Miután a piaci energiaárak megsokszorozódása már számos cég működését veszélyezteti, egyre többen próbálnák napelemes rendszerek telepítésével csökkenteni a villanyszámlájukat. A napenergia hasznosítása elvben a kormány energiastratégiájának is kitüntetett eleme, ugyanakkor a szabályozás szigorítása a gyakorlatban komolyan nehezíti az ilyen fejlesztéseket.
Tavasszal a rendszerirányító Mavir Zrt. nulla szabad kapacitást hirdetett meg új naperőművek rendszerbe állítására (a szélerőművek építése már egy évtizede lényegében rendeletileg tiltott), júliusban pedig előírta, hogy
minden 50 kW-nál nagyobb teljesítményű napelemes rendszer esetén kötelező az akkumulátoros energiatárolók építése.
Kiss Ernő, a Magyar Napelemes és Napkollektor Szövetség elnöke arra figyelmeztet, hogy ez a módosítás jelentős, akár 50 százalékos többletköltséget okoz minden társasháznak, intézménynek és vállalkozásnak, amely napelemes rendszert épített ki.
Horváth Péter, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy van lehetőség további napenergia kapacitásigények beadására is, csak a beruházónak vállalnia kell olyan eszközök telepítését, amelyek segítenek megőrizni a rendszer egyensúlyát. A csatlakozási igények terén ugyanis torlódás alakult ki, miután
a csúcsokat döntő áramtőzsdei áraknál a napenergia önköltségi ára ma már jóval alacsonyabb, rendkívül kedvezővé téve e beruházások megtérülését.
A megújulóenergiát hasznosító erőművek piaci belépési korlátja ma már nem a fosszilis erőművek árversenye, hanem egyre inkább időjárásfüggő termelésük kiegyenlítése terén jelentkezik. Míg egy naperőmű akár hat hónap alatt elkészülhet, a hálózatfejlesztési beruházások évekig tartanak. Az akkumulátoros tárolók telepítése, amire kormányzati támogatás is várható, megnövelheti a hálózat naperőműveket befogadó képességét.
A korlátozó intézkedések nyáron még nem érintették a lakossági napelemeket, sőt a kormány ígéretet tett arra is, hogy újragondolja a nagyobb rendszerek (akkumulátoros) rugalmassági kapacitás telepítésre vonatkozó követelményét is. Palkovics László technológiai és ipari miniszter még azt is kilátásba helyezte, hogy a kormány felgyorsítja az engedélyezési eljárásokat. Az önellátás javítása érdekében ugyanakkor a háztartási kiserőművek esetében ösztönzik az energiatárolók telepítését.
Az utóbbi ígéretét sajátos módon teljesítette a kormány: Gulyás Gergely kancelláriaminiszter váratlanul bejelentette: a hálózatfejlesztés befejezéséig az újonnan engedélyezett telepítéseknél
felfüggesztik a napelemek termelte többletáram átvételi kötelezettségét, mivel már több a betáplálási igény, mint amennyit a hálózat jelenleg befogadni képes.
Néhány napra rá az is kiderült, hogy nem írják ki a lakossági napelemes pályázatok novemberre tervezett következő fordulóját.
Palkovics László szerint azoknak, akik most nyújtanak be telepítési kérelmet; „egyelőre” „szigetüzemmódban” kell működniük, mivel a hálózat nincs abban az állapotban, hogy ilyen gyors ütemű napelemkapacitás-fejlődést „le tudjon követni”. De nem állnak le a fejlesztéssel, a miniszter prognózisa szerint egy éven belül már nem lesz ilyen probléma.
A kormány a villamosenergia-rendszer átalakításában az Európai Unióra is számít, az e célból tervezett,
16 milliárd euró értékű beruházás jelentős részét a helyreállítási alap hitelkonstrukciójából finanszírozná.
Erre elvben esélyt ad, hogy az Európai Bizottság Az energiarendszer digitalizálása című cselekvési terve a megújuló energiára való átállás felgyorsítása érdekében az évtized végéig 565 milliárd eurót irányoz elő az európai áramhálózat fejlesztésére.
Ez azonban még a ködös jövő, jelenleg a pályázati pénzcsapok elzárása, illetve az áramszolgáltatók áramátvételi kötelezettségének eltörlése nyomán iparági szerelők a napelemes kereslet soha nem látott visszaesésétől tartanak. Csernáti Gábor ügyvezető igazgató szerint a Semper Prodest Kft. ügyfeleinek 30–40 százaléka például máris elállt a tervezett beruházástól, de ez az arány akár 60–70 százalékra is nőhet. Sokan a hónapról hónapra növekvő költségek miatt hátrálnak ki, amire a támogatás nem nyújt fedezetet.
A támogatásra pályázók sok pénzt fektettek az előkészületekbe, például a műszaki megfelelőség felmérésére, mire azonban – nem tudni, mikor – ismét kiírják a pályázatot, ezek a most drágán beszerzett dokumentumok valószínűleg érvényüket vesztik. Szabó M. István szakújságíró szerint az uniós pénzből fizethető hálózatfejlesztési projektek sikerességétől függővé tett napelem-csatlakozási tilalom akár évekig is elhúzódhat.
Kiss Ernő úgy látja, hogy
a kormány döntése gyakorlatilag a lakossági napelemes piac végét jelenti, miután az eddigi hét-nyolc éves megtérülési idő egycsapásra 16-20 évre nőhet.
Egy öt kilowattos napelemes rendszer ára ma 2,2 millió forint, s ennél többe, 2,9 millió forintba kerül a hozzá szükséges akkus energiatározó. Ennek kizárólag valamilyen támogatási formában van realitása. Steiner Attila energetikai államtitkár azt ígérte, hogy az uniós források megérkezése után energiatárolói támogatási programot indíthatnak.
Tóth Boldizsár, a Megújuló Energia Szervezetek Szövetségének elnöke szerint a decentralizált megújuló energiatermeléshez hozzá kell alakítani a villamosenergia-hálózatot. Ez ügyben semmi sem történt nálunk, „a meglévő hálózatokra szuszakoljuk be a megtermelt energiát”.
Szabó M. István már négy éve figyelmeztetett: mivel a hálózati rendszer sem technikailag, sem fizikailag nincs felkészítve rá, hogy az egyre növekvő mennyiségű napelemes árammennyiséget és az ezzel járó egyre nagyobb teljesítményrángásokat kezelni tudja, sürgősen hozzá kell kezdeni a hálózatfejlesztéshez, a rendszerirányítás digitalizáláshoz és az energiatároló rendszereket be kell építeni a tervekbe. Ha nem lesz változás – jósolta – az egész magyar villamosenergia hálózati rendszer az összeomlásba robog.
Tóth Boldizsár szerint júliusban azért kellett csatlakozási stopot hirdetni az új naperőművek számára, mert nem áll rendelkezésre elég hálózati csatlakozási kapacitás.
A hálózatfejlesztés komoly szakmai munka, amelyhez létre kellene hozni idehaza is egy központi energiaügynökséget.
Most ad hoc módon, szabályozatlanul mennek a dolgok az energiaszektorban, amivel óriási lehetőséget szalaszthatunk el.
Szabó M. István szerint a Mavirnak 2019 nyarától üzemirányítási, informatikai területeken kellett volna a leginkább fejlesztenie. Bár Horváth Péter nagyon ígéretesnek minősítette az áramelosztók pilot projektjeit, amelyekben okos megoldásokkal, drága vezetéképítések nélkül is fejleszthetőnek mutatkoztak a villamosenergia-rendszer képességei, jelenleg mégis húsz alállomás kapacitásnövelése és hét (220 kV-os) távvezeték terhelhetőségének növelése van a Mavir fejlesztési fókuszában.
Meleg Dániel, az LMP energetikai szakértője elismeri, hogy a hálózati kapacitások valóban nehézséget jelentenek, s a hálózat fejlesztése nélkül akkor sem lehetne jelentős időjárásfüggő kapacitást telepíteni, ha a szélenergia nem lenne lényegében betiltva. Azonban
a jól megtervezett energiamix is segítheti a változó termelés rendszerbe illesztését. Jó megoldás például a nap- és a szélenergia együttes alkalmazása,
mivel ezek jól kiegészítik egymást.
Kiss Ernő szerint mivel az ország villamosenergia-hálózatát a központi termelésre és az importra tervezték, eddig is voltak olyan területek, vezetékszakaszok, amelyekre olyan sok napelemes rendszer kapcsolódott, hogy a betáplálás nem volt lehetséges. A napelemes cégek azt kezdeményezik, hogy
ahol viszont nem túlterhelt a hálózat, mégis lehessen visszatáplálni a felesleges áramot.
Ezt eddig is szakemberek döntötték el, nem politikusok.
A kormány döntésének azonban nem pusztán technikai okai voltak. Mivel az Unió visszatartja a helyreállítási alap forrásait, a megállapodás megszületéséig a lakossági napelemes pályázat nyertes pályázatait a költségvetés kénytelen előfinanszírozni. Takarékossági és műszaki okok is a napelem-boom fékezése mellett szóltak, de nem feltétlenül a satufékezés mellett…
