Környezet
Hogyan ne építsünk műemléket?
A nagyvázsonyi Kinizsi-vár közelmúltbeli műemléki felújítása és rekonstrukciója okkal váltott ki heves vitát. A helyszínt és kiváltképp a középkori lakó-
torony kiállítását mégis körbelengi az utánozhatatlan Kinizsi Pál- és Magyar Benigna-kultusz.
Az építőmesterség és a kézművesség tisztelete
A Magyar Művészeti Akadémia kihirdette a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ épületegyüttesének megteremtésére kiírt építészeti pályázat eredményét. Így valóra válhat a régi álom, otthonra lel az építészeti múzeum gyűjteménye.
Mozdulj a klímáért!
Radikálisabb tettekre, jóval erősebb elköteleződésre volna szükség az éghajlatváltozás lassítása érdekében – hangzott el az ENSZ dubaji klímacsúcsa (COP28) kapcsán a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen rendezett tudományos és szemléletformáló konferencián.
Pápai klímadiplomácia
Ferenc pápa személyesen kívánt részt venni a dubaji ENSZ-klímakonferencián, betegsége azonban ebben megakadályozta, így üzenettel fordult a világ vezetőihez, sürgetve, hogy lépjenek túl a megosztottságon, és együtt lépjenek föl a teremtett világ pusztítása ellen.
Budapest természeti csodái
Százötven évvel ezelőtt Budapest mai területe még rendkívül gazdag volt természeti értékekben, mivel nemcsak a Budai-hegység erdeit, hanem a Pesti-síkságnak a mai Nagykörúttól keletre eső, még beépítetlen részét is egymástól jelentősen eltérő élőhelyek hálózata jellemezte.
A százötven éves város gesztusa
Élhető, fejlődő Budapest, amely hitelesen őrzi és a jövő számára továbbadja múltját, jelenét. Erő Zoltán három éve a város főépítésze, nem kinevezésekor kezdett a főváros építészeti, műemléki, városrehabilitációs és városfejlesztési kérdéseivel foglalkozni.
Másfél század nyomában
Mily mértékben teremtitek a fővárost nagyszerűvé: oly mértékben válik a hon hatalmassá. – Táncsics Mihály 1864-ben rajzolta meg e szavakkal a jövő Budapestjét. Ám írása csak 1867-ben jelent meg, nyitott kapukat döngetett, a városegyesítés a küszöbön állt.
Trappista sajt és tökmagpogácsa
Ki ne hallott volna a híres rábai harcsákról, amelyek kedvéért még a Balaton partján élő barátaim is eljöttek volna, bár végül valamiért megmaradtak a Szigligeti-öböl iszapízű pontyainál. Igaz, azokon a vizeken remek balinokat is lehet fogni, pergetéssel.
Tájakat, korokat, szíveket kapocsként köt össze
A Nagy-Somlói borvidék hazánk legkisebb történelmi borvidéke, melynek története a római időkre nyúlik vissza. Jelentős múlttal, komoly hagyományokkal bír, s a hazai szőlészet és borászat számos változása közepette is mindvégig meg tudott maradni autentikusnak, igaznak. Ami nem is csoda, hiszen az erről a vidékről származó borok és pezsgők talán a legegyedibb, legkülönlegesebb jegyekkel rendelkeznek a hazai borpiacon.
Hidrogén, a hiányzó építőkocka
Gyökeres változások várhatók autózási szokásainkban, szem előtt tartva a károsanyag-kibocsátás visszaszorítását, az alternatív üzemanyagok preferálását. A kecskeméti egyetemen hidrogénhajtású járművet fejlesztettek, amellyel december 1-jén ismerhetett meg a világ Dubajban, a Globális Klímacsúcson.
Múlt és jelen Szentimrevárosban
A Szent Imre Plébánia megalapításának századik évfordulóján plébániatörténeti konferenciát rendeztek novemberben Szentimrevárosban a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium dísztermében. Földváry Gergely történésszel a városrész múltjáról beszélgettünk.
Formák és épületek művésze
Miközben a nagyvilágban a Marcel Breuer név a mai napig jól cseng, sokfelé emlékeznek a nagy hírű bútortervezőre és modern felfogású építészre, Breuer Marcell Magyarországon csak hiányával, szülővárosában, Pécsett pedig az emlékezetével van jelen.
Építészeti víziók súllyal és súlytalanul
A „mi lett volna, ha” kérdése sokak fantáziáját megmozgatja. Milyen lenne ma Budapest, ha a fiókban maradt tervrajzok, a „városnehezékek és a mozgó pályaudvarok” meg a többiek megvalósulnak? Erről mesél a MÉM MDK kiállítása a Pesti Vigadóban.
Az oskolamester-ház titka
Középkori kistemplomok, apátságok, kolostorok, temetők, üveghuta, kovácsműhely, oskolamesteri ház… a Bodrog vidékén, a Mátrában, szerte Nyugat-Magyarországon. Hat évtized a régészet jegyében Valter Ilona régésznek, a történettudományok kandidátusának pályája.
Katonai célú Körvasút
Kormányzati és magánberuházások nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánítása eddig is sokszor nehezítette, hogy a civil szervezetek és a hatóságok érdemben beleszólhassanak a környezet állapotát rontó beruházások tervezésébe és kivitelezésébe. A kormány most új eszközt talált…
Miért éppen Sümeg?
Rövidke, mindennapos sétám ebben az időtlen városkában. Már negyvennégy éve élünk itt – képzelhetik! Vég nélkül szőhetném fonalát… Sümeg a világ közepe. Bárhol járok a világban, újra ide térek vissza, haza. Ehhez a helyhez igazítok mindent.
Megérintett múlt
A végzős építészek idei Diplomadíj pályázatára százöt színvonalas, érdekes alkotást nyújtottak be. Az egyik nyertesről, Tihanyi Dóra diplomamunkájáról, a kőkúti pálos kolostorrom és környezetének revitalizációjáról a zsűri tagjaként írhattam laudációt.
Boldog születésnapot, Budapest!
Bármikor, bárhonnan érkezem haza Budapestre, megpillantva a Duna és a hidakkal összekapcsolt Buda és Pest látványát, mindig büszkeséggel állapítom meg, hogy szülővárosom a világ legszebb városa.
Ligettelek kisvilága
Közös életünket a hetvenes években, Kőbányán, a vasút mellett, a Korponai utca kétemeletes bérházában szoba-konyhás lakásban kezdtük. A vécé – a lakás mellett – két otthont szolgált, s télen folyamatosan égett a lámpa, hogy ne fagyjon be öblítő tartályában a víz.
Nagy a Rába!
A mi Rábánk bizony becsapós egy folyó. Ha nem vagyunk résen, magának akarja az öntésére ütött tábort, viszi a hanyagul ott hagyott hajókat, evezőket. No meg a szegény emberek összegyűjtött szénáját, vagyis azt már csak vitte, mert az ártéri réteket már évtizedek óta nem kaszálja senki.
Mai Manó műremeke
Majorságokat választott el egymástól a Feld Gasse az 1720-as években, amikor Pest városfala a mai Kiskörútnál húzódott. Alig húsz évvel a történelmi városrészek egyesítése előtt Grosse Feld Gasseként jegyezték az okiratokba a majdani Nagymező utcát.
A repülő mohaszőnyeg
„Ő a legnyomorultabb a növények között” – írta egyik versében Wass Albert a moháról. Nyilván nem osztja e véleményt az, aki szinte egész életét nekik szentelte. A kilencvenéves Pócs Tamás akadémikust tisztelői konferenciával köszöntötték az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen.
Riasztás a Vatikánból
Nagy várakozással tekint Ferenc pápa az ENSZ Dubajban rendezendő klímakonferenciájára, azt remélve, hogy a szavakat végre tettek is követik. Új apostoli buzdításában kiemeli a környezetvédelmi és szociális problémák szoros összefüggését, és megoldásukhoz teljes szemléletváltást sürget.