Néhány éve még Habsburgnak vagy éppen k. u. k.-nak gúnyolt, fáradt, kopottas sárga építmény állt a tatai Öreg-tó fölött, kiüresítve, búsan várva jobb időket. Manapság új életre kelt, elegáns, fehér barokk épület az Esterházyak grófi ágának egykori rezidenciája.

A hazai tájnak olyannyira részévé vált az útszéli kőkeresztek látványa, hogy józan megfontolásból, a katonai szempontokat respektálva még az istentelen bolsevista rendszer is érintetlenül hagyta őket.

Befejeződött a Világörökség Bizottság ülése, harmincnégy új helyszín nyerte el a rangot, magyar ezúttal sincs köztük. Pedig lehetett volna, akárcsak 2019-ben. Ám másodszor is visszaléptünk, és a bizottság úgy látszik, megunta a pávatáncot.

Elkészült egy ház, és szinte észre sem vesszük. Ez nem tűnik nagy dicséretnek, jelen esetben mégis az. Az ország szimbolikus főteréről, a Parlament előtti térről szólnék, az azt övező beépítés déli, Duna-part felőli épületéről.

Az erdélyi Beszterce–Naszód megyében ledőlt a jórészt magyarok lakta Tacs református templomának tornya. Felvetődik a templomváltás, az értékeink magyar kézben tartásának kérdése, és az is, hogyan döntsük el, mit érdemes megmenteni.

Nem sokkal 79. születésnapja után elhunyt Ráday Mihály – adta hírül 2021. július 17-én a család.
A Kossuth-díjas operatőr, rendező, műemlékvédelmi író, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke nemrégiben vehette át a Budapest díszpolgára címet.

A reformkori várost, a belváros elegáns palotáit, a dús lombú kertekben megbúvó nyaralókat szinte félkörben ölelik a mai városnegyedek. A kört
a Balaton zárja le. Füreden hűségesen védik a múltat, amely így harmonikusan él együtt a jelennel.

Forró krumpliként dobálják egymásnak a riválisok; a négyes metró támogatási szerződése alapján már régen be kellett volna vezetni a fővárosban a behajtási díjat, de senki nem meri vállalni annak vélt vagy valós politikai kockázatát. Ami változatlan: idegőrlő araszolás a forgalmi dugókban.

Az első ezeréves évforduló megünnepléséről 2019-ben lecsúsztunk, talán lesz egy másik alkalom is. Zalavár egykori bencés apátsága épületegyüttesének lelőhelyéről gondolkodva 2024-ben reménykednek a szakemberek.

Van, aki úszómedencének nézi, mások horgásztóként vagy vitorláspályaként tekintenek rá, a Balaton azonban élő tó, a természet része, amivel az ember nem bánhat kénye-kedve szerint, ha azt akarja, hogy ezt a csodát még utódai is láthassák.

Ahogy telik az idő, évgyűrűkként fonják körbe életünket a múló esztendők, és patinásodnak az emlékek. Ma már szinte varázslatnak tűnik, ahogyan a Zsolnay-gyár régi ruháját ledobva a Zsolnay Kulturális Negyed fényes öltözékét magára vette.

Sétálok az Apáczai Csere János utcán, elhagyom az egykori MAHART palotájának a megújulás jegyében kibelezett, nagyvonalú homlokzatát egyelőre őrző épülete előtt, amikor az Erzsébet híd pesti ívei közül, a távolból kibukkan egy magasra törő tömb. 

Hogy nézett ki Európa a XVII. században, II. Rákóczi Ferenc születésének idején? A kérdésre válaszol az a sakktábla Borsi megújult kastélyában, amely bemutatja, milyenek voltak a birodalmi erőviszonyok, hol mekkora volt a lakosság és a hadsereg.

A Duna hazai, nagyrészt szabad folyású szakasza Európa kiemelkedő természeti értéke, egyben a kontinens egyik legfontosabb közlekedési folyosója. Átgondolt kompromisszumra kell jutni a hajózóút-fejlesztés érdeke és a vele ütköző természeti értékvédelem között.

Legismertebb középkori műemlékünk. A köztudatban így él Ják egykori bencés apátsági temploma. Valóban ismertük? Aligha. Az újabb régészeti és művészettörténeti kutatások nyomán feltárul a templom, sőt az egymásra épült templomok története.

Modernity – magyarul korszerűség, other – más. Az építészetben vonalak, idomok kerülnek egymásra, egymás mellé, ha építészek szavakkal játszanak, új szó születik. Othernity – a XVII. Velencei Építészeti Biennálé magyar kiállításának címe.  

Volt orfeum, varázsszínház és akadémiai Tudományos Színház, bemutattak itt mozgófényképeket, a tánctörténet, akárcsak a századelő színiakadémiája is átmeneti otthonaként jegyzi, osztozott rajta a színház és a feltörekvő mozi. Az Uránia.

A II. kerületi Önkormányzat február végén egy felhívást tett közzé, amelyben ötleteket és javaslatokat vártak négy névtelen közterület elnevezéséhez.

A pusztasággal, romokkal, elhagyott épületekkel és sugárfertőzéssel körülvett atomerőmű nem az, amit a legtöbb ember az UNESCO Világörökség részévé nyilvánítana. De Ukrajna épp erre gondolt Csernobilban.

Országjárásra és időutazásra indul az Országút. Szerzőnk, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium korábbi igazgatója, tihanyi emeritus perjel,  gyermekkora varázslatos világát, a Kisalföld egyik kedves kisvárosa, Kapuvár 20. század közepi életét mutatja be. 

Az éghajlatváltozással kapcsolatos jelenségeket vizsgáló tudományterületek vezető hazai művelői arra szövetkeztek, hogy az elmúlt évtizedek kutatási eredményeinek összegzésével gazdasági és politikai érdekektől független, tudományosan megalapozott nemzeti értékelő jelentést készítve segítsék az állami döntéshozatalt.

Ferdén rovátkolt, csíkos vakolat, meredek tető, grafitszürke fedés.  A kortárs építészet újabb példája?  Hátrébb egy kastély. A nagy múltú Teleki–Tisza-kastély Nagykovácsiban

A műemlékek táguló köreinek kérdése az ipari emlékek sorsa.  Ki gondolta néhány évtizede, hogy használaton kívüli, vagy akár működő bányák aknatornyai, hőerőművek, gyárépületek esztétikai, építészeti, történeti és ipartörténeti rangot hordoznak.