A Károlyiak késő klasszicista kastélyának építése az 1800-as évek derekán kezdődött meg a bécsi Heinrich Koch tervei alapján. Az építészt a munkálatok során a család építésze, Ybl Miklós képviselte, tevékenységére emlékezik a feltételezések szerint általa tervezett, különleges, felülvilágítós falépcső, az Ybl-lépcső. A XX. század elején némely átépítésre került sor a kastély területén. Utóbb a Károlyiak elhagyni kényszerültek, hogy aztán az államosítást követő sok viszontagság után az állami tulajdonban maradt kastély kilencvenkilenc évre szóló vagyonkezelői joggal kerülhessen vissza a külföldről hazatérő Károlyi családhoz, nevezetesen gróf Károlyi Györgyhöz és feleségéhez, Károlyi Angelicához az 1990-es évek végén. A felújítás komoly kihívást jelentett: a faszerkezetet a könnyező házi gomba pusztította, a födém és a tető bedőlt, se fűtés, se világítás nem volt. A hatalmas, elvadult park siralmas állapotot mutatott. Károlyi György az állami és uniós támogatások mellett saját vagyonát adta a munkához. A cél a kastély megmentése volt, s egy kulturális találkozóközpont létrehozása. Ahogy annakidején Károlyi gróf magyarázta, az ötlet Franciaországból származott, az eredeti funkciójukat vesztett műemlékek hasznosítására. A terv sikerült, ma már rangos művészeti események, nemzetközi konferenciák és találkozók színhelye a megújult Károlyi-kastély, amelynek egy részében szálloda és étterem működik.

A Károlyi-házaspár megvalósította álmát példáját adva a műemlékek megőrzésének, fenntartható fejlesztésének.

Az Európai műemlékvédelmi tendenciák, különös tekintettel a Kárpát-medence című konferencia előadásai közt szó lesz a székesfehérvári romkertről, a kora Árpád-kori lakótornyokról, a XIV. századi esztergomi palotáról, a gesztesi várról, a töttöskáli templomról, Sopron történelmi magjának rehabilitációjáról, a székesfehérvári Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttes építészettörténeti jelentőségéről és műemléki helyreállításáról. 

A határon túli emlékek közül a Belo Brdo régészeti lelőhelyről, Gömör műemlékvédelméről, mint a régiófejlesztés motorjáról, a marosvásárhelyi vártemplomról, a kolozsvári Szent Mihály-templomról, a szepesbélai templomról és újonnan felfedezett falképeiről

Visszapillantva a tavalyi műemlékvédelmi konferenciára, ismét szó lesz az Operaház megújulásáról, nevezetesen az auditóriuma feletti acél- és faszerkezet vizsgálatáról és megerősítéséről a Lotz-falkép védelmének érdekében, valamint az Operaház díszítéseinek korábbi, 1984-es helyreállításáról a mostani restaurálás tükrében.

Nyitókép: A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély Fotó: Wikimédia Commons