fogják… Ha dicsőséggel nem harcolhatok, gyalázatot sem akarok nevemre hozni, s mostanában, véleményem szerint, gyalázat nélkül csak Bem oldala mellett lehet az ember.

Disznófő – Lukáts János két glosszája
Lukáts János
Disznófő – Lukáts János két glosszája

Zugliget, Normafa. Személyes emlékeken keresztül érezteti a szerző a helyek hangulatát, a múló életidőt, és felvillan a nagy történelem is, Kossuth elfogatásának helyszínén.

Nem helyetted, veled – Tibély Orsolya verse
Nem helyetted, veled – Tibély Orsolya verse

A fiatal költőnő verseiben a költészet gazdagságának megtapasztalása érződik, különösen a neoavantgárdé. Épp ezért nem érzi úgy, hogy lenne költői előképe, saját hangját keresi, egyetérteni vagy megmutatni a másik oldalt.

Százfajta alakban neoavantgárd
Bakonyi István
Százfajta alakban neoavantgárd

Elsőkötetes szerző, akinek neve mégsem ismeretlen, hiszen folyóiratközlései már figyelmet keltettek, és akiben konstellál a költő a villamos- és szoftvermérnökkel. Tibély Orsolyával beszélgettünk Kötve hiszem című verseskönyvéről.

Petőfi debreceni afférjai – 3.
Keresztesné Várhelyi Ilona
Petőfi debreceni afférjai – 3.

Reám és feleségemre nézve maradt volna, mint született, becsületes pogány embernek; de ipam és napam kedvéért, kik igen buzgó keresztények, meg kellett kereszteltetnem. Gondoltam tehát, hogy legalább a neve legyen pogány, s lett belőle Zoltán – írja Petőfi.

A könyvevő
Gáspár Ferenc
A könyvevő

A könyvevő (latin nevén librum edens) Közép-Európában elég gyakran előforduló faj, a gerincesek törzséhez tartozik, emlős. Fiatalon félelmetes gyorsasággal pusztítja a könyveket, néhányat még haza is visz, és felszögezi a szobája falára helyezett polcokra.

A beszélő kovász
Viola Szandra
A beszélő kovász

Kétóránként megetettem a kovászt rozsliszttel és vízzel, ahogy Luca mondta. Jól felhízott már. – Jól van, hogy ne legyenek olyan unalmasak az órák, amik két étkezésem között telnek el, mesélek addig néhány régi történetet! – szólalt meg egyszer csak a trutymó.

Szimbólumok, amelyek a lelkünkről beszélnek
Hegedüs Katalin
Szimbólumok, amelyek a lelkünkről beszélnek

A hetedik Égbolt Viola Szandra négykötetesre tervezett ifjúsági fantasy sorozatának második része, A Világfa kilenc ága után, melyben keveredik a mitológia, a népmesei elemek, a misztikum és a mai tizenévesek világa.

Inkább megdöglök!
Jezsó Ákos
Inkább megdöglök!

Hú, öcsém, hogy az a Rothermel mekkorát védett! – csapott a tenyerébe Döme, miután mindannyian kiléptek az iskola ajtaján. Odakint, a szabadság első, mámorító pillanatát szikrázón ragyogta be a nap, az az április eleji, amely már éles volt és erős, de csak ott adott meleget, akár még perzselőt is, ahová elért a fénye, az árnyékban még gyenge volt, azt nem tudta felmelegíteni.

Szerteszét – Fecske Csaba versei
Szerteszét – Fecske Csaba versei
A miskolci költő két versében az eltávozottak a főszereplők. A túlvilágra vagy csak a politikai határokon túlra kerülők hiánya jelenik meg a szívbemarkoló sorokban.
Szőke is, Hajni is…
Bánki Éva
Szőke is, Hajni is…
És ami azt illeti, a második keresztnév sem sokkal jobb: Szeréna. Ilyen nevekkel törékeny, kacagó kislánynak illik lenni, nem fekete hajú, morcos tekintetű vasgyúrónak. Úgy szeretlek, ahogy vagy, mondogatta Hajni édesanyja, és közben mindig a gyerek válla fölé pillantgatott, mintha az ő valódi kislánya ott lapulna Hajni mögött.
Petőfi debreceni afférjai – 2.
Keresztesné Várhelyi Ilona
Petőfi debreceni afférjai – 2.

Az alföldi nyájak körül igen sok szamarat, a magyar irodalom körül sok szamár cenzort ismertem már, s bátran mondhatom, hogy úgy az alföldi szamaraknak, mint az irodalmi szamár cenzoroknak zoológiájában a legelső prototyphon szamár a debreceni piarista cenzor.

Legendát varázsol a történelemből
Gulisio Tímea
Legendát varázsol a történelemből

Bánki Évával új regénye kapcsán beszélgettünk felfedezésről, arról, kell-e külön nyelv a mai fiatalok megszólításához, és hogy miként oldja fel a nyomtatott könyv lezártságát.

Kik lesznek a jövő irodalmi szerkesztői?
Kik lesznek a jövő irodalmi szerkesztői?

Átadták Az év legsikeresebb szerzője díjakat, kihirdették az Oláh János szerkesztői ösztöndíj nyerteseit az Oláh János-emlékesten.

Petőfi debreceni afférjai – 1.
Keresztesné Várhelyi Ilona
Petőfi debreceni afférjai – 1.

Voltál-e már Debrecenben, barátom? Láttad-e e pusztai várost, vagyis e városi pusztaságot? ha porba vagy sárba akarsz fulladni, csak ide jőj, (…) de az orrodat jól befogd, mert különben mielőtt megfúlnál, a guta üt meg a szalonnaszagnak miatta.