Könyörtelenül lesújtott a német igazságszolgáltatás ökle két idős klímaaktivistára, több hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélve őket egy kelet-németországi olajvezeték megrongálása miatt.

Nem lehet kérdés, szükséges-e épített értékeink értő megőrzése, szükség van-e ennek szakszerűségét biztosító – megőrző, kutató, segítő, ösztönző, támogató, felügyelő, helyreállító, konzerváló, nevelő – műemlékvédelemre, a feladatokat összefogó intézményre.

Felértékelődik az a tudás, amely a táji sajátosságok ismeretének, az ott élő emberek tájhasználati, alkalmazkodási lehetőségeinek és a mindennapi életet segítő kulturális kincseknek a megbecsülésére épül – a natúrparkok a tájszintű együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei.

Milyen titkokat őriz a föld mélye? Milyen tárgyi emlékeket és szellemi kincseket rejtenek a templomok sírhelyei, föltárásukkal miféle tudás birtokába juthatunk a régmúlt időkről? Erről beszélgettünk Pap Ildikó Katalin régésszel és Nagy Rebeka textilrestaurátorral.

A XX. század absztrakt művészetében nem az alkotó és a befogadó (közös) kreativitása mutatkozik meg, hanem egy ismeretlen külső jelentés formálódik meg. Az Istent kereső misztikát felváltotta az Isten nélküli misztika. Az együtt teremtés kreativitását a teremtéstagadás nihilizmusa.

Jövő év január elsejétől a Fővárosi Önkormányzat nem kérhet díjat a közútkezelői hozzájárulásért a tehergépkocsik üzemeltetőitől. Így határozott a Kúria. A határozat előzményeiről és lehetséges következményeiről beszélgettünk Vargha Mártonnal, a Levegő Munkacsoport tagjával.

A Kép veszélyes tér hordozója. Egyszerre van jelen a fizikai és a metafizikai „térben”. Ezt a helyzetet a mágikus gondolkodás is csak csodálni tudja. A teremtés megértéséhez azonban ma meg kellene fejtenünk, mit akart üzenni Kazimir Malevics a fekete négyzet negatív képével.

Túlnépesedő világunkban a jövő háborúit az ivóvízért fogják vívni – figyelmeztetnek a szakértők. S ha fegyveres összetűzéshez még nem is, azzal való demonstratív, hadgyakorlatokkal nyomatékosított fenyegetőzéshez már vezetett a Nílus vízmegosztásáról másfél évtizede zajló vita.

Bár az archaikus vagy földműves életformához való egyszerű visszatérés nem lehetséges, mégis elengedhetetlen, hogy bár új formában, de visszaállítsuk az ember és a tágabb univerzum közötti azonosulás iránti érzékünket. Megtestesült és természetbe ágyazott lényekként egy őszintébb önértékelésre van szükségünk.

Manapság az élet – minden létező – érdekében megerősödtek azok a gondolatok, amelyek nemcsak a közvetlen hasznosság alapján értékelik az élővilágot – amint az a modernitásban divatossá vált –, hanem tanúságot tesznek az élők közösségének alapvető együttes életjoga mellett.

Utak – kapcsolatok – hálózatok. Idén e központi téma köré szerveződik szeptember harmadik hétvégéjén a Kulturális Örökség Napjainak műemlékvédőket, műemlékeket, szűkebb és tágabb pátriájukat kedvelők, tisztelők Európa-szerte megrendezett eseménysorozata.

Franz Ullrich bambergi építésszel, várostervezővel iskoláiról, magyarnyelv-ismeretéről, pályafutásáról, a klasszikus városépítészetről, egységes gondolkodásról és tervezésről, világörökségről, romániai és magyarországi kapcsolatairól beszélgettünk.

Az Ars Sacra fesztivál keretében tudományos konferencián tisztelegnek a Magyar Sion egyházi központ megálmodója, Rudnay Sándor hajdani hercegprímás áldozatos tevékenysége előtt Esztergomban a Szent Adalbert Központban, szeptember 17-én.

Az ember könyveket böngész, ha teheti, turkál köztük; néha azon kapom magam, olyanokba olvasok bele, majd utána olvasom el, amelyekről azt hittem, talán nem érdekelnek. A minap kezembe került egy könyv, A kard regénye, a fegyver monográfiája.

Megismerkedésünkkor, húsz éve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlék-felügyelője volt, pályáját nem módosította, a világ változott, s Veöreös András építész ma örökségvédelmi szakügyintéző, nem mellesleg egyetemi docens, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság új elnöke.

Nádi farkas, toportyánféreg: ezekkel a nevekkel illették a régiek ezt a közepes alkatú, sárgásszürke ragadozót, és egyáltalán nem szerették.

A közelmúltban jelent meg az építési és közlekedési miniszteri rendelet, amely budapesti és vidéki épületek, épületegyüttesek műemléki védéséről, illetve egyes korábban műemléknek nyilvánított ingatlanok védettségének megszüntetéséről döntött.

Molnár Zsolt botanikust, etnoökológust, a Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport vezetőjét a hagyományos ökológiai tudás mibenlétéről, kutatásáról, alkalmazási módjairól, valamint a gazdálkodás és a tudomány területén máig vitatott helyzetéről kérdeztük.

Vajon hogyan tud együtt élni a mai modern világban ember és vadállat? Mi a teendő, ha egy medve vagy farkas települ a városba, ahol élünk? Igen összetett és cseppet sem problémamentes kérdés, de a jó hír, hogy van megoldás!

Nincsen abban semmi különös, semmi meglepő, hogy a Zsennyével (első említése 1237-ben Sennye) kapcsolatos hírekre mindig fölfülelek; falumról van szó, benne az éppen százéves, vert falú házzal, amelyben születtem, amelyet fönntartok, máig látogatok.

Megérkezett a visegrádi Mátyás Király Múzeumba és A kard öt évezrede című időszaki kiállításon már látható egyedi kialakítású bronzkori fegyver, a Szent Margit-protoszablya, amely jelenlegi ismereteink szerint Európa első szablyaszerűen ívelt pengéje.

Hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén, idén 21-én és 22-én olyan történeti épületek, épületegyüttesek és kertek is megtekinthetők, amelyek máskor nem, vagy csak ritkán látogathatók. A kapunyitás önkéntes, a szervezők még várják a jelentkezőket.

Az ember beavatkozása a természeti folyamatokba esetenként nem csupán az ökológiai rendszerek többé-kevésbé előre látható sérülését okozhatja, hanem az emberiség létét érintő, senki által nem várt mellékhatásokkal is járhat.