Szépirodalom
A csoda mindig megtörténhet
Gáspár Ferenc legújabb kötete, a Fekete pálya – mely novellákat és egy kisregényt is tartalmaz – idén ősszel jelent meg. Erről és témái sokszínűségéről kérdeztük az írót.
Emlékek bejglibe töltve
A falu szélén a ködnek különös illata van. Feketeföld és füst – a tél első lélegzete, amit az ember csak akkor érez, ha elég rég nem járt ezen a helyen. A kanyar után megpillantom, amit kerestem.
Óvatlan utazó Örményországban
Harmadik vonat – Filip Tamás versei
Magyar származású költőt tüntetett ki az angol király
Őfelsége III. Károly az idei költészeti aranyérmét az angolul író George Szirtesnek adományozta. Az 1948-ban Budapesten született Szirtes György 1956-ban szüleivel menekült el Magyarországról.
Hit és meggyőződés
– Megtörténhet-e, hogy a világ egymástól távol eső pontjain két látnok véletlenül ugyanabban a másodpercben találkozik Jézussal? Mindketten ott látják őt a közelükben, ugyanúgy rámosolyog az egyikre, mint a másikra, és ugyanúgy választ ad a legbelső kétségeikre? – kérdezte teológus barátunktól egyetemista vendégünk.
Podcast: Woland professzor Szabadkán
Szabadka az 1970-es években élte virágkorát. Az akkor még többségében magyarlakta bácskai város olyan vívmányokkal büszkélkedett, mint az erős gazdaság, a sokszínű kulturális élet és a szórakozási lehetőségek gazdag tárháza. Majoros Sándor íróval beszélgettünk.
Márai Nápolyban – Both Balázs versei
A soproni költő verseiről neves pályatársa, Zsille Gábor így ír: Intellektuális, nyelvi síkokkal játszó, áthallásos, a nagy elődök villanásaira építkező, mert egy poeta doctus alkotta. Az itt közreadott költeményei szépen példázzák mindezt.
Petőfi debreceni afférjai – 4.
Nem előléptetést kérek többé, nem is fogadom el mindaddig, míg hadi tetteim azt követelni nem fogják… Ha dicsőséggel nem harcolhatok, gyalázatot sem akarok nevemre hozni, s mostanában, véleményem szerint, gyalázat nélkül csak Bem oldala mellett lehet az ember.
Disznófő – Lukáts János két glosszája
Zugliget, Normafa. Személyes emlékeken keresztül érezteti a szerző a helyek hangulatát, a múló életidőt, és felvillan a nagy történelem is, Kossuth elfogatásának helyszínén.
Nem helyetted, veled – Tibély Orsolya verse
A fiatal költőnő verseiben a költészet gazdagságának megtapasztalása érződik, különösen a neoavantgárdé. Épp ezért nem érzi úgy, hogy lenne költői előképe, saját hangját keresi, egyetérteni vagy megmutatni a másik oldalt.
Százfajta alakban neoavantgárd
Elsőkötetes szerző, akinek neve mégsem ismeretlen, hiszen folyóiratközlései már figyelmet keltettek, és akiben konstellál a költő a villamos- és szoftvermérnökkel. Tibély Orsolyával beszélgettünk Kötve hiszem című verseskönyvéről.
Petőfi debreceni afférjai – 3.
Reám és feleségemre nézve maradt volna, mint született, becsületes pogány embernek; de ipam és napam kedvéért, kik igen buzgó keresztények, meg kellett kereszteltetnem. Gondoltam tehát, hogy legalább a neve legyen pogány, s lett belőle Zoltán – írja Petőfi.
A könyvevő
A könyvevő (latin nevén librum edens) Közép-Európában elég gyakran előforduló faj, a gerincesek törzséhez tartozik, emlős. Fiatalon félelmetes gyorsasággal pusztítja a könyveket, néhányat még haza is visz, és felszögezi a szobája falára helyezett polcokra.
A beszélő kovász
Kétóránként megetettem a kovászt rozsliszttel és vízzel, ahogy Luca mondta. Jól felhízott már. – Jól van, hogy ne legyenek olyan unalmasak az órák, amik két étkezésem között telnek el, mesélek addig néhány régi történetet! – szólalt meg egyszer csak a trutymó.
Szimbólumok, amelyek a lelkünkről beszélnek
A hetedik Égbolt Viola Szandra négykötetesre tervezett ifjúsági fantasy sorozatának második része, A Világfa kilenc ága után, melyben keveredik a mitológia, a népmesei elemek, a misztikum és a mai tizenévesek világa.
Inkább megdöglök!
Hú, öcsém, hogy az a Rothermel mekkorát védett! – csapott a tenyerébe Döme, miután mindannyian kiléptek az iskola ajtaján. Odakint, a szabadság első, mámorító pillanatát szikrázón ragyogta be a nap, az az április eleji, amely már éles volt és erős, de csak ott adott meleget, akár még perzselőt is, ahová elért a fénye, az árnyékban még gyenge volt, azt nem tudta felmelegíteni.
Szerteszét – Fecske Csaba versei
Szőke is, Hajni is…
Petőfi debreceni afférjai – 2.
Az alföldi nyájak körül igen sok szamarat, a magyar irodalom körül sok szamár cenzort ismertem már, s bátran mondhatom, hogy úgy az alföldi szamaraknak, mint az irodalmi szamár cenzoroknak zoológiájában a legelső prototyphon szamár a debreceni piarista cenzor.
Legendát varázsol a történelemből
Bánki Évával új regénye kapcsán beszélgettünk felfedezésről, arról, kell-e külön nyelv a mai fiatalok megszólításához, és hogy miként oldja fel a nyomtatott könyv lezártságát.
Kik lesznek a jövő irodalmi szerkesztői?
Átadták Az év legsikeresebb szerzője díjakat, kihirdették az Oláh János szerkesztői ösztöndíj nyerteseit az Oláh János-emlékesten.
Petőfi debreceni afférjai – 1.
Voltál-e már Debrecenben, barátom? Láttad-e e pusztai várost, vagyis e városi pusztaságot? ha porba vagy sárba akarsz fulladni, csak ide jőj, (…) de az orrodat jól befogd, mert különben mielőtt megfúlnál, a guta üt meg a szalonnaszagnak miatta.