Angyalok, manók, csillogó gömbök, fémdíszek, szecessziós szitakötők – advent idején ott vannak mind A mi szecessziónk című kiállítás magával ragadó, otthonos enteriőrjeiben, installációkon és a berendezéshez illő karácsonyfákon a Ráth György-villában.

A több mint négy évtizede vadásztársasági tag szobrászművész számára a vadászat a természetbe merülés ősi teljességélményét jelenti. A vadász feladata - állítja -, hogy a vadfelesleget, ha mód van rá, szelektív módon kiemelje az erdőből és
a megművelt földekről.

Helyben járás, magánrepülővel repkedő üzletemberek és politikusok pótcselekvése, avagy a nemzetközi közösség biztató erőfeszítése – szakértők, politikusok, újságírók értékelését gyűjtöttük csokorba a glasgow-i klímakonferencia eredményeiről (vagy eredménytelenségéről).

A klímacsúcsok rituáléja szerint Glasgow-ban is születtek felajánlások, számonkérhető kötelezettségvállalások már kevésbé. Kína 2060-ra, India 2070-re lenne klímasemleges, addig építik a szénerőműveket. Halvány esély, hogy az olajcégek üzletet szimatolnak a zöldenergiában.

A jégtörőkben használtakhoz hasonló kicsi, egyszerű és olcsó atomreaktorokat kínál egy amerikai cég. Románia, az eminens szövetséges mindjárt rendelt is belőle tizenkettőt. Apró bökkenő, hogy ilyet még sehol nem építettek, s nem mindenkinek tetszik a kísérleti nyúl szerepe.

Vajon a sokasodó műemlék-megújítások időszakában, amikor nagy ívű koncepciók által születik újjá épített örökségünk, van-e érdeklődés a kisebb léptékre, előhozakodhatunk-e cseppnyi történésekkel? Talán úgy, mint ahogy mondani szokás: cseppben a tenger.

Századok tanúja a csíkmenasági Adorján-kúria. Feliratos gerendáján megépítésének időpontja: 1797. Az eredeti épület pincéjét megtartva az újabb födémgerendákon olvasható feliratok szerint a ház 1835-ben épült újjá, s a legújabb dátum: 2021.

Alfred Nobel nem sejthette, hogy a természet védelme mára a „lenni vagy nem lenni” kérdésévé válik. A brit királyi herceg és a természetfilmek lovagja megszervezte, hogy a környezetvédelem hősei is méltó elismerésben részesüljenek. Az Earthshot Prize kiosztására a napokban került sor első ízben.

Hetven esztendeje, 1951-ben kezdődtek el a régészeti kutatások a visegrádi Sibrik-dombon, a legújabb feltárások pedig nyolc éve. Az egykori római erőd, majd középkori ispáni központ még tartogat meglepetéseket, területének csupán kis része ismert.

A vadászati világkiállítás kínálta nyilvánosság híján talán nem is tudnánk, milyen remekül szerepelt a magyar csapat a szarvasbőgő Európa-bajnokságon. Bizonyára e vetélkedő létéről sem értesültünk volna, pedig immár huszonkettedszer mérték össze öblös hangjukat a kontinens vadászai.

A Tolna megyei Kismányok valaha német nemzetiségi falu volt, szép parasztportái közül az egyik, dísztéglaburkolatát ma is büszkén őrző lakóház utcai homlokzatán az építtető személyéről és az építés idejéről beszél a felirat: Riesz Henrik 1911.

Miközben lépten-nyomon nagyszabású, az eredetiség látszatát keltő historizáló visszaépítések, újraépítések igyekeznek mesterségesen visszaidézni a XIX. és a XX. század fordulóját, a század második felének épített öröksége komolyan veszélyeztetetté válik.

A vadászati világkiállítás kapcsán gyakran elhangzik, hogy a vadászok a legnagyobb természetvédők, hiszen elemi érdekük a vadak élőhelyeinek hosszú távú megőrzése. Az ökológusok szerint a természet tudna magáról gondoskodni, ha hagynánk. Egyes élőhelyek megóvásában lehetnének akár szövetségesek is.

A szennyezett levegő az emberi egészséget fenyegető egyik legnagyobb kockázat. Az Egészségügyi Világszervezet az újabb kutatási eredmények fényében szigorúbb hatértékek bevezetését ajánlja a döntéshozóknak, akik azonban az eddigiek betartatásával is kudarcot vallottak.

Salgótarján városközpontja 1968-ban elsőként kapta meg az Urbanisztikai Társaság Hild-díját, elismerve az 1945 utáni nagy kísérletet a városléptékű átalakításra. Az ICOMOS aligha találhatott volna ennél jobb helyszínt az idei műemléki konferenciának.

A református Nagykun Kerület egykori központját, Kunszentmártont a török hódoltságot követően katolikus jászok élesztették újjá. A kommunista közösségbomlasztás ellenére, elhivatott művészek keze munkájával máig őrzi kézműves és közösségi hagyományait.

A vizes élőhelyek pusztulását ellensúlyozhatja, ha kis kerti tavakat telepítünk, amelyek csökkenthetik a városi hőszigethatást és növelik a helyi biodiverzitást. Horváth Zsófiával, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem éghajlati és energiarendszerek nagy időfelbontású modellezésével foglalkozó fizikus kutatója izotóptechnikai vizsgálatok eredményével és közérthető metaforával száll vitába Szarka László klímaszkeptikus érvrendszerével.

A vadászati világkiállításra készülődve Kittenberger Kálmán, a híres magyar Afrika-kutató életéről készült dokumentum-játékfilm díszbemutatóját tartották az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A vadásztárs és barát írásain alapuló mű főszerepét Bodrogi Gyula alakítja.

Pénzügyi, politikai, oktatási intézmények, múzeumok és helytörténeti gyűjtemények, várak, kastélyok és ipari csarnokok, templomok, régi temetők, történelmi kertek tárják ki kapuikat szeptember 18-án és 19-én a Kulturális Örökség Napjain.

Nemcsak fizikusként és klímakutatóként tartja fontosnak a természet szeretetét és bolygónk megmentését a hétgyermekes édesanya, Ürge-Vorsatz Diána. Úgy tekint a Földre, mint a Jóisten ajándékára. Tizenegy társával együtt az Eucharisztikus Kongresszus hírnökévé választották.

Vajon hányunknak van tudomása arról, hogy az immár békésnek vélt Csernobilban, a katasztrófa helyszínén maradt nukleáris fűtőelemek aktívak? A neutronsugárzás utóbbi időben megfigyelt növekedése akár újabb balesetet is okozhat.

Tizenegy éve, amikor útjára indult a Budapest100 program, még ifjú nyolcvanasok, korosodó kilencvenesek voltak városszerte azok a házak, amelyek idén immár százévesként, az Újratervezés jegyében várják a nézelődőket szeptember 11-én és 12-én.