Élhető, fejlődő Budapest, amely hitelesen őrzi és a jövő számára továbbadja múltját, jelenét. Erő Zoltán három éve a város főépítésze, nem kinevezésekor kezdett a főváros építészeti, műemléki, városrehabilitációs és városfejlesztési kérdéseivel foglalkozni.

Mily mértékben teremtitek a fővárost nagyszerűvé: oly mértékben válik a hon hatalmassá. – Táncsics Mihály 1864-ben rajzolta meg e szavakkal a jövő Budapestjét. Ám írása csak 1867-ben jelent meg, nyitott kapukat döngetett, a városegyesítés a küszöbön állt.

Ki ne hallott volna a híres rábai harcsákról, amelyek kedvéért még a Balaton partján élő barátaim is eljöttek volna, bár végül valamiért megmaradtak a Szigligeti-öböl iszapízű pontyainál. Igaz, azokon a vizeken remek balinokat is lehet fogni, pergetéssel.

A Nagy-Somlói borvidék hazánk legkisebb történelmi borvidéke, melynek története a római időkre nyúlik vissza. Jelentős múlttal, komoly hagyományokkal bír, s a hazai szőlészet és borászat számos változása közepette is mindvégig meg tudott maradni autentikusnak, igaznak. Ami nem is csoda, hiszen az erről a vidékről származó borok és pezsgők talán a legegyedibb, legkülönlegesebb jegyekkel rendelkeznek a hazai borpiacon.

Gyökeres változások várhatók autózási szokásainkban, szem előtt tartva a károsanyag-kibocsátás visszaszorítását, az alternatív üzemanyagok preferálását. A kecskeméti egyetemen hidrogénhajtású járművet fejlesztettek, amellyel december 1-jén ismerhetett meg a világ Dubajban, a Globális Klímacsúcson.

A Szent Imre Plébánia megalapításának századik évfordulóján plébániatörténeti konferenciát rendeztek novemberben Szentimrevárosban a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium dísztermében. Földváry Gergely történésszel a városrész múltjáról beszélgettünk.

Miközben a nagyvilágban a Marcel Breuer név a mai napig jól cseng, sokfelé emlékeznek a nagy hírű bútortervezőre és modern felfogású építészre, Breuer Marcell Magyarországon csak hiányával, szülővárosában, Pécsett pedig az emlékezetével van jelen.

A „mi lett volna, ha” kérdése sokak fantáziáját megmozgatja. Milyen lenne ma Budapest, ha a fiókban maradt tervrajzok, a „városnehezékek és a mozgó pályaudvarok” meg a többiek megvalósulnak? Erről mesél a MÉM MDK kiállítása a Pesti Vigadóban.

Középkori kistemplomok, apátságok, kolostorok, temetők, üveghuta, kovácsműhely, oskolamesteri ház… a Bodrog vidékén, a Mátrában, szerte Nyugat-Magyarországon. Hat évtized a régészet jegyében Valter Ilona régésznek, a történettudományok kandidátusának pályája.

Kormányzati és magánberuházások nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánítása eddig is sokszor nehezítette, hogy a civil szervezetek és a hatóságok érdemben beleszólhassanak a környezet állapotát rontó beruházások tervezésébe és kivitelezésébe. A kormány most új eszközt talált…

Rövidke, mindennapos sétám ebben az időtlen városkában. Már negyvennégy éve élünk itt – képzelhetik! Vég nélkül szőhetném fonalát… Sümeg a világ közepe. Bárhol járok a világban, újra ide térek vissza, haza. Ehhez a helyhez igazítok mindent.

A végzős építészek idei Diplomadíj pályázatára százöt színvonalas, érdekes alkotást nyújtottak be. Az egyik nyertesről, Tihanyi Dóra diplomamunkájáról, a kőkúti pálos kolostorrom és környezetének revitalizációjáról a zsűri tagjaként írhattam laudációt.

Bármikor, bárhonnan érkezem haza Budapestre, megpillantva a Duna és a hidakkal összekapcsolt Buda és Pest látványát, mindig büszkeséggel állapítom meg, hogy szülővárosom a világ legszebb városa.

Közös életünket a hetvenes években, Kőbányán, a vasút mellett, a Korponai utca kétemeletes bérházában szoba-konyhás lakásban kezdtük. A vécé – a lakás mellett – két otthont szolgált, s télen folyamatosan égett a lámpa, hogy ne fagyjon be öblítő tartályában a víz.

A mi Rábánk bizony becsapós egy folyó. Ha nem vagyunk résen, magának akarja az öntésére ütött tábort, viszi a hanyagul ott hagyott hajókat, evezőket. No meg a szegény emberek összegyűjtött szénáját, vagyis azt már csak vitte, mert az ártéri réteket már évtizedek óta nem kaszálja senki.

Majorságokat választott el egymástól a Feld Gasse az 1720-as években, amikor Pest városfala a mai Kiskörútnál húzódott. Alig húsz évvel a történelmi városrészek egyesítése előtt Grosse Feld Gasseként jegyezték az okiratokba a majdani Nagymező utcát.

„Ő a legnyomorultabb a növények között” – írta egyik versében Wass Albert a moháról. Nyilván nem osztja e véleményt az, aki szinte egész életét nekik szentelte. A kilencvenéves Pócs Tamás akadémikust tisztelői konferenciával köszöntötték az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen.

Nagy várakozással tekint Ferenc pápa az ENSZ Dubajban rendezendő klímakonferenciájára, azt remélve, hogy a szavakat végre tettek is követik. Új apostoli buzdításában kiemeli a környezetvédelmi és szociális problémák szoros összefüggését, és megoldásukhoz teljes szemléletváltást sürget.

Az elektromos hajtás, ami kiváló környezettudatos megoldás a vasutak és a városi közlekedés esetében, a hajózásban és a repülésben alig használható. A megoldást az alternatív üzemanyagokkal hajtott hagyományos belső égésű motorok jelenthetik.

A Balaton mellé születni szerencse dolga, de az is jó, ha a szülőfalu alatt csordogál egy kis patak. S ha még egy jó vízhozamú folyó is van elérhető távolságban! Csak szánni tudom azokat, akik olyan helyen nőttek fel, ahol a legnagyobb nyárban sem lehet megmártózni patakban, folyóban vagy valami tóban.

Szülővárosa, Gyöngyös kultúrtörténetével, jeles szülötteivel, polgáraival és épületeivel, a szőlőművelés és borgazdálkodás évszázadok ködébe vesző históriájával ismertet meg Molnár Pál újságíró, s a hatalmas, múlhatatlan szerelemmel, a Mátrával – a Sástótól a siroki Várig.

Sudár Balázzsal, a Budapesti Történeti Múzeum történészével beszélgettünk a Lovakon, nyergekben című, honfoglaló magyarokról készült ismeretterjesztő filmjükről.

Műemlékes szakmai ártalom, hogy egy várba, kastélyba, templomba lépve, nem hagyjuk, hogy elragadjon a hely szelleme, előbb vizsgálni kezdjük az épület állapotát, a felújítás minőségét, esetleg annak hiányát. S így van ez akkor is, ha magánemberként érkezünk.