Pannonhalma ezer éve szinte megszakítás nélkül folyamatosan létező bencés szerzetesközössége méltó módon kívánja megünnepelni és közösségi ünneppé tenni a bazilika újjáépítésének és fölszentelésének évfordulóját, egyben megemlékezve arról is, hogy nincs olyan épségében megőrzött középkori templom Magyarországon, amely méretében és történelmi jelentőségében összehasonlítható lenne vele.

A Pannonhalmi Főapátság könyvtára 

 

Szent Márton monostorának szerzetestemplomát nyolc évszázada II. András király jelenlétében Bereck váci, Jakab nyitrai és a zenggi püspök – akit talán Boriszlávnak hívtak – szentelte föl. Erről tanúskodik II. András pergamenlevele, amelyet a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár őriz. Az emlékévben Pannonhalma múltjáról és jelenéről mesél a Nyolc 100 év – Emberöltőkkel a nyolcszázéves pannonhalmi bazilika felé címmel Balázs Attila időszaki fotókiállítása a Boldogasszony-kápolnában.  

Az Uros apát és műve – Bazilika800 című tárlat a főmonostori kiállítótérben nem a középkori építészeti remekművet állítja a figyelem középpontjába, hanem életre hívóját.

A pannonhalmi bencés apátság harmadik templomának építését az Árpád-kor jelentős magyar főpapja, Uros apát (1207–1242) kezdeményezte. Személyét, működését, döntéseit, munkásságának eredményeit tekinti át történeti dokumentumok és tárgyi emlékek alapján, s életútjával, szervezőtevékenységével, utazásaival, itineráriumának ismert állomáshelyeivel ismertet meg a kiállítás, melynek kurátora Takács Imre művészettörténész és Szovák Kornél történész.

Nyitókép: Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete az alapítás millenniumán, 1996-ban lett világörökség
Fotók: Wikimédia Commons