A bútortervező, belsőépítész Kaesz Gyula és felesége, Lukáts Kató grafikus házasságkötésüket követően négy évtizeden át voltak egymás támaszai az életben és a munkában egyaránt. Közös életük során hat alkalommal költöztek, sőt egy nyaralót is felépítettek Szentendrén.
Kaesz az Iparművészeti Iskolában tanult, majd 1919-től az intézmény tanára, 1952-től pedig igazgatója lett. Lukáts Kató 1920-ban iratkozott át
a Képzőművészeti Főiskolából az Iparművészeti Iskola díszítőfestészet, majd grafika szakára.
Lukáts Kató egy főiskolai feladat kapcsán ismerkedett meg a fiatal tanárral, Kaesz Gyulával. 1925 márciusában eljegyezték egymást, s decemberben összekötötték az életüket.
Lukáts Kató neve sokaknak gyerekkönyv-illusztrációi miatt csenghet ismerősen (Gőgös Gúnár Gedeon, Mesebolt, Zengő ABC), de legalább ilyen látványosak a harmincas években készült merkantilgrafikái, képeslapjai, a Stühmer és az osztrák Altmann & Kühne cégnek készített plakátjai. A feleség színes, napsugaras képi világa és a férj legapróbb részletekig kigondolt, a fa természetes adottságait hangsúlyozó bútorai tökéletesen kiegészítették egymást közös munkáikban, s egyetértésben kialakított otthonaikban.
Kaesz Gyula az Iparművészeti Múzeum és Iskola szolgálati lakásában, 1920-as évek
Fotó: MÉM MDK
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) 2023 tavaszán vásárolta meg
a művészházaspár Petőfi téri egykori lakásának csaknem teljes berendezését, melynek nagy részét maga Kaesz Gyula tervezte.
A házaspár otthona az örökösök által gondosan megőrizve, érintetlenül maradt fenn Budapest Belvárosában, és ezt a kivételes állapotot az intézmény fotósai is megörökítették. A berendezés nagy része korábbi lakásaikból, illetve szentendrei nyaralójukból került ide. A több mint hatvan tárgyból álló együttes megvásárlása adta a kiállítás alapötletét is: otthonaik, saját bútoraik és tárgyaik segítségével bemutatni a XX. századi magyar iparművészet két meghatározó alakját.
Lukáts Kató saját plakátterve előtt a Krisztina körúti lakásukban
Fotó: MÉM MDK
Walter Rózsi operaénekesnő egykori otthonának napfényes terei méltó keretet adnak ennek a témának. A ház eredeti beosztása inspirálta a kiállítás egyes tereinek kialakítását is: a tágas, reprezentatív első emeleten a házaspár szentendrei nyaralójának berendezése mellett a lakásról lakásra költöztetett étkezőgarnitúra és egy különleges, zebrano borítású tálalószekrény kapott helyet. A második emeleti szobákban a hálószobák és a dolgozószoba elevenedik meg, valamint külön szobát szenteltek a társművészeknek és kivitelezőknek is.
Ezüst tapéta Kaesz Gyula és Lukáts Kató Petőfi téri lakásából – a közlekedőben. Tervező: Mathilde Flögl/Wiener Werkstätte. 1920-as évek
Fotó: MÉM MDK Múzeumi Osztály
A látogatót a kiállításon az egyik legfontosabb tárgy fogadja és vezeti be a tarka motívumvilágba: ezüst alapon virágmintás, látványos tapéta 1929-ből.
Első közös otthonukat a villa egykori hálószobája érzékelteti. A Magyar Nemzeti Múzeum őrzi a boudoir hangulatú, franciaágyból és éjjeliszekrényekből, fésülködőasztalból és szekrényből álló bútoregyüttest, amely az Erzsébet tér 7. szám alatti lakásban állt. A berendezés a tervező édesapjának, Kaesz Józsefnek az alkotása. A csontszínűre és aranyra festett darabokon Kozma Lajos art decóba hajló időszakának barokkos karakterét fedezhetjük fel. Ez nem véletlen: Kaesz szinte egész életpályája alatt szoros barátságban és munkakapcsolatban állt a nála tizenhárom évvel idősebb Kozmával, aki ugyan nem tanította őt az Iparművészeti Iskolában, mégis komoly hatást gyakorolt a fiatal pályatársra. Az 1920-as években virágzó art deco fő összetevője az egzotikus vagy barokkos, gazdag motívumvilág mellett a színek merész használata volt: a Kaesz házaspár első hálószobabútorai első látásra színben visszafogottnak tűnnek, de a szekrények belseje rózsaszín festést kapott. A férj tervezte ágy fölött kapott helyet a feleség saját készítésű kárpitja. A világos alapra eperszínű és szürkéskék szövetből applikált minta egyszerre mutat rá Lukáts Kató díszítőfestői és grafikusi képzettségére és vetíti előre a következő években kibontakozó, színes és fantáziadús grafikai világát.
A Petőfi téri lakás nappalija 2022-ben
Fotó: F. Tóth Gábor/ MÉM MDK
A friss házasok gazdagon díszített art deco hálójából a kiállításon egy modern hálószobába léphetünk, ahol a Petőfi téri lakás Lánchídra és Budára néző panorámája tárul elénk. A letisztult vonalú, de karakteres ágy és kisbútorok mellett a szoba figyelemre méltó darabja a Lukáts Kató magasságára és igényeire szabott ruhásszekrény. Kaesz különös gondot fordított a bútorok belső elrendezésére is, hogy mindennek megfelelő helyet teremtsen.
A két világháború között a tervezők központi témája volt a saját munkatér, íróasztal megtervezése. Molnár Farkas, Bierbauer Virgil, Kozma Lajos és mások az építészeti sajtóban is publikálták saját dolgozószobájukat. Természetesen Kaesz Gyula is különös gondot fordított saját otthoni irodájának megtervezésére. Egy tervezőnek nem csupán nagy asztalfelületre, hanem a tervek tárolására alkalmas bútorokra is szüksége van: erre szolgált a három részből álló fenyő rajzszekrény, amelyen egy üvegezett vitrin is helyet kapott.
Az 1930-as években készült az a variálható, elemekből összeállított könyvespolc, amely egyre több és több elem hozzáadásával követte a pár házi könyvtárának gyarapodását: utolsó, Petőfi téri lakásukban már huszonkét részes polcrendszeren sorakoztak a könyvek és folyóiratok.
Otthonuk ikonikus tárgyai különböző tárlatokon is rendszeresen szerepeltek: első hálószobabútoruk az Országos Magyar Iparművészeti Társulat 1925. évi jubileumi tárlatán, a szentendrei ház egyik karosszéke, étkezőgarnitúrája és a Lukáts Kató által kifestett színes virágos szekrényke az Új Magyar Otthon tárlaton 1940-ben. A villa télikertje ezt a témát viszi tovább: Kaesz az Altmann & Kühne cég egy semmeringi szállodában nyitandó üzlethelyiségének tervezésére kapott megbízást, ám ez végül nem valósult meg. A berendezés modelljét bemutatták az Iparművészeti Társulat Szép otthon – boldog élet című jubileumi kiállításán, majd a következő évi Milánói Triennálén is, ekkor azonban már a Stühmer cég arculatával és termékeivel. A kiállításból két filigrán piros szék és egy kerek beépített lámpatest került a tervező otthonába.
Zeneszekrény intarziával. Tervezte Kaesz Gyula. Az intarziát tervezte Lukáts Kató. 1935 körül. Iparművészeti Múzeum
Fotó: Áment Gellért/Iparművészeti Múzeum
Egy iparművészetről és belsőépítészetről szóló kiállítás nem lenne teljes a társművészek és a kivitelezők nélkül, hozzájuk sokszor baráti kapcsolat fűzte a Kaesz házaspárt. A legfontosabb közülük P. Szabó Éva, az első női takácsmester, a Kaesz bútorait kivitelező Nagy Antal és fia bútorgyár, valamint a Deutsche Werkstätten, az osztrák Haus & Garten és a Wiener Werkstätte alkotóközösségek munkáit hazánkban forgalmazó Benyovits lakberendezési vállalkozás. Lukáts Kató mindhármuknak tervezett reklámanyagokat.
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ és az Iparművészeti Múzeum együttműködésében készült kiállítást – kurátora Horányi Éva, az Iparművészeti Múzeum bútorgyűjteményének főmuzeológusa – bejárva nem pusztán azt tudhatjuk meg, milyennek képzelte Lukáts Kató az ebédlőjüket újdonsült araként, vagy milyen praktikus tárolási megoldásokat talált ki Kaesz saját bútoraikon: tárgyaikon keresztül a két világháború közötti magyar lakásművészet tendenciái tükröződnek vissza: a kedves art deco hálószobabútortól a praktikus modern tálalószekrényig.
Nyitókép: A Petőfi téri lakás ebédlője 2020-ban. A képen balra a pohárvitrines tálalószekrény, amelyet az 1930-as években Kaesz Gyula tervezett
Fotó: F. Tóth Gábor/MÉM MDK
A Kaesz otthonok 1925-1960. Kaesz Gyula és Lukáts Kató tervezőházaspár otthonai című kiállítás 2024. május közepétől látogatható szerdától vasárnapig a Walter Rózsi-villában.
