Corvin Áruház – így ismerjük, így mondjuk akkor is, ha új tulajdonosai, akik kétségtelenül jogos büszkeséggel, de azért némi divatos fellengzőséggel manapság Palace-nak (talán elég lenne itt, a Blaha Lujza téren magyar szóval Palota is) nevezik. De ne legyünk ünneprontók, hiszen a pusztulásból visszahozott és nagy gondossággal, a műemléki értékekre is figyelve fölújított, két esztendő híján százéves ház, köszönhetően tulajdonosainak, az építkezés tervezőinek, kivitelezőinek, restaurátoknak, építőknek, mindazoknak, akik a háttérben tudományos munkájukkal segítették a megvalósítást, újra szinte eredeti pompájában áll, fogadja, s a teljes befejezés után fogja fogadni vásárlóit, vendégeit.

A Corvin 1961-ben
Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

 

Nyugati áruházminták nyomán nyílt meg 1926-ban a fővárosban, a Nemzeti Színház (a hajdani Népszínház) szomszédságában. A jeles épületet nem elnyomva, inkább arányaihoz igazodva, s építészetileg ráfelelve a Reiss Zoltán tervezte neoreneszánsz és neobarokk elemeket is hordozó, historizáló architektúrájú Corvinról a Magyar Iparművészet hasábjain Ybl Ervin, a kor elismert művészettörténésze lelkendezve szólt: „Igazi díszhomlokzatot tervezett itt Reiss Zoltán, az áruház építője, mely egyfelől nincs ellentétben a mögötte lévő helyiségek célszerűségi követelményeivel, másfelől pedig önálló artisztikus életet él. Hogy áruház és nem múzeum az épület, azt a földszintnek és félemeletnek igen jól megoldott ívei hangsúlyozzák alul a kirakatokkal… Reiss Zoltán ezt a homlokzatot klasszicizáló stílusban oldotta meg. A talapzat gyanánt fölfogott földszinten pilaszterekkel összefoglalt hármas emeletsor nyugszik, melyet felül erőteljes párkány és efölött baluszteres attika koronáz. Michelangelo capitoliumi palotahomlokzatai az igazi ősei ennek a típusnak, mely а XVII. század második felében Franciaországban Perrault-nak Louvre-colonnade-jában valósult meg talán legklasszikusabban. Itáliában aztán Turinban, Juvárának Palazzo Madamájában jutott ez a típus ismét klasszikus érvényesüléshez, melynek a Corvin Áruház is egyik kései és modern szellemben értelmezett leszármazottja.”

Dicsérte Ybl a ház külső és belső ornamentális és figurális szobordíszeit – Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid alkotásait, elismerően szólt az első emeletre vezető monumentális főlépcsőről, az üvegtetővel fedett csarnokról, a térképzésről, a benyíló balkonokról, a mellékfrontokon csatlakozó, a szecesszió utáni periódus építészete szerint kiképzett két ridegebb épületszárnyról, de még nem említhette az 1929-ben beépített hátsó frontot és az 1931-re datált mozgólépcsőt, mely az első és sokáig egyetlen ilyen szerkezet volt a fővárosban.

A hamburgi M. J. Emden & Söhne cég alapította Corvin első igazgatója a részvénytársaság alelnöke, Lewin Miksa lett. 1944-ig, bezárásáig a korabeli krónikák szerint nemcsak a maga áruházi életét élte, hanem divatközpont, képzőművészeti események, délutáni zenés szórakozások színhelye volt. A második világháború idején kiégett, kifosztották. 1948-ra sérüléseit kapkodva helyreállították, és az államosított áruház újra megnyitotta kapuit. Nyolc év telt el, s 1956 újabb komoly károkat hozott, akkor még lebontása is fölmerült, s egyre inkább elodázhatatlanná vált legalább homlokzatának helyreállítása.

A hajdan divatos Batka-borítás megkopva 2014-ben
 
 
A hatvanas évek derekára új gondolatok és anyagok új utat nyitottak az építészetben, s annak szellemében került szürkés fényhatású, függőleges domborosztatú alumíniumborítás a házra. A vitathatatlanul divatos és valamiféle új szellemű megoldás utóbb – ahogy az alumínium fénye kopott, az anyag egyre ócskább hatást keltett, s persze a divat, a szemlélet is formálódott – szánalmassá, megvetetté vált. Persze utólag lehet fanyalogni az ALUTERV és Batka István tervező megoldásán, az azonban bizonyos, majd fél évszázadon át rejtette, s ily módon valamennyire őrizte a megmaradt eredeti homlokzatot.
 

Ami a „megőrzés” után maradt

 

Őrizte, ha nem óvta is meg, így amikor 2018-ban hozzáláttak az alumíniumréteg elbontásához, kiderült, a borítás tartószerkezetét gorombán befúrták a falba, nyilván a művelet során szobrok törtek össze, lekerült a főpárkány és a tetőt díszítő baluszteres attika. A látvány drámai volt: ott meredezett piszkos feketére sötétedett hámló vakolattal, lyukasan, foltosan, kopottan, lepusztultan, ám mégiscsak a régi Corvin szomorú-büszke képe tárult föl.
 

Lecsupaszítva 2021-ben

 

Megkezdődhetett a munka, bár a szirénhangok újra lebontását pedzegették.

2003-ban a térre néző (akkor még letakart) homlokzat, a fémszerkezetű üvegtetővel fedett emeleti tér s a megmaradt értékek műemléki védettséget kaptak.

Az immár magántulajdonba került épület külső homlokzatának az eredeti megjelenéshez nemes eleganciával igazodó, különös földszínével mégis finom távolságot teremtő terveit az M-Teampannon építészmérnöki iroda jegyezte.
Lassan életre kel a ház, megjelentek az első boltok, földszintje fokozatosan benépesül, van már bankfiók, vendéglő, könyvesbolt, élelmiszerüzlet, patika. A főbejáraton belépve az art deco világát idéző előcsarnokot a megmenekült osztott gerendás-kazettás mennyezet díszíti, lefelé az alagsorban drogéria működik, s a hajdani büszkeség, a mozgólépcső egyelőre még elzárt terület felé vinne, ott még dolgoznak az építők, a fölirat azt ígéri, hamarosan bolt nyílik.

Ami még hátravan, nem kevés, a pillérvázas, ezért jól alakítható, belső emeleti terek (köztük a mozgólépcső mögött korábban álmennyezettel eltakart üvegfödésű nagyterem s az üzemház szintjén fölfedezett hatalmas, vasbeton oszlopos, immár felülvilágítóval ellátott csarnok) helyreállítása, funkciójuk kialakítása. A mai tervek vendéglátóhelyről, kiállítóterekről, esetleg szállodáról beszélnek, de ez még időbe telik, talán mire centenáriumát ünnepli a Corvin, újra érvényes lesz – mai új életre keltőinek szólóan is – Ybl Ervin hajdani írásának zárómondata: „Köszönetet kell mondanunk az építtető társaságnak és Reiss Zoltánnak, a tervező építésznek, hogy ilyen nemesen elgondolt alkotással gazdagították fővárosunknak annyi ízléstelenséggel megrakott zavaros arculatát.”

Nyitókép: A Corvin épülete 2024-ben, földszintjét már belakták a boltok 
Fotó: Heltai Ákos