Az emeritus tihanyi perjel kamaszkora vízi csatáit, horgászemlékeit idézi fel, a leírhatatlan balatoni csodák iránti modern kori érzéketlenséget és a tó különös gyarmatosítását fájlalva kívánja, hogy a Balaton ne váljon árucikké.

Bánrévénél hajtsunk el Gömörmihályfáig, be a szépséges gömöri dombok közé, a Kálosa-patak által mosott völgybe, hogy tiszteletünket tehessük Bodon Ábrahám uram sírjánál. Aki még országgyűlési ifjúként lett Kossuth barátja, egész életében híven szolgálta hazáját.

El a kezekkel várromjainktól! – radikális a megfogalmazás, mégis szívesen írnám így. S hogy miért tartom határozottan jobb megoldásnak középkori romok kisebb kiegészítéseit a manapság divatos teljes műemléki rekonstrukcióknál, arról szólok az alábbiakban. 

Látvány(os) égetés helyszíne volt a magyarszombatfai pajta melletti rét, ahol Albert Attila fazekas, polgármester és barátai hetek óta készültek arra, hogy a XXII. Fazekas Napok keretében megmutassák az érdeklődőknek, mi történik a kemencében.

Gyönyörűen sütött a nap, a színtiszta kék égboltra még a játékos bárányfelhők sem merészkedtek. Ilyenkor történnek különös dolgok. Előtör az előzmény nélküli mélyből egy gondolat, amely azután kimondható testet ölt: Meg kellene nézni a gercsei templomot!

A Vértes vonulatának ölelésében, erdőktől körülvéve bújik meg Majkpuszta, a magyarországi kamalduli rend egykori otthona. A konventépület, a tizenhét cellaház és a templomtorony nemcsak a falak mögé húzódó, néma szerzetesek históriájáról mesél.

Sokféle útja-módja van, hogy egy település számontartsa identitását, múltját, gyökereit. Sokféle, de az egyik legkézzelfoghatóbb a műemléki topográfiai adatgyűjtés: a helység épített örökségének, a házakba, kövekbe írt történelemnek a megismerése.

Természetkárosítás – élőhelyvédelem – vadvédelem címmel műhelykonferencián vitatták meg a hazai vad-, faj- és élőhelyvédelem helyzetét, a természet iránti felelősségünket, a természet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos tapasztalatokat a témát kutató szakemberek.

A kerítés tövében kinyílott egy kósza tulipánhagyma. Amikor először jártak a ceglédi határban maguknak kinézett birtokon, rögtön észrevették. Így lett az új életterük neve Tulipános tanya. Sipos Mihály feleségével együtt mára példaértékű önellátó gazdaságot hozott lére.

Tízmilliók élete lehetetlenülhet el a harmadik világ metropoliszaiban, ha nem sikerül kordában tartani a globális felmelegedést. Az ENSZ főtitkára az ambíciót és a tagállamok együttműködését hiányolja, s az emberiség jövőjének elherdálásával vádolja az olajipart.

Pop-up kiállítóteret nyitott a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) az egykori BM Kórház hatos számú épületének földszintjén. A tárlat címe: az Ismeretlen IPARTERV – Egy tervezővállalat hőskora 1948–1970.

A Homokhátságon kialakult félsivatagi állapot okairól, a természetes élőhelyek megóvására és a mezőgazdasági termelés fenntartására hatékonyan alkalmazható vízvisszatartási lehetőségekről tartott online szemináriumot a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Emlékei aligha lehettek, hiszen alig egyéves volt, amikor a család kényszerűen elhagyta a fehérvárcsurgói birtokot, ám felnőttként, feleségével hazalátogatva Károlyi György grófnak mégis pontos képe volt az egykori kastélyról és elrendezéséről.

Régi, kínos történet. Hol hatalmas vihart kavar, hol szunnyadni látszik, már-már csöndes feledésbe merül. De szomorú mementója ott meredezik a Síp utcában és a Dohány utcában, az egykori átjáróház udvarában, közvetlenül a zsinagóga szomszédságában.

Kék. Piros. Zöld. Lila. Ezek nem egy színtannal kapcsolatos tanulmány kulcsszavai, hanem az M8 gyorsforgalmi út Dunavecse–Kecskemét közötti kétszer kétsávos szakasz lehetséges nyomvonalainak színei. Az építés még el sem kezdődött, de máris nagy felháborodást keltett a közelben lakók körében.

A néprajzi, kulturális és természeti értékekben gazdag Ormánság társadalmi, gazdasági problémáira van megoldás, de széles társadalmi összefogás és kormányzati akarat kell a sikerhez – véli Szilvácsku Miklós Zsolt tájépítész, jogász, a Respect Tanácsadói Közösség tagja.

Sátoraljaújhelytől alig ötpercnyi autóútra, a mai Szlovákia területén fekvő Borsi településen felemelő ünnepség zajlott két esztendeje: Zuzana Čaputová szlovák és Áder János magyar köztársasági elnök köszöntötte a Rákóczi-kastély megújulását.

E címmel nyílt kiállítás a fiatalon elhunyt hegymászó, Kiss Péter emlékére a gyöngyösi Mátra Múzeum Természettudományi Pavilonjában. A megnyitó előtt előadást tartott édesapja, idősebb Kiss Péter, aki nemrégiben emléktáblát helyezett el a Kancsendzönga alaptáborában. Őt kérdeztük.

Megőrzés, védelem, jó karbantartás, fenntartás, méltó használat – az épített örökség újra és újra fölvethető, hagyományosan megoldásra váró feladata. A Magyar Tudományos Akadémia Műemléki Munkacsoportja a napokban hozta nyilvánosságra állásfoglalását.

A pécsi Bauhaus-triumvirátus – az építészet így jegyzi Breuer Marcell, Molnár Farkas és Forbát Alfréd hármasát. Ám a nagy generációból csak Forbát Alfréd mondhatott magáénak jó néhány, a szülővárosában felépült házat. Közülük számos ma is látható.

Kondás Károlyt és Zsuzsi tehenét nézem Zsigmond Dezső Balázs Béla-díjas rendező Igában című dokumentumfilmjében. Ahogy Károly bácsi halk szavára Zsuzsi minden kényszer nélkül beteszi nyakát a járomba, eszembe jut, gyermekkoromban hányszor megcsináltuk a „befogást” apámmal és anyámmal.

A műemlékvédelem nincs könnyű helyzetben, amikor az igazán réginek nem mondható, a laikusok szemében csúf, vasbetonból és acélból épült, sokszor lepusztult, XX. századi épített örökség értékeire, megőrzésének fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet.

Versenyképesen termelni egészséges élelmiszert a világgazdasággal élénk kereskedelmet folytató nyitott piacgazdaságban, a környezetet kímélve – ezt a felettébb ambiciózus célt tűzte ki az Európai Unió. A mezőgazdasági vállalkozók háborognak, a környezetvédőknek ez is kevés.